Új szabályokat akar az EU a bérezésben: változhatnak az állásinterjúk is

Új szabályokat akar az EU a bérezésben: változhatnak az állásinterjúk is

Szociális célú, az emberek jólétét érintő jogszabályokat mutatott be az Európai Bizottság, amelyek megszüntetnék a nemek közötti bérszakadékot és csökkentenék a szegénységet.

Az Európai Unióban jelenleg a nők 14,1 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Ez nem csak az azonos munkáért kapott kisebb bért jelentheti, hanem az olyan eseteket is, amikor a nők gyermekvállalás, otthoni munka, vagy beteg, idős hozzátartozó gondozása miatt veszítik el a jövedelmüket, vagy annak egy részét.

Az Európai Bizottság a nemek közötti bérszakadék felszámolására tett javaslatot, amely irányelv formájában kötelező rendelkezéseket tartalmaz majd a tagállami kormányokra. A jogszabály európai szintű elfogadását követően a kormányoknak két évük lesz a megfelelő nemzeti intézkedések meghozatalára.

Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke ezekkel a szavakkal mutatta be a kezdeményezést:

„Ideje, hogy a nők és a férfiak egyaránt érvényesíthessék jogaikat. Eszközöket kívánunk biztosítani az álláskeresők és a munkavállalók számára ahhoz, hogy tisztességes bért követelhessenek, hogy megismerhessék és érvényesíthessék jogaikat. Ez az oka annak is, hogy a munkáltatóknak átláthatóbbá kell tenniük bérpolitikájukat. Nincs többé kettős mérce, nincs mentség.”

A jogalkotási javaslat az egyenlő díjazás két alapvető elemére összpontosít: a munkavállalók és a munkáltatók számára a bérek átláthatóságát biztosító intézkedésekre, valamint a bérdiszkrimináció áldozatai számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékonyabb hozzáférésre.

A tervezetben szerepel, hogy

a munkáltatóknak az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt tájékoztatást kell adniuk a kezdeti bérszintről vagy bérsávról.

A munkáltatók nem kérhetnek az álláskeresőktől korábbi bérükre vonatkozó információkat. A munkavállalóknak jogukban lesz tájékoztatást kérni munkáltatójuktól az egyéni bérszintjükről és az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók nemenkénti átlagos bérszintjéről. A legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknak közzé kell tenniük a szervezetükben dolgozó nők és férfiak közötti bérszakadékra vonatkozó információkat.

A nemek közötti bérdiszkriminációt elszenvedett munkavállalók kártérítésben részesülhetnek, beleértve a bérek és a kapcsolódó bónuszok vagy természetbeni juttatások visszamenőleges teljes kifizetését, az ezzel kapcsolatos jogvitában a bizonyítási teher a munkáltatóra hárul.

Azt is rögzítik, hogy a tagállamoknak konkrét szankciókat kell megállapítaniuk az egyenlő díjazás szabályának megsértése esetére, beleértve a bírságok minimális szintjét is.

A számítások szerint a 250-nél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások bérátláthatósági adatszolgáltatással kapcsolatos éves költsége a becslések szerint 379–890 euró lehet. A kis- és középvállalkozások költsége ennél lényegesen kisebb és ezek a cégek nagyfokú rugalmasságot is élvezhetnek.

Az Európai Bizottság úgy számol, hogy a nemek közötti egyenlőség 2050-ig történő javítása az EU GDP-jét 2–3000 milliárd euróval növelheti meg.

Helena Dalli, az egyenlőségért felelős biztos szerint

„A bérátláthatósági javaslat jelentős lépést jelent a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkájáért járó egyenlő díjazás elvének érvényesítése felé. Lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy érvényt szerezzenek az egyenlő díjazáshoz való joguknak, és segít véget vetni a nemi alapú elfogultságnak a bérek terén.”

De van egy ennél sokkal borúlátóbb becslés is, amelyről korábban az EUrologus is részletesen írt: a Világgazdasági Fórum szerint a férfiak és a nők egyenlő bérezése 257 év múlva valósul meg világszerte mindenhol.

Az imént ismertetett brüsszeli javaslat egy sokkal szélesebb körű jogszabálycsomagnak a része, amelytől azt várják, hogy megerősödjön Európa úgynevezett szociális pillére. Ez különösen fontos akkor, amikor a járvány miatt egyre több embert fenyeget munkanélküliség, elszegényedés és szociális kirekesztés. Az erre vonatkozó cselekvési tervnek – amelyet szintén ma mutatott be az Európai Bizottság – három kiemelt célt határoz meg:

a 20–64 évesek legalább 78 százalékának foglalkoztatottnak kell lennie,

a felnőttek legalább 60 százalékának évente képzésben kell részesülnie,

a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát legalább 15 millióval kell csökkenteni.

Ezeket a célokat 2030-ig kell megvalósítani.

Forrás: HVG

 

Üzenjen nekünk

Close