Dérer Miklós: Európából júniusban – események, politikák, irányok

Európából júniusban – események, politikák, irányok

EURÓPAI UNIÓ

Elöljáróban essünk túl két nem túl szívderítő híren.

Az egyik, hogy ezen a nyáron még több hőhullámot, árvizeket, valamint erdőtüzet várhatunk a melegedő – inkább talán forróbbá váló – időjárástól. Mi több, az eddigieknél is gyakrabban és hosszabban, amint arra az Európai Környezeti Ügynökség (European Environment Agency) figyelmeztetett. Csak emlékeztetőnek: 2021 nyarán Németországban és Belgiumban az árvizek több, mint kétszáz áldozatot követeltek emberéletben, és Spanyolországban 4 600 halálesetet lehetett közvetlen összefüggésbe hozni a hőhullámokkal.

A másik: az Európai Parlament Covid-19 bizottságának vezető tagjai felhívták a figyelmet arra, hogy a következő, 2024-es európai parlamenti választásokat követően hivatalba lépő EU Bizottságnak komolyan foglalkoznia kell azzal a jelentésükkel, amely arra igyekszik válaszokat adni, hogy miképpen tehetjük közösen ellenállóbbá Európát a minden valószínűség szerint újra felbukkanó járványokkal szemben. Ugyanis figyelmeztetésük szerint az Unió nem készült fel a jövő járványainak a kezelésére, nem beszélve a majdnem lehetetlen feladatról, a megelőzésükről.

A Politico Europe véleménycikket publikált Németország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Románia, Szlovénia és Spanyolország európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek tollából. akik együttesen felhívták a figyelmet az európai külpolitikát érintő tanácsi döntésekben a többségi elv gyakoribb alkalmazásának szükségességére. Ugyan a miniszterek hangsúlyozzák, hogy nem lobbiznak az EU Alapszerződésének megváltoztatásáért, azonban javaslatuk a minősített többségi szavazást és az EU Szerződés egyik klauzuláját, az ún. passarelle klauzulát[1] érintő, és komoly vitákra okot adó kérdéseket vet fel.

Júniusban, hosszú vajúdás és késhegyig menő viták után az Unió tagországai megegyeztek az Új Menekültügyi és Migrációs Paktumról, amely egyszerűsíteni kívánja a menedékkérőkkel történő foglalkozást, és szándékai szerint arányosabban osztaná el a felelősséget az újonnan érkezők befogadásában. Bár fontos érintett és a migrációs nyomásnak kitett (fontline) országok – Ciprus, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Málta - üdvözölték a megállapodást, amelyet „történelminek” neveztek, a Paktumot nem egyhangúan, hanem többségi szavazással fogadták el. Magyarország és Lengyelország a Paktum ellen szavazott. Varsó különösen a Szerződés befogadási kvóta alapú ún. szolidaritási mechanizmusát kifogásolta, mivel az a menekülteket befogadni nem óhajtó országokat pénzügyi büntetéssel sújtja. Ennek megakadályozására a lengyelek az Európai Parlamentben a Paktum elfogadását blokkoló ellenzéket kívánnak létrehozni.

Az Európai Parlamentnek az 2024-es európai parlamenti választásokra készülő kommunikációs stratégiája a médiára és a civil társadalom szervezeteire óhajtana fókuszálni. A Parlament kommunikációs igazgatója, Jaume Duch szkeptikusan jegyezte meg, hogy a stratégia tervezett költségvetése „peanuts” – 37 millió euró –, és azt jelentené, hogy Európában minden polgár aktivitásának elérésére nyolc (!) eurócent jutna.

Az Unió bővítésének kérdését az ukrajnai háború takarékra tette, holott bizonyos hangok éppen ezt a veszélyekkel és kihívásokkal teli időszakot tartanák alkalmasnak a gyorsításra. Az EURACTIV stábja hozzájutott az uniós Európa-ügyi miniszterek informális stockholmi ülésével foglalkozó belső feljegyzéshez, amely azt a kérdést vizsgálja, hogy egy kibővített Unió miként tudna működni anélkül, hogy felvetődne az EU Szerződésben foglaltak reformja. Ugyanis egy harmincas taglétszám felettivé növekedés óhatatlanul felvet alapvető politikai kérdéseket is, azonkívül, hogy egy további bővítés milyen költségekkel járna, hogyan érintené az uniós költségvetést, és potenciálisan milyen intézményi változtatásokat igényelne anélkül, hogy a bonyolult, sőt pillanatnyilag nehezen elképzelhető szerződésváltozás(ok) kérdését fel kellene vetni. A vendéglátó svéd miniszter véleménye szerint, mivel a bővítési folyamat megindításának javaslata pillanatnyilag megosztó és kényelmetlenségeket okozó lenne, csak abban az esetben kellene nekilátni a dolognak, amennyiben széleskörű megegyezés van abban, mit szükséges megváltoztatni.

A mesterséges intelligenciával (MI) foglakozó uniós törvényhozási folyamat végső fázisába lépett. Az Európai Parlament a hónap közepén elfogadta azt a position paper-t, amely a többi szervezettel (Bizottság, Tanács) folytatandó tárgyalások egyik (parlamenti) alapját képezi, és a világ első átfogó törvénykezését fogja jelenteni a témában. Az Artificial Intelligence Act a várakozások szerint nemcsak az első ilyen törvény lesz a világon, hanem igazi mérföldkő, korszakalkotó lépés (game changer) az MI alapú termékek és szolgáltatások szabályozásának a területén. Üröm az örömben, hogy a szakszervezetek erőteljesen kritizálták a tervezetnek azt a hiányosságát, hogy nagyon felületesen foglalkozik a munkavállalók jogaival, úgyhogy javasolnak egy külön MI munkajogi törvényt is.

Az Európai Bizottság júniusban nyilvánosságra hozta az európai gazdasági biztonsággal kapcsolatos stratégiáját. A stratégia célja, hogy csökkentse az ellátási láncok, a kritikus infrastruktúra, valamint a digitális technológia biztonságát fenyegető veszélyeket, amelyek más államok és hatalmi központok részéről érhetik az Uniót. Margrethe Vestager, a Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy a stratégia nem jelent egyetlen globális partnerről sem leválást (de-coupling), hanem a kockázatok kiszűrését (de-risking) célozza. Kitől is? Mitől is? Bár a dokumentum nem nevez meg egyetlen célzott alanyát sem a stratégiának, mivel az Európai Unió legfőbb kereskedelmi és külgazdasági partnere a Kínai Népköztársaság, és mivel újabban Peking külgazdaságpolitikájával kapcsolatban merültek fel komoly kifogások, nyilvánvaló, hogy ő a brüsszeli nyugtalanság tárgya. A nagy geopolitikai ambíciókat tükröző stratégia új megközelítéseket javasol a létező sérülékenységekről, erősebb s hatékonyabb szabályokat olyan területeken, mint az FDI (foreign direct investment) és az exportellenőrzések, valamint új szabályokat a külső beruházásokra. Felhívja a figyelmet Európa elégtelen felkészültségére olyan kihívások kezelésében, mint a pandémia, az orosz agresszió és következményei, és mások (Kína?). Hangsúlyozza, hogy az egységes és szabályozott európai piac olyan előny, amely önmagában alkalmas a globális ellátási láncok nyitottságának fenntartására, és a követendő szabályok meghatározására. végül világos utalást tesz arra nézve, hogy a beazonosított gazdasági kockázatok fenyegethetik az európai nemzetbiztonságot. Vagyis a külgazdaság és a geopolitika nagyon is konvergálnak.

EGYES ORSZÁGOKBÓL VÁLOGATVA, NEM MINDEN SZUBJEKTIVITÁS NÉLKÜL

Észak-Európa

Az izlandiak határozottan közelednek az Unióhoz! A legújabb felmérés szerint jelentős változás következett be az európai integrációhoz történő közeledés megítélésében, különösen, hogy a kormányzat is jelezte a jobb kapcsolat kialakításának tervét. A Maskina polls mérései szerint a szavazásra jogosultak 44, az elkötelezettek 56 százaléka szavazna az uniós tagságra, amennyiben most lennének a választások. Egyébként a lakosság hangulata eléggé hullámzó volt az utóbbi húsz évben ebben a kérdésben. Míg a kétezres évek elején a legtöbben támogatták a csatlakozást, az eurózóna válsága idején ez megváltozott: 2022 márciusában a Gallup már az elkötelezett szavazók 59 százalékát mérte támogatónak. a hangulat. A trend aztán az ukrajnai orosz agresszió hatására fordult nagyot: 2022 márciusában a Gallup már az elkötelezett szavazók 59 százalékát mérte támogatónak. (A hadsereggel nem rendelkező Izland egyébként a NATO-nak megalakulása óta tagja.)

Az utóbbi időben elszaporodtak az izlandi kormányzati webhálózatokat érő kibertámadások. Oroszországgal rokonszenvező hackereket tartanak felelősnek a parlament, a kabinet és a tech társaságok hálózataiban bekövetkező zavarokért, minek utána az ország komoly ellenintézkedéseket volt kénytelen foganatosítani.

A Svéd Szociáldemokraták kezdeményezésére a kormányzat rendkívüli intézkedések meghozatalát tervezi az erőszakos bűnözői csoportok elszaporodó cselekményeinek megfékezése céljából. A bandák tevékenysége egyre több áldozatot követel, ezért az illegális fegyverek beszolgáltatóinak amnesztiát, a ilyen fegyverekkel kapcsolatos bejelentések tevőinek jutalmat javasolnak. Felmerült a hadsereg bevetésének gondolata is.

Finnország teljesen elektromossá kívánja tenni a szállítást. Miközben az elektromos meghajtású járművek ára változatlanul magas, az adott üzemanyagárak segítik az átállást. Az 5,5 millió lakosú országban jelenleg már (még?) a tavalyi évben eladott teljesen elektromos gépjárművek aránya ugyan csupán 18 százalék, azonban ezt az arányt 2025-re 42, 2030-ra pedig 70 százalékra kívánják emelni. A felmérések szerint a lakossági hajlandóság – és fizetőképesség! - erre meg is van.

Finnország új jobboldali kormányzata elhatározta, hogy nem nyújt fejlesztési segélyt azoknak az országoknak, amelyek támogatják Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Ehelyett az ilyen fejlesztési segélyek millióit Ukrajna támogatására fogják fordítani. A kormányzati álláspontot bejelentő fejlesztési miniszter nem nevezett meg egyetlen országot sem, azonban kiemelte Afrika egészét, amelynek országait a továbbiakban alapos megfigyelésnek vetik alá ebből a szempontból. Finnország egyébként 2023-as költségvetésének 0,42 százalékát, jóval több, mint egymilliárd eurót fordítja fejlesztési támogatásra.

A svéd biztonságpolitikával foglalkozó legújabb jelentés szerint nem lehet kizárni egy Svédország elleni orosz támadás lehetőségét. A jelentést a hónap közepén terjesztette a védelmi tárca vezetője elé a Svéd Védelmi Bizottság. Eszerint Oroszország biztonságpolitikai dokumentumai jelentősen leszállították a katonai erő alkalmazásának küszöbét, étvágya politikai és katonai kockázatok vállalása iránt nagymértékben megnövekedett. Miközben hadserege Ukrajnában le van kötve, képesége légi, tengeri és nukleáris műveletekre változatlan maradt. Ezért az országnak növelnie kell elrettentő erejét, és késznek kell mutatkoznia – ahogy a dokumentum fogalmaz - „hazánk, népességünk, demokráciánk, szabadságunk és életmódunk védelmére.

A Dániát, Izlandot, Norvégiát, Finnországot és Svédországot tömörítő regionális szervezet, az Északi Tanács legújabb közétkezési állásfoglalásában a húsfogyasztás csökkentését javasolja. A dokumentum arra hivatkozik, hogy a vizsgálatok szerint a heti 350 gramm húsfogyasztásnál nagyobb mérték károsítja azegészséget és a környezetet egyaránt. a hatások enyhítésére a zöldség és halfogyasztás növelését javasolja. A svéd mezőgazdasági miniszter azonnal és határozottan felszólalt az ajánlás ellen, kijelentve, hogy kormánya nem fogja követni az ajánlást. Ellenkezőleg, országa éppen, hogy növelni szándékozik az állati termékek előállítását, nem utolsó sorban a legelőterületek növelése és rehabilitációja céljából is. Egyébként is biztosítani szeretnék, hogy a lakosság válsághelyzetben is elegendő magas tápértékű élelmiszerhez juthasson.

Észtország lesz az első posztszovjet állam amelyik támogatja az azonos neműek házasságát. A liberális koalíciós kormány ugyan csak két hónapja van hatalmon, de gyorsan lépéseket tett egy olyan törvénytervezet megszövegezésére, amely legalizálja a melegek házasságát – már csak azért is, hogy tovább távolodjon a szomszédos Oroszországtól. A törvény támogatói szerint ennek nagy a szimbolikus jelentősége, mivel – ahogyan egyikük nyilatkozta - „a házassági egyenlőség elfogadása az utolsó mérföldkő Észtország útján a valóban nyitott és egyenlő társadalom megteremtése, valamint az európai értékek elfogadása felé. Ezzel rázzuk le a szovjet rezsim és elnyomás utolsó béklyóit.”

Dél-Európából Olaszország

Silvio Berlusconi, a legtovább kormányon lévő olasz miniszterelnök, médiamogul, focibarát és a bunga-bunga közismert társasági bevezetője Amerika-barátságáról is ismert volt, ami viszont nem akadályozta meg abban , hogy kiváló kapcsolatokat ápoljon Vlagyimir Putyinnal, még az orosz agressziót követően is. Viszont távozása tovább erősíti Giorgia Meloni miniszterelnök erősen kihangsúlyozott – és többeket meglepetésként érő - európai és atlantista elkötelezettségét. Még megválasztása előtt ugyanis egy választási gyűlésen úgy fogalmazott, hogy „szövetségesek, és nem alattvalók akarunk lenni. Nem vagyok boldog Joe Biden amerikai elnök kijelentésétől, miszerint a szankciók csak minimális hatással lesznek az amerikaiakra. Itt Olaszországban a hatás maximális lesz. Ez az ügy felveti a terhek megosztásának és a megbecsülésnek a kérdését. Nem leszünk a Nyugat teherhordó öszvére!” A hölgy innen jutott arra - az olasz érdekek alapvető számbavétele után -, hogy nem tűr meg kormányában olyan személyeket, akik  nem vallják az ő atlantista és Európa-párti álláspontját.

Egyébként Meloni a hónap folyamán Párizsba is ellátogatott, kifejezetten abból a célból, hogy támogatást szerezzen Róma pályázatához a 2030-as Expo megrendezésére. Párizs ugyanis előzőleg úgy nyilatkozott, hogy a szaud-arábiai főváros, Rijád pályázatát támogatja. Az olasz vágyak alátámasztására felhasználta – környezetvédelmi miniszterén keresztül – a terület minisztereinek brüsszeli találkozóját is. Ott a fő üzenet az volt, hogy a római Expo nem egyszerűen olasz, hanem európai siker is lehetne.

Az olasz parlament vitát kezdett a külföldön végzett terhességi béranyaság kriminalizálásának szándékáról. A jobboldali pártok a kormányzatban javasolják, hogy univerzális bűnnek nyilvánítsák a béranyaság intézményét, nevezetesen, hogy a külföldön végzett mesterséges megtermékenyítést követő béranyaság miatt az olasz állampolgárok büntethetőek legyenek, és ezáltal ezt az egyre elterjedtebb megoldást a meddőségre visszaszorítsák.

Nyugat-Európából vegyük Németországot

Németország a hónap közepén nyilvánosságra hozta történelme első hivatalos nemzetbiztonsági stratégiáját, amely Oroszországot nevezi meg konkrétan az európai biztonságot érő legnagyobb fenyegetésnek. Egyébként azonban az első elemzők véleménye szerint kevés konkrétumot tartalmaz, ami a növekvő kihívások kezelését illeti, és eléggé kevés elkötelezettséget az európai védelmi tervek irányában. Pedig a 76 oldalas dokumentum majd mindent igyekszik alaposan számba venni, a migrációtól a kíberfenyegetésekig. Az orosz veszély egyértelmű kiemelésén túl a nemzetközi figyelmet leginkább Kína kezelése váltotta volna ki, amelyet viszont a július eleji külön Kína stratégia fog alaposabban tárgyalni.

Mindkét dokumentummal érdemes lesz majd foglalkozni az uborkaszezon (van ilyen a mai világban?) vége után.

Dérer Miklós

[1]Az Európai Unió (EU) döntéshozatalának rugalmasabbá tétele érdekében bizonyos meghatározott feltételek mellett az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 48.cikkének (7) bekezdése kétféle általános passerelle klauzula (vagy áthidaló klauzula) lehetőségét vezeti be, amelyek lehetővé teszik az eredetileg előírt jogalkotási eljárás megváltoztatását. A passerelle klauzula használata azt jelenti, hogy nincs szükség az EU-Szerződések formális módosítására, így nincs szükség arra, hogy az EU-tagállamok ratifikálják.