Dérer Miklós: Folyamatok világunkban

Folyamatok világunkban

Három területen néztem utána annak, mit mutatnak az elérhető statisztikák, publikált grafikonok. Ezek a nemzetközi migráció bizonyos, főleg az amerikai féltekéhez köthető adatai; az Ukrajna és a háború körüli néhány felmérés eredménye; valamint a bűnözés és bűnüldözés helyzete Latin Amerika egyes országaiban.

MIGRÁCIÓ 2021

A Gallup 122 országban végzett felmérést arról, hogy az emberek (felnőtt lakosság) mekkora hányada szeretné állandó tartózkodás és letelepedés céljából elhagyni jelenlegi lakóhelyét, és költözne másik országba, amennyiben erre módja lenne. 900 millióan válaszolták azt, hogy bizony ők megtennék ezt a lépést. (2023 januárjában publikált 2021-es kutatás.) Ez a globális felnőtt népesség 16 százaléka.

A fentiekben azokban az országokban végzett felmérések eredményét láthatjuk, amelyekből a polgároknak legalább a fele elköltözne szülőföldjéről. Ha tehetné.

A covid-járvány ugyan jelentős mértékben megakasztotta a globális mobilitást magát – 2019 és 2020 folyamán az ENSZ adatai szerint 27 százalékkal csökkent a migráció - , az elhatározásokat – és főleg a vágyakat – nem igazán korlátozta. Gallup felmérése megmutatta, hogy a pandémia második évére a megrációs vágyakozás tízéves csúcsra emelkedett. A publikált elemzés egybeesett a járvány lecsengése utáni nyitásokkal.

Ami pedig a célországokat illeti, érdekes, hogy az elmúlt évtizedben a szándék az Egyesült Államokba költözésre csökkent, és éppen abban az időben, amikor a globális számok megugrottak.

Ld. a főbb célországokat alább 2021-et megelőző évtizedben.

Látható, hogy az Egyesült Államok attraktivitása némileg csökkent, ám még mindig vezeti a legkívánatosabb célországok rangsorát. Ugyanakkor a nyomás, és vele a feszültség a déli határa mentén nem igazán csökkent, komoly belpolitikai 8pártpolitikai) vitákat eredményezően. Egyrészt vannak, akik szerint „a csónak megtelt”, nem óhajtanak (esetenként ki nem mondottan) képzetlen embereket más kultúrákból befogadni, különösen nem nagy számban. mások viszont arra hivatkoznak, hogy az Egyesült Államokat a bevándorlás hozta létre, részint az tette a világ vezető hatalmává, és a demográfiai kérdések megoldása, a folyamatos munkaerő beáramlás a gazdasági fejlődésének is az egyik alapja. Mindenesetre, eleddig egyik párt sem tudott koherens bevándorlási politikával előállni, olyannak, amely a lakosságot, a szavazókat és a 46 millió oda vágyakozó latin-amerikai migránst (lásd alant a táblát) is kielégíti.

Érdekes ezzel szemben az összevetés az Oroszországból a háború következményeként beindult kivándorlás, kvázi menekülés jelenségével, amelynek itt csupán az Egyesült Államokba és Izraelbe irányuló számadatait mutatom:
2022. október-decemberében kb. 12,5 ezer háborútól és a putyini Oroszországból menekülő orosz lépte át az USA mexikói határát (egy évvel előbb mindössze 5 ezer fő). Ezen kívül és más irányokból még kb. 4700 orosz állampolgár próbált bejutni az USA-ba illegálisan. Jellemzően egy évvel ezelőtt mindössze 415 hasonló eset fordult elő).

Ami pedig Izraelt illet, az alija, az oroszországi zsidó származásúak száma soha nem látott tempóban nő, amiről a „Izraeli ügyeletes” nevű tévécsatorna számolt be. A Jerusalem Post adatai szerint 2023 januárjában 5,500 fő emigrált Izraelbe Oroszországból, ami 637 százalékkal több annál, mint ami az utolsó „békehónapban”, 2022. januárjában volt.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a mára már többszázezres Oroszországot elhagyó menekülő többsége részint ereje tejében lévő fiatal,  részint pedig magasabban kvalifikált értelmiségi, akiknek a hiányát mindenképpen meg fogja érezni az ország.

Ukrajna

Miközben az ukrajnai háború második évébe lép, a folyamatos katonai segítségnyújtás támogatói igyekeznek leszerelni az ellenzőket, a segítséget túlzottnak, vagy a költségeket értelmetlennek tartó ellenfeleiket. Azt hangsúlyozzák, hogy ez a támogatás egyrészt hozzájárul saját országuk biztonságának elősegítéséhez, másrészt kifejezetten alacsony hányadát jelenti országaik éves védelmi kiadásainak. A fenti ábra ezt az állítást igyekszik alátámasztani.

A Nyugat – minden áradozás és segítségnyújtás mellett – nagyon is tisztában van azzal, hogy az ukrán kormányzati rendszer „tisztasága”még nem üti meg az Európában elvátható alapvető színvonalat. A hazafias érzések erősödése, az agresszióval szembeni ellenállás idején is érzékelhető antikorrupciós érzelmek mellett (a lakossági vélemények több, mint kétharmada – ld. az alábbi grafikont) a nyugati támogatók figyelmeztetései is hozzájárulhattak ahhoz az elnök döntése alapján legújabban beindított erőteljes ukrán tisztogatási kampányhoz, amely a széleskörű kormányzati korrupció letörését célozza.

Az alábbi két grafikon csak áttételesen kapcsolódik Ukrajnához, de végül is kapcsolódik.

Az első a lengyeleknek a hadseregük iránti bizalmát mutatja. olyan időszakban, amikor ellentétben sok vonakodó és nehezen döntő NATO szövetségessel a lengyelek eleitől fogva Ukrajna katonai megsegítésének leghangosabb támogatói voltak, egyébként a baltiakkal egyetemben. Napjainkban pedig, amikor a Lengyelországgal szomszédos Belarusz kardcsörtetése azzal fenyeget, hogy Minszk Moszkva oldalán belép a háborúba, a lengyel biztonsági megfontolások mindent felülírnak. még akkor is, ha a közvetlen támadás veszélye – lévén Varsó tagja a NATO-nak – nem éppen elképzelhető realitás, de ki tudja kiszámtani az egyeduralkodó aktuális döntéseit.

A lengyelek bizalma hadseregükben, a katonaság presztízse mindig is nagy volt. Ellenállásuk és győzelmük a húszas évek elején a támadó Vörös Hadsereg felett (Pilsudski vezetésével), vagy a Honi Hadsereg ellenállása a hitleri megszállás idején, együtt a lengyel katonaság önálló egységekben folytatott harcaival a nyugati fronton mai napig egyfajta tartást adnak a nemzetnek, és jogosan tartják életben a lengyel katonai hagyományokat.

A második grafikon azt mutatja be, hogy a 2022 február 24-i orosz agresszió után hogyan alakult az Ukrajnát nem, vagy igazán nem segítő három fő hatalom orosz olaj vásárlása, különös tekintettel a december 5-én a G7, az Európai Unió és Ausztrália által az orosz olajra bevezetett 60 dolláros hordónkénti árplafonra. Moszkva a szankciókra reagálva februárban diszkontáron kezdte értékesíteni a fekete aranyat, ami kétélű fegyvernek bizonyult. Egyrészt a háború folytatásához szükséges bevételek csökkenését ellensúlyozta a globális infláció idején a kedvező ár, másrészt viszont voltaképpen a fokozatosan megjelenő veszteségek előrejelzése volt a csökkenő vásárló érdeklődés. A tengeren szállított olajra kivetett december 5-i embargó masszív esést eredményezett a vásárlói érdeklődésben. A két embargó (60 dollár és tengeri szállítási tilalom) együttes hatása különösen a három fő vásárló érdeklődését csökkentette drasztikusan.

Bűnözés Latin-Amerikában

Ecuador egyike azoknak a latin-amerikai országoknak, amelyeket különböző okokból tömegek szándékoznak elhagyni. Az okok változatosak. A bizonytalanság, a szegénység, a kilátástalanság érzete mellett a kiugróan magas bűnözési ráta is fontos szerepet játszik. A szervezett bűnözés, a kábítószer kereskedelem, a bűnbandák tobzódása miatta lakosság jelentős része úgy érzi, hogy összeomlott a közbiztonság, nem bíznak a helyi korrupcióval átszőtt rendőrségben és igazságszolgáltatásban. Jó indikáció a bizalomvesztésre és félelemre annak a vizsgálatnak az eredménye, amely arra kérdezett rá, hogy biztonságban érzik-e az emberek magukat éjszaka egyedül az utcán, közterületen. A válaszok 2020 utáni meredek emelkedést mutatnak a „nem” válaszokban, amelyek tavaly már elérték, sőt meghaladták a kétharmados arányt.

Szomorú bűnözési statisztikáért El Salvadorban sem mennek a szomszédba. Az ország legújabban azzal került a nemzetközi hírekbe, hogy Bukele elnök engedélyével olyan fotókat hoztak nyilvánosságra, amelyek olyan bandatagokat mutatnak összeterelve, akiket az ország új, 40 ezer (!) elitéltet fogva tartani hivatott mega-börtönébe zsúfoltak össze.

Az elnök lépése – párhuzamosan a gengszterbandák elleni kiterjedt műveletekkel – nagyon népszerű a lakosság körében, emelve a politikus tekintélyét annak ellenére, hogy a kábítószer kereskedelem célországának, az Egyesült Államoknak a bűnüldöző hatóságai egyértelműen gyanúsítják az elnököt bizonyos összejátszással a gengszterek egy részével. El Salvador – mint azt a következő grafikon mutatja – az első helyen áll a világban a 100 ezer lakosra jutó bebörtönöztek számában.

Dérer Miklós