A szociális jogok erősítése az Európai Unióban

A Göteborgban megtartott szociális csúcstalálkozón az uniós intézmények vezetői, az uniós állam- és kormányfők, továbbá a szociális partnerek nyílt vitát folytattak arról, miként lehet előmozdítani az Európai Unióban a tisztességes munkafeltételek térnyerését. A találkozón az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közösen kihirdették a szociális jogok európai pillérét (EPSR). Idén márciusban pedig az Európai Bizottság a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervet fogalmazott meg, amelynek részleteiről itt olvashatnak:

A szociális jogok európai pillére: az elvek cselekvéssé alakítása

A 2021.március 4-én előterjesztett ambiciózus terve keretében a Bizottság erős szociális Európát kíván kialakítani, amely a jövőbeli munkahelyekre és a készségekre összpontosít, valamint előkészíti a méltányos, inkluzív és rugalmas társadalmi-gazdasági helyreállítást. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv olyan konkrét intézkedéseket vázol fel, amelyekkel a tagállamok és az EU közös erőfeszítéseként, a szociális partnerek és a civil társadalom aktív bevonásával folytatódik e pillér alapelveinek végrehajtása. A terv emellett a foglalkoztatásra, a készségekre és a szociális védelemre vonatkozó, 2030-ig elérendő kiemelt célokat is javasol az EU számára.

Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy Európa naprakésszé tegye szociális szabályait, miközben sikeresen kezeli az új társadalmi, technológiai és gazdasági fejlemények, valamint a világjárvány társadalmi-gazdasági következményei által előidézett átalakulást. A Bizottság már megkezdte a pillér elveinek gyakorlati megvalósítását, 2020-ban olyan kezdeményezéseket javasolva, mint például az ifjúsági foglalkoztatási támogatás és a megfelelő minimálbérek. A Bizottság a mai napon a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló ajánlást (EASE) is előterjeszt a munkahelyteremtő fellendülés támogatása érdekében.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A gazdasági helyreállításnak inkluzívnak, méltányosnak és munkahelyteremtőnek kell lennie. Ezért a Bizottság ambiciózus menetrendet javasol a szociális jogok európai pillérének végrehajtására, és felkéri a tagállamokat, hogy aktívan támogassák a foglalkoztatást a koronavírus-válságot követő helyreállítási szakaszban. Ezzel kívánjuk jelezni annak fontosságát, hogy munkaerőpiacainkon fokozatosan áttérjünk a szükséghelyzeti politikákról a helyreállítást középpontba helyező politikákra, amit az EU a rendelkezésre álló finanszírozási forrásai – többek között az ESZA+ és a Helyreállítási és Rugalmas Építési Eszköz – keretében támogatni fog.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Az erős szociális Európa kiépítésében a szociális jogok európai pillére jelentette a kiindulási pontot. Most új lendületet adunk neki, és az elveket tettekre váltjuk. Az egyik legfontosabb prioritásunk munkahelyteremtés és annak biztosítása, hogy az emberek megfelelő készségekkel rendelkezzenek az állások betöltéséhez. Ez az EASE célja. Ezenkívül kollektív kötelességünk, hogy küzdjünk a szegénység ellen az EU-ban és befogadó társadalmat hozzunk létre. Mindannyiunknak szerepet kell vállalnia. Várakozással tekintek a májusi szociális csúcstalálkozó elé, ahol a résztvevők megújítják a szociális jogok iránti elkötelezettségüket.”

A 2030-ig megvalósítandó közös uniós célkitűzések

A cselekvési terv három kiemelt célt határoz meg az EU számára, amelyeket 2030-ig el kell érni:

a 20–64 évesek legalább 78 %-ának foglalkoztatottnak kell lennie,

a felnőttek legalább 60 %-ának évente képzésben kell részesülnie,

a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát legalább 15 millióval              kell csökkenteni.

A 2030-ra kitűzött új kiemelt célok összhangban vannak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, és közös törekvést jelentenek az erős szociális Európa megvalósítására. A felülvizsgált szociális eredménytáblával együtt lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy nyomon kövesse a tagállamok által az európai szemeszter keretében elért eredményeket. A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a három célkitűzést, és felszólítja a tagállamokat saját nemzeti célok meghatározására, hogy hozzájáruljanak ehhez az erőfeszítéshez.

A foglalkoztatás hatékony és aktív támogatása (EASE)

A pillér 4. elve szerinti konkrét intézkedésként a Bizottság ma ajánlást terjeszt elő a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE). Ezzel az ajánlással a Bizottság konkrét iránymutatást nyújt a tagállamoknak azokról az uniós finanszírozással támogatott szakpolitikai intézkedésekről, amelyek a jelenlegi válság idején a munkahelyek megőrzése érdekében hozott szükséghelyzeti intézkedésekről a munkahelyteremtő fellendüléshez szükséges új intézkedésre való áttérést hivatottak előmozdítani. Az ajánlás ösztönzi a munkahelyteremtést és a hanyatló ágazatokból a bővülő ágazatokba, különösen a digitális és a zöld ágazatba irányuló pályamódosítást. Az új intézkedéseknek három elemet kell tartalmazniuk: 1. a munkaerő-felvétel ösztönzése és a vállalkozások támogatása; 2. továbbképzési és átképzési lehetőségek; 3. a foglalkoztatási szolgálatok fokozott támogatása. Az EASE-intézkedések finanszírozásához uniós források – többek között a Helyreállítási és Rugalmas Építési Eszköz és az Európai Szociális Alap Plusz keretében – állnak a tagállamok rendelkezésre.

Háttér-információk

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017-ben a göteborgi csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogok európai pillérét. E pillér azt a húsz fő alapelvet és jogot határozza meg, amelyek elengedhetetlenek a munkaerőpiacok és jóléti rendszerek méltányos és zökkenőmentes működéséhez a XXI. században. A pillér három fejezet köré szerveződik:

1. Esélyegyenlőség és munkavállalási jog;
2. Tisztességes munkafeltételek;
3. Szociális védelem és társadalmi befogadás. (Ennek 15. alapelve a tisztességes megélhetéshez szükséges nyugdíj)

A Bizottság már több, a pillérhez kapcsolódó intézkedést előterjesztett, például az európai készségfejlesztési programot (1. alapelv), a nemi esélyegyenlőségi stratégiát (2. alapelv), az EU rasszizmus elleni cselekvési tervét (3. alapelv), az ifjúsági foglalkoztatást támogató intézkedéscsomagot (4. alapelv) és a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvre irányuló javaslatot (6. alapelv).

A pillérre vonatkozó cselekvési terv elfogadásának hetében a Bizottság a bérek átláthatóságáról szóló irányelvre irányuló javaslatot (2. alapelv) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló új stratégiát (2021–2030) (17. alapelv) is elfogadja. A 2021-ben esedékes további uniós intézkedések közé tartozik többek között az európai gyermekgarancia (11. alapelv), az új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret (10. alapelv), a digitális platformokon dolgozó személyek munkakörülményeinek javítására irányuló kezdeményezés (5. és 12. alapelv) és a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv.

A szociális jogok ismételt megerősítéséhez további lendületet ad az ambiciózus, 1,8 ezer milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetés és a NextGeneration EU helyreállítási eszköz. Ezek uniós finanszírozási lehetőségeket biztosítanak a tagállamok számára az erős szociális Európa támogatásához, amely magában foglalja a Helyreállítási és Rugalmas Építési Eszközből származó támogatást is az olyan koherens reform- és beruházási csomagok finanszírozására, amelyek az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiban azonosított munkaerőpiaci, készségfejlesztési és társadalmi kihívásokra adnak választ.

Az EU Tanácsának portugál elnöksége által 2021 májusára szervezett portói szociális csúcstalálkozó arra fog összpontosítani, hogy miként erősíthető meg Európa szociális dimenziója úgy, hogy megfeleljen a méltányos, inkluzív és rugalmas helyreállítás, valamint a zöld és digitális átállás kihívásainak. A csúcstalálkozó alkalmat kínál majd arra, hogy a legmagasabb politikai szinten újuljon meg a szociális pillér végrehajtása iránti elkötelezettség. A cselekvési terv a Bizottság hozzájárulása a portói szociális csúcstalálkozóhoz.

A pillérre vonatkozó cselekvési terv a tagállamok, az uniós intézmények és szervek, a régiók, a városok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, a nemzetközi szervezetek, az agytrösztök és a polgárok több mint 1000 írásbeli észrevételén alapuló, széles körű nyilvános konzultációra épül.