Dérer Miklós: Globális Mozaik

Ezen a héten, új sorozatot indítunk Globális Mozaik címen, amely minden alkalommal röviden bemutatja a világpolitika legfontosabb eseményeit és tendenciáit. Honlapunkon ezentúl havi rendszerességgel olvashatják majd Dérer Miklós összefoglaló kitekintését.

Először is a Covid19 elleni védekezésről

Az európai országok többsége eddig mulasztásban volt a koronavírus Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában és másutt megjelent, az eddigi ismerteknél jelentősen súlyosabb tüneteket okozó variánsainak nyomon követésében és vizsgálatában. Csupán hét ország figyelt fel időben a veszélyre, és azonosította, valamint vizsgálta megfelelően ezeket a változatokat. A European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) szervezet megfigyelő csoportjának vezetője, Bruno Ciancio beismerte, hogy még nem tartanak ott, hogy a megfelelő képességekkel rendelkezzenek az újonnan megjelenő variánsok azonosítására és folyamatos megfigyelésére.

Románia annak ellenére nem függeszti fel a brit-svéd AstraZeneca vakcinával folytatott védőoltásokat. hogy lassan az európai országok többsége ezt ideiglenesen megtette. Ahogy a Covid-ellenes oltási kampány koordinátora kijelentette, ez lett volna a legkönnyebb opció, ám úgy döntötte, hogy az előnyök sokszorosan felülmúlják a hátrányokat. Az országban egyébként eddig több, mint másfél millióan kaptak védőoltást, közülük 250 ezren az AstraZenecát. Az elmúlt napokban ugyanakkor tízezrek mondták vissza regisztrációjukat az online platformon az európai lépések és terjengő hírek hallatán.

Szlovéniában egy közvélemény kutatás szerint a lakosság a Pfizer/BioNtech vakcinájában bízik leginkább, amelyet sorrendben a Johnson&Johnsoné követ elfogadottságban. A szlovén sajtóügynökség szerint az oltásban bízók aránya impozánsan 56 százalék.

Az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség (EMA) állásfoglalása szerint az AstraZeneca vakcinájának előnyei változatlanul felülmúlják a kockázatokat. A nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy számos európai országban felfüggesztették a szérum alkalmazását a nemzeti oltási programokban az erekben egyes elszigetelt esetekben képződött vérrögök keletkezése miatt. „Milliók védőoltása esetén ilyen helyzet nem váratlan. Most az a feladatunk, hogy kivizsgáljuk, hogy mindez valóban létező mellékhatás, vagy egyszerűen véletlen egybeesés” – közölte az EMA ügyvezető igazgatója sajtóértekezletén.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a belgrádi látogatását befejező sajtóértekezleten kijelentette, hogy Magyarország és Szerbia nem engedi meg a vakcináció kérdésének átpolitizálását. „Nem fogadjuk el, hogy valaki távolról és a helyzetünk ismeretének a hiányában, a mi szakértőink helyett döntsön ebben a kérdésben.” Úgy nyilatkozott, hogy a két kormányzat „saját eszére hallgatott, és elvégezte feladatát – lakosságaik életének megvédését.” Majd hozzátette, hogy amennyiben Magyarország és Szerbia nem rendelt volna Kínától és Oroszországtól szérumokat, ilyen rövid idő alatt sokkal kevesebb embert sikerült volna beoltaniuk.

A Szputnyik V mint trójai faló?

Oroszország trójai falóként alkalmazza a vakcináját Európában - figyelmeztetett a jobboldali Die Welt konzervatív német lap, amely Kirill Dmitrijevnek, a Szputnyik V ügyében illetékes Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetőjének az Interfax hírügynökségnek adott interjújára reagál, és amely szerint Németországgal is megállapodás született a vakcina gyártásáról. A cikk rámutatott: ezt a hírt Németországban még senki nem erősítette meg. A lap arra figyelmeztetett, hogy az európai vita továbbra is az orosz vakcina biztonságos voltáról folyik majd, és senki nem foglalkozik azzal, hogy mit jelent az orosz vakcina európai gyártása és elfogadása Moszkvának. A Szputnyik V-t az európai hatóság (EMA) még vizsgálja, de várhatóan engedélyezni fogja, és az európaiak az engedélyezést és az európai gyártást gazdasági kérdésnek tekintik. Amennyiben az orvosi kételyeket sikerül felszámolni, és a vakcina biztonságosnak számít, a Szputnyik V már csak egy termék lesz a sok között. Erre sok gazdasági érvet lehet felhozni, de kicsit olyan, mint az orosz gáz: beszerzése gazdaságilag védhető, de politikailag kényes. Az orosz tisztségviselők óva intenek a vakcina „geopolitizálásától”, ám az oltóanyag éppen Moszkvának geopolitikai kérdés. Oroszország számára a vakcinából nyerhető bevétel másodrangú, a fő cél az, hogy a globális erőviszonyokat Moszkva javára változtassák meg. A Szputnyik V azt mutatja meg, hogy a gazdaságilag erős EU geopolitikailag éppen olyan kicsi, mint amilyennek Moszkva mindig is kezelte. Európa lenne a kérelmező, Oroszország pedig közelebb kerülne távlati stratégiai céljához, hogy annak a „Nagy-Eurázsiának” a hatalmi központjává váljon, amelynek elképzelései szerint természetesen Kína mellett a mai EU is része, mintegy junior partnerként. Brüsszelnek és Berlinnek tudatában kellene lennie annak, hogy az Oroszországgal a vakcina ügyében folytatott együttműködésnek ez a geopolitikai dimenziója. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a pandémia elleni harcban el kellene utasítani minden együttműködést Oroszországgal, hiszen közepes távon egész Európa nyerhet az orosz vakcina alkalmazásával, mennyiben az orosz fél és európai partnerei elég gyorsan kiépítik a gyártó kapacitásokat. „Az európaiaknak azonban ennek ellenére meg kell érteni: Moszkva szemében a Szputnyik V térhódítása az EU-ban Oroszország diadalának és Európa vereségének egyik jelképe” - figyelmeztetett a jobboldali konzervatív német lap.

A közös összeurópai vakcina igazolvány – a 27 egyedi nemzeti helyett – éppen, hogy nem a megkülönböztetést, a diszkriminációt, hanem az európai térség nyitottságát, a négy európai szabadság legkézzelfoghatóbb és legpolgárbarátabb és legnépszerűbb intézményét, az emberek országhatárokon keresztüli akadálymentes mozgását, az utazás szabadságát hivatott biztosítani.

Ebből a szempontból is fontos a nyilvánosság és az átláthatóság, az adatok nyilvánossága, hiszen az európai polgárokat meg kell, meg lehet győzni a vakcináció hatékonyságáról és biztonságáról.

A szabad közlekedés, a határok átjárhatósága az Európai Unió raison d’etre-je, vagyis értelme. Ehhez persze a nemzeti kormányoknak is szüksége van megbízható információkra a beoltottságról, hiszen csak így képesek fokozatosan enyhíteni a korlátozásokon.

Az egyéni oltási bizonyítvány ugyanakkor nemcsak útlevélként funkciónál, hanem információkat nyújt magáról az oltásról, annak idejéről, a vakcina típusáról, és a dózisok számáról.

Merre halad a világ?

A brit külpolitika figyelme - úgy tűnik – Európa helyett az Indiai-óceán és a Csendes-óceán (Indo-Pacific) térségére igyekszik fókuszálni a jövőben. A hét elején bejelentett javaslat egy tervezett általános kül- és védelempolitikai, valamint kereskedelem-politikai átalakítás része. A dokumentum alig foglalkozik a jövőbeni EU-UK biztonsági együttműködés kérdéseivel. Ahogyan a legújabb NATO és amerikai dokumentumokban is, ebben is Kína és Oroszország vannak fő problémákként nevesítve.

Finnország azt tervezi, hogy az EU helyreállítási alapjából kapott támogatás legalább a felét a „zöld átalakítás” céljaira fogja fordítani. A 2,9 milliárd $-nak, ami az északi ország rendelkezésére áll, másik felét egyenlően szándékoznak elosztani a digitalizáció, valamint a kutatási és fejlesztési beruházások területei között.

Belgiumban Brüsszel és a vallon területek több mint ötven étteremtulajdonosa úgy döntött, hogy bepereli a belga államot üzleteik megnyitását elérendő. A vendéglátóhelyek ugyanis tavaly október óta a covid-járvány miatt zárva vannak az országban, és semmi jele nincs annak, hogy a helyzet a közeljövőben megváltozna. A vendéglősök érvelése az intézkedést aránytalannak tartja

A németországi zöldek meghatározó szerepre törnek a Merkel utáni politikában arra alapozva, hogy a hétvégi tartományi választásokon jó eredményeket értek el: Baden-Württenbergben megtartották magas, 30 százalék feletti többségüket, Rajnavidék-Pfalz tartományban pedig duplájára növelték szavazataik számát. Ezek az eredmények éles kontrasztban állnak a merkeli CDU teljesítményével, amely minden idők legrosszabb szavazati arányát érte el a két tartományban. Mindkét tartomáynban visszaesett a szélsőjobboldali AfD is.

Fegyverkereskedelem – A fegyverek világkereskedelmének 37 százalékát az Egyesült Államok bonyolítja, és ennek negyede Szaúd-Arábiába irányul. A világ 96 országa vásárol fegyvert Washingtontól. Oroszország a második helyezett az export 20 százalékával, és „csupán” 44 ország vásárolt tőle fegyvereket. Míg az amerikaiaknak sikerült az elmúlt öt évben15 százalékkal növelniük fegyver-exportjukat, Moszkva eladásai 22 százalékkal csökkentek, elsősorban egyes indiai vásárlások elmaradása miatt. Mindazonáltal India - Kínával, Algériával és Egyiptommal egyetemben – az orosz fegyverexport kétharmadát fedi le.

Az alábbi grafikon a vezető eladókat és vásárlókat mutatja be:

m – millió dollárban

b – milliárd dollárban