EP jelentés: nem várható el a munkavállalóktól, hogy munkaidejükön kívül elérhetők legyenek

"Szombat délelőtt állok a konyhában, és a főnök telefonál. Felvegyem, ne vegyem?” Sok munkavállaló nem habozik, és válaszol a hívásra, amit pedig nem kéne megtennie, legalábbis az Európai Parlament (EP) szerint. A Népszava cikke.

Egy ma szavazásra bocsátott EP-jelentés leszögezi: a munkáltatóknak nem szabadna megkövetelniük, hogy a munkavállalók a munkaidejükön kívül is elérhetők legyenek e-mailen, telefonon vagy szöveges üzenetben.

Az állásfoglalás szerzője, a máltai szocialista Alex Agius Saliba úgy véli, hogy a folyamatos kapcsolat a munkaadóval, és az elvárás, hogy a dolgozók bármikor rendelkezésre álljanak, sérti alapvető jogaikat, kedvezőtlenül befolyásolja a magánéletük és a munkájuk közötti egyensúlyt, valamint fizikai és mentális egészségüket. Az uniós törvényhozó testület elé került szöveg szerint az új technológiai lehetőségek kihasználása nem vezethet a “digitális eszközök embertelen használatához”.

Az Eurofund uniós ügynökség friss felmérésében az otthonról dolgozó válaszadók 27 százaléka számolt be arról, hogy szabadidejében munkahelyi feladatok ellátásával foglalkozott. A közvélemény-kutatás a koronavírus járvány első hónapjaiban készült, a távmunka aránya és a mennyisége azóta csak növekedett. Az EP baloldali frakciója által szorgalmazott jelentés kezdeményezi, hogy a jogszabályok előterjesztéséért felelős Európai Bizottság tegyen javaslatot közösségi irányelvre a “kijelentkezéshez való jogról”.

Ezzel uniós törvénybe foglalnák a munkavállalók azon jogát, hogy a munkaidejükön kívül tartózkodhassanak minden, munkával kapcsolatos feladattól, és kikapcsolhassák digitális eszközeiket anélkül, hogy azért bármilyen munkahelyi megtorlásban részesüljenek. Az irányelvet a köz- és a magánszféra minden ágazatára, és minden dolgozóra alkalmazni kellene, aki munkája során digitális eszközöket használ — áll a határozati javaslatban. A jóváhagyásához szükséges parlamenti többség megteremtése érdekében az előterjesztés készítője a szövegbe foglalta, hogy a majdan esetleg megszülető jogszabály végrehajtását néhány évvel elhalaszthassák.

Az EP-állásfoglalásai nem kötelezik az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási javaslattal álljon elő, de felérnek egy erős nyomásgyakorlással.

Forrás: Népszava