Dérer Miklós: Innen-onnan a világból

A Baltikumból Kaliforniáig és Kínától Izraelig barangolja be a héten a földgolyót Dérer Miklós. Egy újabb globális mozaik!

Innen-onnan a világból

Európa

Miközben a vakcinaellátottság végre javulóban és az átoltottság is rohamléptekkel gyarapodik, az Eurobarometer felmérése szerint az EU lakossága elégedetlen az Uniónak a világjárvány elhárításában nyújtott teljesítményével. Ugyanakkor nem kevesebb, hanem több Európát, izmosabb európai közös kompetenciákat szeretnének a továbbiakban látni a hasonló válságok kezelésében. A tömb lakosságának relatív többsége (48 százaléka) pozitív véleménnyel van az integrációról, mindössze 17 százalék fejtett ki negatív nézeteket. Az egyes országok közötti különbségek viszont jelentősek. A legrosszabb az integráció megítélése Lengyelországban, Horvátországban, Bulgáriában és Csehországban. Magyarország a pozitív Európa-képet vallók élvonalában van.

Érdekes, hogy a saját nemzeti kormányok megítélése általában rosszabb az Unióénál.

∞∞∞

A Levada Center orosz közvéleménykutató felmérésében az orosz lakosság túlnyomó többsége, 86 százaléka támogatja a Krím 2014-es annexióját, és 71 százalék úgy véli, Oroszország nem sértett ezzel nemzetközi jogot.

∞∞∞

Oroszországot érintő és az európai biztonságot védő az egykori szovjet birodalomba bekebelezett, és a Szovjetunió összeomlása után függetlenné vált balti államoknak, Észtországnak, Lettországnak és Litvániának az a közös elhatározása, végre lekapcsolódnak az orosz elektromos hálózatról, és legkésőbb 2026 elejére csatlakoznak a Kontinentális Európa villamosenergia rendszerhez. „Mikor elvágjuk a Narva folyón keresztüli vezetéket, egyúttal szimbolikusan elvágjuk az utolsó kötelékeket is, amelyek szovjet múltunkhoz kapcsoltak.” – nyilatkozta az észt villamosenergia szolgáltató vállalatnak, az Eleringnek a vezetője.

A baltiak következő lépése a fosszilis energiáról a megújítható energiahordozókra áttérés lesz. Tavaly év végén alá is írták a Balti Partmenti Energiahálózat Kezdeményezést, a szélenergia közös hasznosításáról.

Amerika

Az amerikaiak egyre biztonságosabb gépkocsikban egyre rosszabbul vezetnek. A közúti balesetekben meghaltak száma 2007 óta tavaly volt a legnagyobb, annak ellenére, hogy a pandémia okozta bezárkózás (lockdown) érezhetően csökkentette a forgalmat a közutakon. A rosszabb statisztika magyarázata egyértelműen a volán mögött ülők felelősségére utal. 2020-ban 38 680 személy halt meg a közutakon, ez pedig 7,2 százalékos emelkedés az előző évhez viszonyítva. Miközben a megtett utazások hossza 13 százalékkal csökkent! A halálozások közvetlen kiváltó okai között ott a gyorshajtás (+11 százalék 2019-cel összevetve), valamint a gondatlanság és figyelmetlenség (+15 százalék). És miközben az idősebbek (65 év felettiek) aránya az áldozatok között 9 százalékkal csökkent, a fiatalok aránya (16-24 évesek) 15 százalékkal nőtt. Nem meglepő, hogy a járvány alatt megemelkedett italfogyasztás következtében is az alkoholos befolyásoltság okozta balesetekben meghaltak száma 9 százalékkal növekedett.

∞ ∞ ∞

Nem szükséges milliomosnak lenni Amerikában, hogy az egyszeri polgár pénzügyileg kényelmes helyzetben érezze magát: elég, ha nettó 624 00dollárral rendelkezik készpénzben, takarékbetétben, befektetésekben és vagyontárgyakban – ház, gépkocsik, egyéb gépek, stb. Ami azt illeti, ez az összeg jelentősen elmarad az előző évi felmérés (Schwab’s Modern Wealth Survey) eredményétől, ami az átlagamerikai 934 000 dolláros nettó értékét állapította meg – a bevallások és egy ezer fős minta alapján. Nyilván a pandémia alaposan közrejátszott a csökkenésben.  A nettó érték kiszámításához az említett vagyonelemekből még le kellett vonni az adósság állományt, beleértve a hitelkártya tartozásokat, a diákhiteleket és a jelzálogokat is.

Az amerikai nemzeti bank szerepét betöltő központi bank, a Federal Reserve háztartás statisztikája szerint viszont a átlagos amerikai háztartás nettóértéke 748 000 dollár volt a járvány előtt. Az átlagcsalád értéke ennél jóval alacsonyabb: 121 700 dollár volt 2019-ben. Persze, ezek az átlagok esetenként hatalmas különbségeket takarnak és lepleznek el.

∞ ∞ ∞

Ron Dermer, Izrael volt amerikai nagykövete azt javasolta, hogy Izrael az amerikai evangéliumi keresztények „szenvedélyes és egyértelmű” támogatását tekintse prioritásnak az amerikai zsidókéval szemben, akik szerinte „aránytalanul képviseltetik magukat kritikusaink között. ..Az embereknek meg kell érteniük, hogy Izrael támogatóinak gerincét az Egyesült Államokban az evangéliumi keresztények jelentik” – nyilatkozta Dermer. „Az amerikaiak mintegy 25 százaléka - egyesek még többre is becsülik - evangéliumi keresztény. Az amerikaiak kevesebb mint két százaléka zsidó” - mondta. "Tehát, ha csak a számokat is nézzük, akkor sokkal több időt kellene eltölteni az evangéliumi keresztényekkel való kapcsolatépítéssel, mint a zsidókkal." Kiemelte az Izrael iránti „szenvedélyt és támogatást” az evangéliumiak körében, és kijelentette, hogy Izrael az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb kérdés sokuk számára, szembe állítva ezt a vallási csoportot az amerikai zsidókkal, akik szerinte más kérdésekre koncentrálva szavaznak. Egy legutóbbi felmérésből azonban sokak szerint az derül ki, hogy ez az Izrael-barát tendencia a fiatal evangéliumiak körében nem biztos, hogy folytatódni fog, és hogy Izraelnek már nem csak a fiatal amerikai zsidók, de a fiatal amerikai evangéliumiak körében is egyre fogynak a támogatói.

∞∞∞

Kaliforniában lidércnyomásos lesz az idei nyár a hőség következményei miatt. Az állam víztározóiban a vízszint olyan alacsony – a szokásos mérték 50 százaléka - , hogy a vízierőművek valószínűleg kénytelenek lesznek szüneteltetni működésüket a nyári erdőtüzek időszakának csúcspontján. A vízutánpótlás pedig reménytelen: a hegyek hósipkái a vártnál két hónappal előbb olvadtak el, és Kaliforniában nyáron gyakorlatilag nincs csapadékutánpótlás sem. És jönnek a ma már szokásos és egyre kibírhatatlanabb hőhullámok. A szárazság egyértelműen a klímaváltozás következménye, és a régió növekvő lakosságának – az Egyesült Államok egyik legélhetőbb és legnépszerűbb állama – vízigénye már-már kielégíthetetlen a jelen helyzetben. Ezen kívül a hideg vízigényűállatok, pl. a lazac élőtere a tavakban vészesen felmelegedő, és oxigénben szegény víz következtében alkalmatlanná válik az életre számukra. Ami pedig még súlyosabb probléma, a farmerek a vízhiány miatt nem tudják földjeiket öntözni, ami a mezőgazdasági termelés helyi ellehetetlenülését is eredményezheti. És ehhez jönnek még az egyre nagyobb területeken pusztító, emberéleteket követelő, és a lakott területek pusztulását is okozó erdőtüzek.

Az alábbi térkép Kaliforniának a klímaváltozás következtében kialakult hőhullámok által mérsékelten, komolyan, súlyosan és kivételes erővel sújtott területeit mutatja

Az előző térképen is jelzett Lake Oroville vízszintje radikálisan csökkent a légi felvétel tanúsága szerint.

Azonban nem csupán Kalifornia szenved az éghajlatváltozás következményeitől: a hőség lassan az új normalitás lesz az egész Egyesült Államokban. az előző századforduló óta -bizonyos regionális különbségekkel - jelentősen nőtt az átlag hőmérséklet. (Ld. a lenti grafikont, amely Fahrenheit fokokban jelzi az emelkedést.)

America's hotter new normal

Miközben a nyugati részeken, a Csendes-óceán partjai felé szárazabb lett a klíma és a pusztító szárazságok is gyakoriak, a keleti részeken megnőtt a csapadékos időszakok száma. Alaszka egyes vidékei pedig, alig 300 km-re a sarkkörtől, már nem sarkvidék-alatti, hanem meleg nyarakat tapasztaló kontinentális éghajlati besorolást kaptak.

∞ ∞ ∞

Lehetséges, hogy a globális felmelegedést korlátozó legfontosabb reményünk lassan eloszlik. A legújabb kutatások szerint az amazóniai esőerdők több melegház hatást okozó gázt bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek. A történelem eddigi évszázadaiban az erdők a légkörbe jutó széndioxid legjelentősebb lekötői voltak, és többet szűrtek ki az atmoszférából, mint amennyit kibocsátottak. az utóbbi évtizedekben azonban a nagy erdőségek kiterjedése drámaian csökkent, egyes területekről pedig teljesen eltűntek. A közvélekedések szerint ugyanakkor a hatalmas kiterjedésű Amazónia esőerdői áthatolhatatlan gátját képezték volna a nem kívánatos klímaváltozásnak.

A nagy tekintélyű Nature folyóiratban megjelent tanulmány viszont azt hangsúlyozza, hogy az Amazon térsége az elkövetkező 15 évben karbonelnyelő helyett karbon kibocsájtóvá válik – évtizedekkel előbb, mint azt az eddig feltételezett - és konzervatív - szcenáriók prognosztizálták. Ennek legfőbb oka, hogy különösen Brazíliában az emberi tevékenység – nevezetesen a mezőgazdasági termőterületek kialakítását szolgáló, és egyre ellenőrizetlenebb erdőirtás – drasztikusan csökkenti az erdők területét. Ez pedig a hőmérséklet emelkedésével és a szárazabb időszakok gyakorivá válásával együtt felgyorsítja a negatív változást. A riasztó gyorsaságú deforesztáció a bányászatot és a mezőgazdasági termelést a környezeti hatások figyelembevétele nélkül forszírozó Jair Bolsonaro elnöksége alatt tovább gyorsult. Az elnök politikája évtizedek erőfeszítéseit teszi semmissé. (A „halott” fa ugyanis kibocsátja mindazt a széndioxidot, amelyet addig lekötött. az erdőégetések pedig karbonszármazék kormot bocsátanak a légkörbe.)

És akkor még nem is beszéltünk a humán tevékenységek és az irtásföldeken kialakított legelőkön megjelenő nagytestű haszonállatok által kibocsátott egyéb káros anyagok hatásairól, amelyek az erdők eltűnésének járulékos következményei.

∞∞∞

Kína

A Kínában kialakult demográfiai veszélyhelyzet arra késztette a hatóságokat, hogy feladják az évtizedek óta szigorúan gyakorolt „egy-gyermek-politikát”, és megkíséreljék a vészesen elöregedő népesség és a munkaerőhiánnyal küszködő gazdaság rehabilitációját. Ezért legújabban három gyermeket engedélyeznek családonként. Ezzel gyakorlatilag teljesen felszabadították a korlátozást, hiszen a kínai tapasztalatok szerint is az életszínvonal emelkedésével és az urbanizáció előrehaladásával a gyermekvállalási kedv csökken. A korlátozások eddigi részleges enyhítései sem hoztak megoldást, és a valószínűleg előbb-utóbb bekövetkező teljes liberalizálás sem hozza meg a várt eredményeket. különösen, amennyiben a korlátozások felszabadítása nem párosul kiegészítő szociális intézkedésekkel a gyermekgondozás, adókönnyítés, gyermekvállalási támogatások, gyermekorvosi ellátás formájában, és nem szűnik meg a szülő nők és az anyák diszkriminálása a munkahelyeken.

Kína lakossága 2020-ban 1,41 milliárd volt, és az éves népességnövekedés mindössze 0,53 százalék.

∞ ∞ ∞

Charles Richard admirális, az Egyesült Államok nukleáris erőit felügyelő Stratégiai Parancsnokság (US Strategic Command) vezetője szerint Kína és Oroszország gyorsabban modernizálja nukleáris fegyvereit, mint az Egyesült Államok. Gyakrabban és szélesebb körben fejlesztik a nukleáris technológiát, így a területen sokáig egyeduralkodó, majd vezető szerepre szert tett Amerika nehezen tartja velük a lépést. A tengernagy figyelmeztetett: Amennyiben Washington nem invesztál többet a nukleáris védelem és a teljes infrastruktúra fejlesztésére, azt kockáztatja. hogy sz ellenfelek szemében hiteltelenné válik stratégiai katonai ereje. A Biden-adminisztráció jelenleg éppen áttekinti a nukleáris erők és doktrína helyzetét (nuclear posture review), ami a költségvetési szükségleteket is felöleli. A Kongresszus költségvetési irodája (Congressional Budget Office) előzetes becslése szerint a nukleáris erők modernizációjának költségei 1200 milliárd dollárt tennének ki.

∞∞∞

Egyes információ szerint a szunnita-síita és egyúttal regionális geopolitikai ősellenségek, Szaúd-Arábia és Irán felvették a kapcsolatot egymással, és talán esély van az évtizedes ellentétek oldására. Jó negyven éve ugyanis a Közel-Kelet két hatalma összecsapás közeli állapotban néznek farkasszemet, és helyettesekkel vívott háborúkkal – Libanonban, Irakban, Szíriában, Jemenben és másutt - borítják lángba a térséget. most viszont hajlandónak mutatkoznak kilábalni a pattanásig feszült helyzetből. Hosszabb és következetes cáfolatok után legújabban mindkét külügyminisztérium elismerte, hogy igen, keresik a viszony enyhítéséének a lehetőségeit. A sivatagi királyság de facto vezetője, a trónörökös Mohamed bin Szalman herceg pedig „jó és különleges kapcsolatok” kialakításának szándékáról nyilatkozott. (Ez elég jelentős változás egy 2018-as nyilatkozatával összehasonlítva, amelyben Ali Khamenei ayatollah-ot Hitlerrel hasonlította össze mondván, hogy az összehasonlításból a náci diktátor jön ki pozitívebben.)

Mi lehet a háttérben?

Az egyik magyarázat lehet, hogy Rijad nem támaszkodhat olyan mértékben az amerikai támogatásra Biden-éktől, mint amilyet az Iránt főgonosznak tekintő Trump elnöksége idején élvezhettek. A jelenlegi amerikai elnök megszüntette a szaúdiak jemeni katonai intervenciójának támogatását, komoly kritika alá vette a királyság emberi jogi gyakorlatát, és teljes diplomáciai mellszélességgel a szaúdiak által mindig is hevesen ellenzett iráni atomalku újraélesztésén munkálkodik. Az a határozottnak tűnő amerikai törekvés pedig, miszerint kivonulnának a régióból – és ezzel megszüntetik a védőernyőt Szaúd-Arábia felett -, arra készteti Rijadot, hogy átgondolja regionális szerepét és megegyezésre törekedjen eddigi riválisaival, nemcsak Iránnal, hanem Szíriával és Törökországgal is.

Aztán. A katonai szembenállás nem olcsó játék. A trónörökös nagy terve, hogy az olajkirályság gazdaságát diverzifikálja, megszünteti az egyoldalú olajfüggőséget és felkészül az olajkorszak utáni világgazdaságra, a hatalmas katonai kiadások egy részének átcsoportosítását igényelné a gazdaságba. Egy jobb viszony Iránnal ezt a váltást megkönnyítené.

Tehát a világgazdaság tervezett kizöldítése is ott van a kényszerek között. Komolyan vehető prognózisok szerint 2030-ra mind Szaúd-Arábia, mind Irán bevételeiknek 40 százalékát elveszíthetik, amennyiben nem változtatnak gazdaságpolitikájukon…és szembenállásukon.

Nem vitás, a beidegződésektől és a múlttól nehéz elszakadni.

Dérer Miklós