Állami ösztönzők segíthetnék a nyugdíjcélú öngondoskodás terjedését

K&H: egyre többen tartják fontosnak az öngondoskodást, de kevesebben képesek félretenni A nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzését az állami támogatások kiterjesztésével lehetne tovább növelni – áll a K&H biztos jövő index nevű, negyedévente készülő reprezentatív kutatásában. A magyar felnőtt lakosság körében jelentősen nőtt az öngondoskodást fontosnak tartók aránya, ugyanakkor emelkedett azok száma is, akik úgy gondolják, hogy nem tudnak nyugdíjas éveikre takarékoskodni – derült ki a K&H jelentésből, melynek eredményeit hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón mutatták be.

A második negyedéves felmérés eredményeit ismertetve Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője elmondta: a 30-59 éves korosztályban a válaszadók 87 százaléka tartotta fontosnak az öngondoskodást, ők úgy vélik, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez. Az elmúlt két év hasonló időszakában még 82 százalék válaszolt hasonlóan. Eközben a megkérdezettek 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tud félretenni, mert más területeken van szüksége a pénzre. Ez az arány két százalékkal magasabb, mint egy éve, és 8 százalékkal haladja meg a 2020. évit.

Székely Pálma arról is beszélt, hogy a 30-59 éves korosztályba tartozó 4,1 millió emberből 3,56 millióan készülnek a nyugdíjas éveikre megtakarításokkal, de csaknem 2,8 millió ember egyelőre nem tud félretenni hosszú távú célokra. A negyedéves jelentés alapján egyre többen vélik úgy, hogy az állami nyugdíjból nem fognak kielégítően megélni. A válaszadók 75 százaléka szerint nehezen vagy egyáltalán nem lesz elég a megélhetéshez az állami nyugdíj, míg 2021-ben 71, 2020-ban 68 százalékuk válaszolt hasonlóan.

A kutatásban vizsgálták azt is, hogy a megkérdezettek mikor tervezik nyugdíjba vonulásukat. A 30-59 évesek átlagosan 57 évesen mennének nyugdíjba, de várakozásaik szerint erre csak 69 évesen lesz lehetőségük. A válaszadók 61 százaléka akkor menne nyugdíjba, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak, de 27 százalék vélte úgy, hogy a korhatár elérése után is dolgoznia kell a megélhetéshez.

A vizsgálatból kiderült: a magyarok szerint havi 305 ezer forintból lehetne kényelmesen megélni nyugdíjasként, ez 13 százalékkal magasabb összeg, mint 2021-ben, és 25 százalékkal több, mint 2020-ban. A válaszadók 184 ezer forintban határozták meg azt az összeget, amelyből szűkösen meg lehet élni, míg 2021-ben ezt 166 ezer, 2020-ben 158 ezer forintra becsülték. Az önkéntes nyugdíjpénztár továbbra is a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítási forma az állami juttatásokon felül, 36 százalékos aránnyal. A válaszadók 17 százaléka nyugdíjcélú biztosítást választ, további 17 százalék egyéb nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodik. Székely Pálma úgy vélte, a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzését az állami támogatások kiterjesztésével lehetne tovább növelni.

Forrás: MTI