Nyugdíjemelés: szükség lenne egy évvégi korrekcióra is?

Januárban 5 százalékkal emelték a nyugdíjakat, amihez az elszabadult infláció miatt júliustól 3,9 százalékos pótlólagos emelést rendelt el a kormány, és már szinte biztos, hogy a további drágulások miatt novemberben is lesz korrekció. Ennek ellenére a nyugdíjak az idén is csak kullognak az infláció után, ami főleg az alacsony nyugdíjúakat hozza nehéz helyzetbe. A nyugdíjas érdekképviselet azonnali beavatkozást sürget.

A kisnyugdíjasok magasabbnak érzik az inflációt

Mint a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi lapunknak elmondta, a kisnyugdíjasok fogyasztásának döntő részét az élelmiszer, a gyógyszer és a rezsi teszi ki. Ezek közül a legfrissebb, májusi KSH-statisztika az élelmiszereknél tavalyhoz képest az átlagosnál (10,7 százalék) jóval nagyobb, 18,6 százalékos emelkedést jelzett, de számos élelmiszer drágult 20–30, sőt 40 százalék felett is. A gyógyszereknél átlag alatti (3,3 százalék) áremelkedést mutatott a statisztika éves átlagban, a NYOSZ elnöke szerint azonban a nyugdíjasok egyes gyógyszereknél jelentős áremelkedést érzékelnek. A rezsi (gáz, áram, víz) viszont nem drágult a 2013-as befagyasztás óta.

Némethné Jankovics Györgyi arra is kitért, hogy a kis nyugdíjúak a statisztikákban jelzett hivatalos adatnál is nagyobbnak érzik az elszaladt inflációt, mert a vásárlásaik nagy részét kitevő termékek zöme az átlagnál jobban drágult, miközben nemigen vesznek tartós fogyasztási cikket, amelyek ára összességében stagnál a statisztika szerint.

A KSH adatai alapján 2021 januárjában az öregségi nyugdíjasok kétharmada, azaz 1,6 millió ember kapott 160 ezer forintnál kevesebb ellátást (ez nagyjából az átlagnak felel meg), és több mint 333 ezer idős ember ellátása nem érte el a havi 80 ezer forintot.

A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) nemrégiben azt jelezte, legalább 12 százalékos nyugdíjemelés kell az idén, de ez még azelőtt történt, hogy az MNB jelezte volna, ebben az évben 12,7 százalékos inflációval számol. Amikor a kormány áprilisban bejelentette a 3,9 százalékos nyugdíjemelést, még csak a márciusi inflációs adat volt meg, ami 8,5 százalékos drágulást jelzett átlagban, a nyugdíjasoknál pedig 8,3 százalékost – vagyis akkor a 3,9 százalékos emelés korrektnek tűnt. Azóta azonban még tovább emelkedtek az árak, és nem tudni, mi lesz még az év végéig.

Az első előrejelzések nyárra jósolták a tetőzést, utóbb már őszre jelezték, de Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden már úgy fogalmazott, még nem tudni, mikor fog tetőzni az infláció. Némethné Jankovics Györgyi nem akart számot mondani, hogy mennyivel kellett volna emelni a nyugdíjakat, mert a statisztika is mindig csak egy pillanatnyi helyzetet tükröz, ráadásul szerinte egy megkérdőjelezhető módszertannal. Azt viszont fontosnak tartaná, hogy ne csak becslések játszanak szerepet a nyugdíjemelésben, hanem – ha már rendelkezésre állnak – a tényszámok is.

A nyugdíjasok hiányolják a lezárást

A nyugdíjemelés tehát inflációkövető, a költségvetésben jelzett (becsült) infláció alapján történik, és ha később úgy tűnik, hogy magasabb lesz az érték, akkor szintén becslés alapján novemberben jön a nyugdíjkorrekció, januárig visszamenőleg. A magas infláció miatt tavaly kivételesen júniusban és idén júliusban is volt korrekciós emelés. Viszont amikor eljutunk az adott év végére, és már nem becsült, hanem tényadatok állnak rendelkezésre, akkor utólag nincs lezárás. Vagyis nem korrigálják újból a nyugdíjemelést, amennyiben az derül ki, hogy még a korrekcióval együtt is alatta maradt az inflációnak. A NYOSZ szerint ezen változtatni kellene: egyetlen évben se fordulhasson elő, hogy nem őrzik meg a nyugdíjak a reálértéküket. Némethné Jankovics Györgyi hozzátette, jelenleg nincs olyan jogszabály, amely ezt előírná, de az idősek így tartanák igazságosnak.

A tényleges éves inflációs adat egyébként már a következő év januárjában megismerhető a KSH statisztikájából, vagyis viszonylag gyorsan megtörténhetne a korrekció. A hivatal adatai alapján az utóbbi 12 évben háromszor fordult elő, hogy a nyugdíjemelés nem biztosította a juttatás reálértékének megőrzését.

2010 és 2021 között egyébként átlagban összességében több mint 51 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és 12,68 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke – a nyugdíjas inflációt figyelembe véve. Összehasonlításképp: a bruttó átlagkeresetek 2010 és 2021 között több mint a duplájára nőttek.

A plusz juttatásokból zárkóztatnák fel a kisnyugdíjakat

A NYOSZ szerint gondoskodni kellene a kisnyugdíjak felzárkóztatásáról is. Ehhez pedig beáldozhatónak tartanák a 13. havi nyugdíjat és a GDP legalább 3,5 százalékos növekedéséhez kötött nyugdíjprémiumot. Álláspontjuk szerint – mivel ezek mögött nincs tényleges járulékfizetés – nem számítanak nyugdíjnak, hanem csak juttatások – aminek persze örülnek a nyugdíjasok. De a szolidaritás jegyében, úgy vélik, az ezen juttatásokra költött pénzből inkább fel kellene zárkóztatni a kisnyugdíjasok járadékait. A nyugdíjprémium ilyen típusú elosztására Farkas András nyugdíjszakértő is tett már javaslatot. Persze, akitől emiatt elvennének, az nyilván nem örülne, és sokan szóvá tennék azt is, hogy akik nem fizettek rendesen járulékot, azoknak ne zárkóztassák fel a nyugdíját, ám Némethné Jankovics Györgyi szerint állami feladat lenne annak biztosítása, hogy egy embernek legyen annyi jövedelme, amiből, ha szerényen is, de meg tud élni. Ezért is tartanák fontosnak az alapnyugdíj bevezetését.

Ha valakinek olyan sors jutott – függetlenül attól, hogy maga választotta vagy nem volt választása –, hogy alacsony a nyugdíja, azért még neki is biztosítani kellene, hogy az alapvető szükségleteit ki tudja elégíteni. Ez minden embernek jár, egy humánus társadalomban meg kell oldani, hogy járjon – tette hozzá, jelezve, nem a magas nyugdíjakból vennének el ehhez, hanem csak a plusz juttatásokból adnának segítséget a rászorulóknak. És persze továbbra is fontosnak tartják, hogy a döntéshozók minden esetben egyeztessenek a nyugdíjas szervezetekkel és a leendő nyugdíjasokkal, ha őket érintő változtatásokat terveznek.

Fogyasztói kosár, késéssel

A NYOSZ elnökének vannak fenntartásai a nyugdíjas inflációs adatokkal kapcsolatban, például a fogyasztóikosár-számítás miatt. A járvány kitörése (2020 eleje) után jelentősen megváltozott a nyugdíjasok fogyasztói kosara, de a statisztika csak a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetet vette figyelembe. A KSH módszertani útmutatója szerint 2021-től viszont már – az Eurostat ajánlása alapján – az előző évi első háromnegyedévi adatokat is felhasználják, vagyis finomodott a módszer, de a fogyasztási szerkezet így sem a valós helyzetet tükrözi, hanem késésben van. A Covid alatt például megnőttek a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos költségek (maszk, fertőtlenítőszer, immunerősítők stb.), de ez akkor nem jelentkezhetett a fogyasztási szerkezetben. És most, amikor átlagon felül drágulnak az élelmiszerek, a költéseken belül valószínűleg még nagyobb lehet ezek részaránya, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Megemlítette még az üzemanyagok árát is, mely – az árstop ellenére – szintén jóval magasabb jelenleg, mint volt két évvel ezelőtt. 2020-ban a benzin ára például 293–398 forint között mozgott. Vagyis változatlan járműhasználat mellett az „egyéb cikkek, üzemanyagok” kategória 19,5 százalékos súlya is emelkedhetett – valószínűsítette. Ebben a kategóriában vannak egyébként a gyógyszerek is, amelyeknél a nyugdíjasok a statisztikában jelzettnél nagyobb drágulást észlelnek. A fogyasztói kosárra azért van szükség, hogy a KSH által megfigyelt árakból kiszámított árindexek helyesen jelezzék az árváltozások hatását a lakossági kiadásokra.

A kenyér majdnem 50 százalékkal drágult

A NYOSZ elnöke megemlítette, a kisnyugdíjasok élelmiszer-fogyasztásán belül is jelentős arányt képvisel a tészta, a kenyér és a burgonya. A KSH statisztikájában a fehér kenyér kilója a tavaly májusi 393 forintról 577 forintra emelkedett idén májusra (+46 százalék), a félbarna kenyér pedig 340 forint helyett 489 forintba került átlagban (+44 százalék). Tésztából a 4 tojásos, 500 grammos spagetti szerepel – ennek ára 404 forintról 566 forintra nőtt (+40 százalék). A kései burgonya átlagára 261 forint volt az adatbázis szerint tavaly májusban, idén pedig már 295 forint (+13 százalék).

Forrás: 24.hu