Dérer Mikós: Egy hét az Unióban

Ez a hiánypótló áttekintés Dérer Miklós szerkesztésében tömören összefoglalja a külpolitikai szempontból legfontosabb európai fejleményeket.

Egy hét az Unióban

Hírek, érdekességek, problémák, morzsák

Egyre gyakrabban jelennek meg olyan videók az orosz közösségi médiában, amelyeket Szlovákiában vettek fel, és Ukrajnának szánt nyugati fegyvereket mutat. Mivel a helyszínek és a fegyverek típusai és beszerzési forrásai könnyen beazonosíthatóak, a pozsonyi védelmi minisztérium aggodalmát fejezte ki, mert a felvételek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Nem tudni, mennyi ezekből az szándékosan, hírszerzők, vagy hazai oroszbarátok által közölt felvétel, és mennyi a csupán szenzációhajhászást célzó, mindenképpen káros cselekmény. Mindenesetre a nyomozások gőzerővel folynak.

A német gazdasági előrejelzések - sokak meglepetésére – kevésbé nyomasztóak, mint eredetileg gondolták. Az ukrajnai háború és az Oroszország elleni szankciók hatásai ellenére a német kormány felfelé korrigálta a gazdasági mutatók számait, és azt prognosztizálja, hogy már túl vannak az infláció csúcspontján. Bár a 0,4 százalékos növekedési előrejelzés nem igazán nevezhető impresszívnek, a kormánykoalícióban résztvevő zöldek delegálta gazdasági miniszter, Robert Habeck bizakodva és elégedetten jelentette ki, hogy a német gazdaság a COVID-19 járvány kemény hatásai után a háború idején is alkalmazkodónak és ellenállónak bizonyult.

Ausztria belügyminisztere, Gerhard Karner román partnerével tartott találkozóján nem tudott pontos dátumot megnevezni arra vonatkozóan, hogy országa mikortól oldja fel a Románia schengeni csatlakozását akadályozó vétóját. Decemberben Ausztria blokkolta mind Románi, mind pedig Bulgária csatlakozását a vízummentes övezethez arra történő hivatkozással, hogy sok, a regisztráció kikerülő vagy elmulasztó migráns érkezett illegálisan az országba. Bécs lépését más uniós országok határozottan bírálták.

A svéd parlament védelmi bizottságának jelentése sürgette a kormányzatot, hogy gyorsítsa fel fegyverkezési programját, amelynek céldátuma 2025. A bizottságnak a törvényhozás mind a nyolc pártja tagja, és valamennyien egyetértettek a jelentés következtetéseivel, amelyek felhívták a figyelmet az ukrajnai háború tanulságaira, egy elhúzódó háború hatalmasan megnövekedett szükségleteire. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi védelmi elképzeléseket ezekhez a tapasztalatokhoz kell igazítani, és nagyobb mennyiségben kell előállítani és felhalmozni lőszereket, fegyvereket, alkatrészeket, orvosi eszközöket és üzemanyagot.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter éles vitába keveredett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, aki bírálta Petr Pavel köztársasági elnöknek egy Kínával kapcsolatos megnyilatkozását. (Pável elnök annak a véleményének adott hangot, hogy Peking tizenkét pontos béketerve csupán a Nyugat gyengítését célozza.) Lipavsky bohócnak és hazugnak nevezte orosz partnerét, Oroszországot pedig terrorista államnak titulálva, vezetőit nemzetközi bíróság elé citálandónak tartotta. Csehország, a cseh politika már régóta vitában áll az oroszokkal, talán a volt elnököt, Putyin nagy barátját, Milos Zeman-t leszámítva. Legújabban pedig Prága az első személyt is feltette saját szankciós listájára, nevezetesen Kirill patriarchát, mondván „Kirillnek a listán a helye pontosan azért, mert a hitet nem lehet az orosz katonaság Ukrajnában elkövetett atrocitásainak igazolására felhasználni.”

A szerb miniszterelnök szerint az Európai Unió számos nemzetközi egyezményt sértett meg akkor, amikor az Európa Tanács nagy többséggel elfogadta Koszovó felvételi kérelmét. Ivica Dacic úgy vélte, hogy „valami”, ami nem állam, nem lehet tagja az Európa Tanácsnak. Az Unió vezető külpolitikai szóvivője, Peter Stano viszont joggal nyilatkozta erre, hogy „az Európa Tanács az Európai Uniótól független testület, és ugyan tudatában vagyunk Szerbiának a koszovói kérelmet ellenző álláspontjának, inkább a Belgrád-Pristina párbeszédre fókuszálunk.” Riporterek felvetették a kérdést, hogy vajon nem éppen Szerbia az, amely szakít a brüsszeli és ohridi megállapodásokkal, amelyek értelmében vállalta, hogy nem fogja ellenezni Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben. Mindenesetre az Európa Tanács szervei vizsgálják Pristina kérelmének a jogi hátterét, valamint azt a kérdést, hogy Koszovó alkalmas jelölt-e a tagságra.

Az európai vasúti szektor, az egész vasúti közlekedés komoly problémákkal küzd. Az alkalmazottak elöregedése és a fiatal munkavállalók hiánya, a szektor egész munkavállalói attraktivitása jelenleg az Európai Bizottság vizsgálódásának a tárgya. A vészjelzést az indította be, hogy az elkövetkező tíz évben a mozdonyvezetők 45 százaléka nyugdíjba vonul. Mi több, a már-már válságos helyzet nem csupán a vasúti szektort sújtja: a közutakon dolgozó kamionsofőrök egyharmada három éven belül visszavonul, és a fiatal jelentkezők száma országonként négyszer-hétszer kevesebb a pótlásukhoz szükségesnél.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió növekvő klímaambíciója zöld utat mutatott a szélerőműveknek, a szélenergiaipar fejlődése többágú nehézségekbe ütközik az infláció, az ellátási láncok zavarai, valamint az kínai gyártók olcsóbb dömpingárúi következtében. Mégis különösen az Északi-tenger mentén elterülő országok kormányai kívánják felgyorsítani a szélenergia hasznosítását: a magas fosszilis-energia áraktól is bátorítva a térség kilenc ország egyezményt írt alá az offshore szélerőművek teljesítményének 120 gigawattra növeléséről (a jelenlegi 16-ról) 2030-ig. Sőt, a kilencek megegyeztek abban is, hogy 2050-re 300 gigawattos szélerőművi kapacitást célozzák meg az Északi tengeren.

Az Európai Bizottság tervei szerint haladéktalanul foglalkozni kell a Tunéziában kialakult politikai és gazdasági instabilitás következményeivel, elsősorban a nagyarányú megnövekedett irreguláris migrációval. A magasba szökő infláció és csúcsokat döntögető munkanélküliség növekvő nyugtalansággal tölti el a brüsszeli hivatalosságot, lévén a migránsok beáramlása Tunéziából az Unióba 2023 első negyedében az előző év hasonló időszakával összehasonlítva a tízszeresére növekedett. Az észak-afrikai migrációs kirajzást tovább növelheti a szudáni polgárháború, amely a földközi tengeri illegális migrációs útvonalakra is további nyomást gyakorolhat. Egyébként és egyúttal az Európai Bizottság optimista abban a vonatkozásban, hogy az úgynevezett migrációs és menekültügyi paktumot még a jövőre esedékes európai parlamenti választások előtt véglegesíteni fogják a tagállamok. Az optimizmust a jelenlegi súlyosbodó migrációs helyzet is alátámaszthatja.

Jobb megoldási elképzelések híján és a nehezen áthidalható ellentmondásokkal a háttérben az Unió és a tagállamok a migrációs és menekültkérdés megoldását egyre inkább az „externalizáció”-ban (vagyis a bevándorlási és menekültügyi igazgatás külföldre, a kibocsátó vagy átengedő országokba telepítésében), illetve a védelemre vagy bebocsájtásra nem kvalifikált emberek visszatelepítésében látja. Ez ténylegesen azt jelenti, hogy az Unióval határos államokat – Törökországot, Líbiát, Tunéziát és másokat – arra kérnék, hogy ellenőrizzék, illetve állítsák meg a migránsok Európába áramlását. (Hogy ezt milyen sikerrel tennék, az megint egy másik kérdés.)

Valószínűleg a győri reptéren keresztül szállítottak francia katonai helikoptereket az ukrán határőrségnek. A Fennec Eurocopter helikoptereket az Időkép webkamerája rögzítette; ugyanazon a héten, Kijevben készült fotókon ugyanilyen típusú és felségjelű helikopterek láthatók. A helikopterek mellett számos katonai szállítógép is áthaladt a magyar légtéren: a Radarbox archívuma szerint kanadai és amerikai gépek Budapestről és a Magyar Honvédség pápai repülőteréről szállítottak rakományt a lengyelországi Rzeszówba, az ukrajnai fegyverszállítmányok fő elosztó központjába. Egyébként NATO országokból NATO országokba történő fegyverszállítás teljesen normális, és önmagában nem áll ellentétben a magyar kormányzat vonatkozó, az ukrajnai háborúba közvetlenül magyar területen keresztül történő fegyverszállítást tilalmazó politikájával.

Az Európai Unió régi célkitűzése, hogy polgárai számára olcsóbb és könnyebben elérhető gyógyszereket biztosíthasson. Az Európai Bizottság legújabban bemutatta régóta várt gyógyszerellátási csomagját, amely a gyógyszeripar számára olyan szabályozó ösztönzőket (set of regulatory incentives) tartalmaz, amelyek megkönnyítik és javítják a felhasználó páciensek olcsóbb új gyógyszerekhez jutását az Unió valamennyi (27) tagországában. Az új szabályozási elképzeléseket a gyógyszeripar nem igazán fogadta széles mosollyal, sőt, vészharangokat kezdett kongatni, mivel azok két évvel csökkentik azt az időszakot, amely az új gyógyszerek piaci kizárólagosságát biztosítják a gyógyszert kikisérletező és forgalomba hozó cég számára. A rövidebb kizárólagossági periódus (exclusivity period) pedig a versenytársaknak hamarabb ad lehetőséget a piaci versenybe történő beszállásra, az eredetivel megegyező és olcsóbb generikus (unbranded) készítmények forgalomba hozására. Miáltal az eredeti készítményt gyártó gyógyszercég eladásai és profitja csökkenni fog, viszont a vásárlók olcsóbban juthatnak a szükséges gyógyszerhez. Kérdéses viszont, hogy az új elképzelések gyakorlatba történő átültetése megoldható lesz-e a 2024-es európai parlamenti választásokat megelőzően.

(Az európai gyógyszeripar korifeusai a csökkenő profit emlegetése mellett arra is hivatkoznak egyébként, hogy ilyen körülmények között nem lesz rentábilis az új, saját gyógyszerek kutatása és forgalomba hozatala a kontinensen, miáltal az Egyesült Államok és a feltörekvő kínai gyógyszeripar tovább erősíti pozícióit, és Európa egyszerű gyógyszerfogyasztóvá válhat, lemarad az innovációban.)

Az Európai Parlament magyar jogállamiság helyzetéről készült jelentésének szerzője és a négy árnyék-jelentéstevő – az EU 26 tagállamának írt közös levélben – sürgeti a Magyarországgal szemben folyó 7. cikk szerinti eljárás felgyorsítását, meghallgatásokat és ajánlásokat javasol. A levél aláírói, Gwendoline Delbos-Corfield, a zöldpárti jelentéstevő és a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és a szélsőbaloldali árnyékraportőrök azt szorgalmazzák, hogy a Tanács mielőbb fogjon hozzá ajánlások megszövegezéséhez és elfogadásához Magyarország számára az Európai Parlament két határozatában is szereplő, tizenkét területet érintő problémás kérdések orvoslása érdekében. „Mivel 2024. július 1-jén Magyarország veszi át az uniós elnökséget, több mint sürgős, hogy a tanács hathatós lépéseket tegyen az uniós alapszerződés 7 (1) cikkének keretében” – hangsúlyozzák a levél írói. Emlékezetes, hogy az Európai Parlament által 2018 szeptemberében megszavazott Sargentini-jelentés a 7. cikk szerinti eljárás megindításával annak megállapítására kérte fel a tanácsot, hogy Magyarországon az uniós alapértékeket súlyosan és folytatólagosan megsértik, illetve ennek a kockázata fennáll. A Tanács – bár azóta számos meghallgatást és véleménycserét folytatott a magyar kormány képviselőivel – lassan öt év után sem lépett tovább az eljárásban, és mindmáig nem bocsátotta szavazásra az EP megállapításait. Az eljárás új szakaszba léptetésének az az előfeltétele, hogy a tagállamok négyötödös többséggel megállapítsák a mulasztást. Aminek jelenleg eléggé csekély a valószínűsége.

Az Európai Parlament külföldi beavatkozásokkal foglalkozó bizottsága (a kissé bonyolult nevű Special Committee on Foreign Interference in all Democratic Processes in the European Union, including Disinformation - INGE) nagy többséggel elfogadta azt a jelentést, amely a külföldi beavatkozások és információ manipulálás fenyegető erősödése miatt átfogó és célzott válaszokat sürget. Oroszország ukrajnai inváziója nyilvánvalóvá tette, hogy az európai biztonságot és stabilitást meg kell védeni ezekkel a rosszindulatú beavatkozásokkal szemben a jövő évi választásokra tekintettel.” A demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás növekvő mértékben fenyegeti a tagállamok és az EU biztonságát, különösen a gyors technológiai fejlődés és az Ukrajnában zajló orosz háború kontextusában” – hívta fel a figyelmet a lett Sandra Kalniente, a bizottság elnöke. „Jelentős és hosszabb távú beruházásokra van szükség, hogy kiépítsük demokratikus ellenálló képességünket, partnereink, Tajvan és Ukrajna tapasztalatainak felhasználásával.” Mivel sürget az idő és a fenyegetés valós, a jelentést még májusban a Parlament plénumának végszavazására fogják bocsájtani.

Franciaország különösen ki van téve az orosz hírszerzés és beavatkozás törekvéseinek, ahogyan ezt egy februári, de csak most pár napja nyilvánosságra hozott meghallgatás a Nemzetgyűlés külföldi beavatkozásokat vizsgáló bizottságában nyilvánvalóvá tette. Nicolas Lerner, a francia elhárítás vezetője (DIrection Generale de Sécurité Interne – DGSI) figyelmeztetett arra, hogy a politikai beavatkozások és a dezinformáció aláássa Franciaország hitelességét. Különösen veszélyes mindez a politikai körökben – mondta Lerner – amelyekben az elmúlt hónapokban több kapcsolatot tártak fel orosz, legtöbbször diplomatának álcázott hírszerző ügynökökkel, akik a diplomáciai mentesség védelmében közeledtek francia parlamenti képviselőkhöz. A helyzetről tájékoztatták a vonatkozó érintett politikusokat is. A főtisztviselő megemlítette a meghallgatáson, hogy esetenként magas állású politikusok is - tudtukon kívül – belekeveredtek ilyen kapcsolatokba. Egyébként hangsúlyozta, hogy ezeknek a kapcsolatoknak ritkán voltak „pénzügyi vonzatai”.

Dérer Miklós