Melyik időpontban jobb nyugdíjba vonulni?

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. A legfontosabb szempont nyilván a nyugdíj összege, amely nagyban függ a nyugdíjba vonulás időpontjától.

1956-ban született olvasónk 2020. október 2-án töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Munkáltatójával már megegyeztek, hogy legalább jövő év közepéig folytatná a munkát, egy gyermekgondozáson távol lévő kolléga munkába való visszatéréséig. A kérdése ezzel kapcsolatban az, hogy mivel az öregségi nyugdíj megállapításának már nem akadálya a munkaviszony fennállása, mikortól kérje a nyugdíj megállapítását: már azonnal a korhatár betöltésétől, vagy csak később, amikor végleg abbahagyja a munkát.

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos kérdés a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

Olvasónk esetében a 2020-ban, vagy a 2021-ben történő nyugdíjba vonulás között kell választani.

Olvasónk „döntési helyzetben” van, mert már 2020-ban eléri a nyugdíj korhatárt, azaz választhat a között, hogy még ebben az évben, vagy majd csak később vegye igénybe a nyugdíját.

A hasonló helyzetben lévők számára is segítséget adva járjuk körbe a kérdést.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

Fentieken kívül a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.

Öregségi nyugdíjkorhatár

2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2019-ben az 1955-ben született személyek töltötték be nyugdíjkorhatárukat, a 64. életévet.

A következő korosztály, az 1956-ban születettek 2020. második félévében, illetve 2021. első félévében fogják elérni nyugdíjkorhatárukat a 64. életév betöltését követő 183. napon, annak függvényében, hogy 1956. első, vagy második félévében születtek.

Szolgálati idő követelmény

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. (Ebben az esetben ha lehet, még ne kérjük a nyugdíjat a korhatár elérésekor, törekedjünk a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő megszerzésére.)

A biztosítási jogviszony kérdése

2010. január 1-2018. július 25. közötti kezdő folyósítási időpontnál az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétel volt a biztosítással járó jogviszony (pl. munkaviszony) megszüntetése.

Jelenleg mind a biztosítási jogviszony fenntartása mellett, mind megszüntetésével igényelhető az öregségi nyugdíj.

Gondoljuk át a következőket is

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2020-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2020. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2021. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben esedékes első részletében.

Ha 2021-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2021. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2022-ben részesülünk. 2022-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíj esedékes részletét is.

A 2021. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra pontosan válaszolni, hogy mennyi lesz a 2021-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.

(Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Visszamenőleg is lehetséges

Abban az esetben, ha 2021-ben mégis a korábbi évben, 2020-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

További szempontok

A valorizációs szorzószámokon kívül ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2020-ban megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió). A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2021-es esetleges változás jelenleg nem ismert.

Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 41 év 280 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet( ennél a példánál a 42 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége.

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.

Ha a hölgy 2020-ban már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2020-ban, vagy majd csak 2021-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.

Gondoljuk át ezt is

Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Ha viszont mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékokat már nem.

A döntés természetesen így sem könnyű, mert a nyugdíj igénylése hosszú távú elhatározás. Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. (Tny. 74.§.)

Forrás: ado.hu