A Századvég Gazdaságkutató nagyobb növekedésre számít

Legfrissebb előrejelzésében felfelé módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását a Századvég Gazdaságkutató: az idei évre 7,8 százalékos, míg 2022-re 5,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.A kutatóintézet negyedéves makrogazdasági előrejelzésében emlékeztet: a második negyedévet a várakozásokat meghaladó, éves alapon 17,9 százalékos, míg negyedéves alapon 2,7 százalékos gazdasági növekedés jellemezte, így a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet. Azaz a gazdaság egészét tekintve kilábalt a válságból, bár ez nem igaz minden egyes ágazatra.

A prognózis szerint a háztartások fogyasztási kiadásai idén 5,2, jövőre pedig 5,3 százalékkal emelkedhetnek. A növekedésben mindkét évben szerepet játszhat, hogy a megelőző évi korlátozások alacsonyabb bázist jelentenek, de a gazdaság újraindulásával a háztartások jövedelmi helyzete is javul, ami lehetővé teszi a fogyasztás további bővülését.

A korlátozások enyhítésével a munkavállalóikat korábban elbocsátó vállalkozások ismét toborzásba kezdtek, aminek eredményeként a munkanélküliségi ráta idén várhatóan 4,0, jövőre pedig 3,6 százalékig csökken, és egyre több ágazatban újra megjelenik a munkaerőhiány. A munkaerőhiány nyomán a bérek ismét dinamikus növekedésnek indulhatnak, ennek mértéke jövőre átlagosan 10,6 százalék lehet az idei 8,4 százalékot követően, ám ezt a minimálbérről szóló döntés még érdemben befolyásolja.

A beruházások volumene 2021-ben mintegy tizedével, 9,9 százalékkal, 2022-ben pedig 5,4 százalékkal bővülhet, amelyhez az alacsony bázis mellett a kedvezményes hitelprogramok, illetve a közös uniós hitelfelvétel forrásai járulhatnak hozzá.

Az infláció az elmúlt időszakban a várakozásoknál magasabban alakult, április és június között az 5 százalékot is meghaladta. A jegybanki célsávból kilépő inflációban szerepe volt az üzemanyagok áremelkedésének, a dohánytermékek emelkedő jövedéki adójának, a vírushelyzet alatt bezárásra kényszerülő vállalkozások áremeléseinek, a magas keresletnek, illetve a gyengülő forintárfolyamnak. Az idei év egészére így 4,7 százalékos inflációt várnak, amely jövőre 3,8 százalékra mérséklődhet, tehát továbbra is a jegybanki cél fölött maradhat, de visszatérhet a célsávba. Az inflációs mutató csökkenésében szerepet játszik a szigorodó monetáris politika, illetve a dohánytermékek jövedéki adó emelésének, valamint az üzemanyagáraknál az alacsony bázis kifutása. Ugyanakkor az expanzív fiskális politika és a minimálbér dinamikus emelése felfelé mutató kockázatot jelent – fűzték hozzá.

Az inflációs cél elérése érdekében a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban több lépésben szigorította monetáris politikáját, és az alapkamatot 0,6 százalékról 1,5 százalékig emelte. Ezzel párhuzamosan megkezdte a nemkonvencionális eszközeinek kivezetését is – így például a növekedési hitelprogramét vagy a másodpiaci állampapír-vásárlásokét. Az inflációs cél elérése érdekében további szigorításra számít a Századvég, ám ennek üteme az elmúlt hónapokban tapasztaltnál lassabb lehet.

A fiskális politika terén egyelőre nem látszanak a szigorítás nyomai, azonban a nominális GDP markáns növekedése a GDP-arányos államadósság érdemi mérséklődését eredményezi. A költségvetési hiány a Századvég prognózisa szerint idén a GDP 7,2, míg jövőre 5,4 százaléka lehet, azaz a 3 százalékos hiánycél a vizsgált időszakban még nem teljesül. A dinamikus gazdasági növekedés eredményeként azonban a GDP-arányos adósságráta csökken, a 2020-as 80,4 százalékról 2021-ben 77,2 százalékra, 2022-ben pedig 73,6 százalékra – olvasható a Századvég Gazdaságkutató legfrissebb negyedéves előrejelzésében.

Forrás: MTI