Kinek járhat a 100 százalékos táppénz?

A koronavírus nemcsak azzal keserítheti meg az életünket, hogy megbetegít, hanem jelentős anyagi hátrányt is okozhat, akár függetlenül attól, hogy valójában megfertőződtünk-e. De mi a helyzet, ha a munkavégzésünk során ér utol minket a vírus? Írtuk, hogy miközben az egészségügyben dolgozók vásárra viszik a bőrüket a munkahelyükön, megbetegedésük esetén elvileg kaphatnak teljes táppénzt, de nem automatikusan, küzdeniük kell érte. Most annak jártunk utána, mire  számítson, aki nem az egészségügyben dolgozik, ám szintén a munkahelyén kerül kapcsolatba a vírussal.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkajogászát, dr. Szűcs Lászlót kérdeztük, milyen ellátás jár általánosságban, ha valaki egy munkahelyi koronavírusos kontakt miatt kerül karanténba, illetve ha meg is betegszik. A törvény ugyanis nem tesz különbséget foglalkozás szerint, szóval nem csak az egészségügyben dolgozóknak járhat a 100 százalékos táppénz.

Milyen ellátás jár, ha „csak” karanténba kerülünk?

Ha fertőzött személlyel érintkeztünk (például családon belül, vagy más kontaktszeméllyel), de nem kaptuk el a koronavírust, a hatóság akkor is karantént rendelhet el. A karantén időszaka keresőképtelenségnek számít, amire táppénz jár, a kezdetektől fogva. A táppénz  ilyen esetben általában a napi átlagkereset 60 százaléka, de legfeljebb napi 10 733 forint. (Ha „csak” karanténba kerültünk, de nem betegedtünk meg, akkor a karantén idejére betegszabadság nem jár, mert az a megbetegedés miatti keresőképtelenséghez kapcsolódik.)

A 60 százalékos táppénz arra az esetre is vonatkozik, ha a munkahelyünkön kerültünk kapcsolatba koronavírusos beteggel?

Igen. Amikor a munkavállaló munkahelyi kontaktkutatás alapján kerül hatóság által elrendelt karanténba, akkor is a 60 százalékos táppénz járhat neki.

És ha nem hatósági a karantén?

Ha nincsenek betegségre utaló tünetek, de a munkáltató arra kéri a munkavállalót, hogy bizonyos ideig maradjon otthon fertőzésgyanú miatt, vagy azért, mert kontaktszeméllyel érintkezett, akkor a dolgozó az állásidőre vonatkozó szabályok alapján bruttó alapbérre jogosult. Ha viszont otthoni munkavégzés keretében tud dolgozni a munkáltató által elrendelt karantén alatt is, akkor a munkaszerződés szerinti munkabér jár.

Milyen ellátást kaphat, aki meg is betegedett?

Ebben az esetben az alkalmazottaknak először 15 munkanapnyi betegszabadság járhat (teljes évre, ha az adott évben még nem vették igénybe), ami a távolléti díj 70 százaléka. (A távolléti díjba a bruttó alapbéren kívül beleszámíthat a teljesítménybér és a bérpótlék is.) Utána pedig szintén táppénz, 60 százalékos. Amennyiben kórházba is be kell feküdni, úgy az ottani ápolás idejére 50 százalékos a táppénz.

És aki munkahelyén fertőződik meg?

Ebben az esetben járhat a 100 százalékos táppénz, amit baleseti táppénznek is hívnak. Feltéve, hogy bizonyítottan foglalkozási megbetegedésről van szó.

Mi az a foglalkozási megbetegedés?

A foglalkozás gyakorlása, azaz a munkavégzésünk során kialakult megbetegedés.

Elég, ha azt mondjuk az orvosnak, hogy a munkahelyünkön fertőződtünk meg?

Nem.

Ki mondja meg, hogy foglalkozási megbetegedésről van-e szó?

Az orvos bejelenti a tevékenységi körében észlelt foglalkozási megbetegedés gyanúját az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalhoz (vagyis munkavédelmi hatósághoz), ahol kivizsgálják az ügyet.

Megszabott-e, mi lehet foglalkozási megbetegedés?

Már nem. Korábban létezett olyan lista, amely pontosan meghatározta, milyen megbetegedések minősülnek foglalkozási megbetegedésnek. Az Alkotmánybíróság döntése alapján azonban ma már bármely betegségnél megállapítható a foglalkozási megbetegedés, ha a feltételek teljesülnek.

A koronavírus is hatósági vizsgálat alapján lehet foglalkozási megbetegedés?

Igen. Csak akkor lehet a koronavírus foglalkozási megbetegedés, ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság az eset összes körülménye alapján annak minősíti.

Csak egészségügyi dolgozóknál lehet foglalkozási megbetegedés a koronavírus?

Nem. Bár a koronavírusnál elsősorban a kórházi munkakörökhöz kapcsolódhat a foglalkozási megbetegedés, nem zárható ki egyéb munkaköröknél sem, hogy a fertőzést igazolható módon a munkahelyen kapja el valaki. És ha foglalkozási megbetegedésnek minősül a koronavírus-fertőzés, akkor jár a 100 százalékos táppénz.

Gyakori-e, hogy koronavírus-fertőzés miatt foglalkozási megbetegedés megállapítását kérik?

Az ügyvédi irodának egyelőre nincs információja arról, hogy a munkavállalók/orvosok tömegesen kezdeményezték volna a koronavírus-fertőzéseknél a foglalkozási megbetegedéssé nyilvánítást. Főként termelő és szolgáltató ügyfelek körében ez eddig fel sem merült, de ettől még ilyen munkahelyeken is lehet foglalkozási megbetegedésről szó.

A kórházak mellett főleg az iskolák, óvodák, önkormányzatok alkalmazottainál lehet nagyobb eredményességgel bizonyítani, hogy az adott személy a munkahelyen kapta el a fertőzést. Arra is lehet számítani, hogy ahogy nő az átfertőzöttség, úgy egyre komplexebb feladat lesz a foglalkozási megbetegedés megállapítása.

Milyen ellátást kap a beteg, amíg a gyakran hosszadalmas vizsgálat le nem zajlik?

A betegség idejére először betegszabadságra mehet (ami a távolléti díj 70 százaléka), majd táppénzt kaphat (60 százalékosat), az esetleges kórházi bennfekvés idejére pedig kórházi táppénz jár (50 százalékos).

Mi történik, ha a vizsgálat kimondja, foglalkozási megbetegedésről volt szó?

Amennyiben a koronavírus-fertőzéshez kapcsolódó megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, úgy jár a betegnek a 100 százalékos táppénz. Ezt kiegészítés formájában kapja meg a korábban már megkapott 60 vagy 50 százalékos táppénz mellé, illetve ha még mindig beteg, akkor a további betegség idejére.

A táppénzt megelőző betegszabadságból is 100 százalékos táppénz lesz ilyenkor?

A foglalkozási megbetegedés alapján igényelt baleseti táppénz esetén kezdő napnak a foglalkozási megbetegedés orvos által megállapított napját kell tekinteni. Ettől a naptól kezdődően a 100 százalékos táppénzjuttatás jár. Ha a munkáltató más összeget/más jogcímen számfejtett erre a napra, úgy a számfejtést korrigálni kell.

És ha a vizsgálat szerint nem volt foglalkozási megbetegedés a koronavírus-fertőzés?

Ha a munkavállaló ugyan fertőzött volt, de a vizsgálat azt mondja ki, hogy nem a foglalkozásával összefüggésben betegedett meg, úgy neki csak a „normál” ellátás jár. Tehát nem kap utólag kiegészítést, hogy meglegyen neki a 100 százalékos táppénz.

Fellebbezni lehet?

Amennyiben a dolgozónak továbbra is meggyőződése, hogy a koronavírus-fertőzést a munkahelyén kapta el, és úgy véli, az eset összes körülményei alapján megállapítható a foglalkozási megbetegedés, abban az esetben a munkahelyén kezdeményezheti a megbetegedés státuszának felülvizsgálatát.

Mivel a jogszabályok alapján kizárólag a kormányhivatal minősítheti a megbetegedést foglalkozási megbetegedésnek, ezért a munkavállaló kérelmét a házi/üzemorvoson keresztül továbbíthatja a munkáltató a kormányhivatalhoz, hogy a hatóság döntsön.

Ha a munkáltató nem továbbítja a dolgozó kérelmét, akkor a munkavállaló beperelheti a cégét. Amennyiben a munkáltató rendben továbbította a kérelmet, ám a hatóságnak változatlanul az az álláspontja, hogy  a fertőzés nem minősül foglalkozási megbetegedésnek, úgy a munkavállaló még kezdeményezheti a hatósági határozat bírósági felülvizsgálatát is.

Forrás: 24.hu