kmdsz@mfa.gov.hu
+36 1 458-1274
Budapest, 1062 Bajza utca 44.
Újabb cikkek a nemzetközi sajtóból
A nemzetközi sajtó több, mint egy héttel a Hamász terrortámadása után igyekszik a meglepetésen, az izraeli felkészületlenség bírálatán és az események szimpla bemutatásán túllépni, és a veszélyekkel, a lehetőségekkel, a nemzetközi életre gyakorolt hatásokkal, a várható fejleményekről is elgondolkodni.
Múltheti összeállításunk folytatásaként a legújabb véleményből és elemzésekből mutatunk be egy csokorra valót, tömörítve, de az elérhetőséget is jelezve, amennyiben valaki alaposabban szeretne tájékozódni.
The Times
Akár még a III. világháború is lehet a közel-keleti fegyveres viszály következménye – erre figyelmeztetett Niall Ferguson nálunk is ismert skót-amerikai történész.
A Harvard egyetem professzora, egyben a Hoover Intézet vezető munkatársa szerint az Egyesült Államoknak most fel van adva a lecke, mert egyszerre négy fronton - Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea - kényszerülhet küzdelemre. Ily módon a világbéke minden eddiginél távolabbinak tűnik.
A szerző szerint kétség sem merülhet fel Irán bűnrészességét illetően, hiszen Teherán pénzeli a Hamászt, a Palesztin Iszlám Dzsihádot, akárcsak a libanoni Hizbollahot. Az Iráni Forradalmi Gárda katonái Szíriában vannak, hogy észak felől segítsék az Izrael-ellenes terroristákat. Teherán le akarja törölni a zsidó államot a térképről. Emellett kisiklatná a szaúdi-izraeli közeledést.
A Netanjahu-kormány nem vett tudomást a Hamász jelentette veszélyről, de Biden sem. Utóbbi most két repülőgép-hordozót küldött a térségbe, nehogy Irán – formálisan a Hizbollah – meginduljon Izrael ellen. Ám nem tudni, ez esetben több sikerrel jár-e, mint tavaly februárban Oroszország ellen. Teherán bizonyosan érzékeli, hogy Amerika nem szeretne háborúba keveredni, sem Libanonban, sem Szíriában.
Az európai szövetségesek sokkal kevésbé egységesek, mint Ukrajna kapcsán. A két konfliktust azonban nehéz lesz különválasztani. Moszkva nyakig benne van a közel-keleti válságban, az orosz propaganda máris próbálja szembefordítani Kijevet és Jeruzsálemet, miközben Izrael és Ukrajna verseng a nyugati fegyverekért.
Félő, hogy a Gonosz tengelye elszántabb lesz, mint Amerika. Emellett Nyugaton két ötödik hadoszlop is működik. Az egyiket a szélsőjobbos populista sarlatánok, illetve a sztálinista baloldaliak alkotják. A másik pedig a hasznos idiótákból, illetve olyan balosokból áll, akik rokonszenveznek az iszlámmal.
Az Egyesült Államokban befolyásos gazdasági és politikai körök a megbékélést szorgalmazzák, és az látszik, hogy Biden semmire sem vágyik jobban, mint arra, hogy semmiképpen ne keveredjen bele egy III. világháborúba. Csakhogy tudjuk, hová vezetett annak idején München és a nyugati határozatlanság, és most a világ újraélheti a harmincas éveket.
Fordulóponthoz érkezünk, ha Izrael úgy látja, hogy nem tud egyszerre küzdeni a Gázában, Ciszjordániában és Libanonban, és ezért az Egyesült Államokhoz fordul segítségért Iránnal szemben. A világ sorsa múlik mindezen.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.thetimes.co.uk/article/will-there-be-world-war-3-israel-67hwdbhl8
Bloomberg
Hal Brands, a nemzetközi kapcsolatok professzora a Johns Hopkins Egyetemen, úgy gondolja, hogy a Hamász miatt a világ búcsút mondhat négy mítosznak a Közel-Keleten. A terrorcsoport ugyan 1200 embert ölt meg, de ez a rémségeknek csak a kezdete, mivel a szélsőségesek most számtalan palesztin életét veszélyeztetik.
Mindenesetre az már látszik, hogy mind az izraeliek, mind az amerikaiak rossz stratégiát alkalmaztak, mert
- A zsidó állam a technika segítségével próbálta megoldani saját biztonságát. Kifejlesztette a Vaskupola rendszert és high-tech kerítést emelt a gázai határon, hogy feltartóztassa a Hamászt. De hagyta, hogy ezek megtévesszék, hamis biztonsgérzetet adjanak, és azt hitte, hogy a másik fél nem képes ekkora csapást mérni.
- Illúzióba ringatta magát, hogy az ellensége éppen úgy gondolkodik, mint ő. Feltételezte, hogy a Hamász élvezi a viszonylagos nyugalmat és a rábízott nép sorsának javításán dolgozik, mert szeretné megszerezni a palesztin mozgalom irányítását. Csakhogy a terrorszervezet nagyon is hajlik a legszélsőségesebb brutalitásra, gyűlöli Izraelt.
- Az USA azzal fogott mellé, amikor azt gondolta, hogy lehetséges a tartós béke Iránnal.
- Washington úgy vélte, hogy távozhat a térségből, mivel nem marad utána stratégiai zűrzavar. Sajnos azonban a Közel-Kelet képtelen saját maga fenntartani a rendet, illetve stabilizálódni. Washingtonnak változatlanul elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy megfékezze az ottani terrorszervezeteket, és hogy az energiahordozók simán eljussanak a világba.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
The Washington Post
David Ignatius azt ajánlja az izraeli miniszterelnöknek, hogy vívja meg a háborút, de közben mindig tartsa szem előtt: mi lesz utána.
A lap jeles biztonságpolitikai elemzője azt mondja, hogy Netanjahu most hasonló helyzetben van, mint Roosevelt a háború idején. Mint emlékezetes, az elnök arról beszélt az 1943-as casablancai találkozón Churchillnek, hogy feltétlen megadásra kell kényszeríteni az ellenséget. Ám ez nem azt jelenti, hogy ki kell irtani a német, olasz vagy japán lakosságot. A hódításra és leigázásra épülő filozófiát kell felszámolni.
Ennél fogva az izraeli politikának most bölcsességet kell tanúsítania, hogy béke kövesse az ellenség legyőzését. Ha a palesztin civileket bünteti és nem a Hamászt, akkor elveszítheti a nemzetközi támogatást, hiteltelenné válik a vállalkozás.
Ám van egy adu a kezében: Szaúd-Arábia egyre inkább hajlandó partnerségre lépni Izraellel.
Az újságíró azt hallotta Bill Clinton és Obama egyik volt tanácsadójától, hogy a mozgatórugó a szaúdi trónörökös, aki új rendet szeretne a Közel- és Közép-Keleten. Az igaz, hogy a hercegnek köze volt az amerikai újság korábbi munkatársának, Kashogginak a megöléséhez, de szaúdi források szerint kész új politikára, feltéve, hogy Izrael nem bonyolódik bele egy meggondolatlan háborúba, mert az szétveri a megbékélés minden esélyét.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.washingtonpost.com/opinions/2023/10/13/hamas-gaza-israel-war-palestinians-future/
The Washington Post
Fareed Zakaria úgy látja, hogy az volna a legjobb válasz a Hamásznak, ha fennmaradna az izraeli-szaúdi megállapodás reménye.
Hogy a trrorcsoport miként okozhatott ekkora károkat, az egyelőre nem világos - mutatott rá a neves külpolitikai elemző. Ám nagyon úgy néz ki, hogy Netanjahu túlságosan a belső jogi reformra, továbbá a szaúdi megbékélésre összpontosított, és közben figyelmen kívül hagyta, hogy Gázában kitörhet a felfordulás. A kormány abból indult ki, hogy nem kell törődnie a palesztin kérdéssel, továbbá megállapodhat az Öböl-menti államokkal, miután azok egyre idegesebbek Irán miatt. Egy hete éppen ez a stratégia dőlt romjaiba.
A támadás hátterében az van, hogy Oroszország, Teherán, a Hizbollah és a Hamász igyekszik szétverni a nemzetközi rendet. Ha az utóbbi szélsőséges szervezet sikerrel jár Izraelben, az felbátoríthat másokat, hogy mutogassák erejüket.
Nem lesz könnyű leverni a Hamaszt, mert az abban bízik, hogy Jeruzsálem eltúlozza a reakciót, ám csapatai elakadnak. Továbbá reméli, hogy nem lesz semmi a Rijaddal tervezett egyezségből.
A gerillák számára az volna a legnagyobb kudarc, ha sikerülne rendezni a kapcsolatokat a szaúdiak és Izrael között. Az viszont látszik, hogy az USA nem fordíthat teljesen hátat a térségnek, mert szerepvállalása stabilizálja az egész világot.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.washingtonpost.com/opinions/2023/10/13/hamas-gaza-israel-saudi-normalization-deal/
Neue Zürcher Zeitung
Az Izrael elleni háború része annak a törekvésnek, amellyel bizonyos erők próbálják megingatni a nemzetközi rendet - hangsúlyozza a lap főszerkesztője.
Eric Guyer is úgy ítéli meg, hogy Netanjahu alábecsülte a Hamaszt és most országa ezért nagy árat fizet. Izrael nem engedheti meg magának, hogy gyengének mutatkozzon, azonban a belpolitikai küzdelmek miatt elhanyagolta a saját biztonságát. Csak idő kérdése volt, hogy az ellenség mikor használja ki a helyzetet.
Európa eddig hasonló esetekben mindig mérsékletre intette Tel Avivot. Ám ennek most vége, mert a terroristák megmutatták az igazi arcukat. Látszik a csupasz barbárság. Az ukrán háború sokak szemét kinyitotta. Nélkülözhetetlen a katonai erő és az önérvényesítés szándéka, amikor a világot az erőszak és az erősebb joga határozza meg.
A Hamász azzal legitimálja magát, hogy a zsidó állam halálos ellenségeként lép fel. Nem fog megváltozni, nem fogja vissza magát. Viszont az önhittség okozta, hogy Izrael hagyta magát lerohanni. Felül kell vizsgálnia a stratégiáját. A szárazföldi erők megindítását viszont három tényező hátráltatja:
- Gáza teljesen be van építve, alatta alagútrendszer húzódik, ezért csak nagy véráldozatok árán lehet elfoglalni.
- Izrael nem szeretné veszélyeztetni a közeledést a mérsékeltebb arab államokhoz, főleg Szaúd-Arábiával kapcsolatban nem óhajtana visszakozni.
- Az utóbbi 40 évben Izrael nemigen mozgósította a szárazföldi egységeket, erősen hiányosak az ez irányú tapasztalatai. De keménynek kell lennie, hosszú háborúra kell felkészülnie. Aligha tudja azonban teljesen felszámolni az ellenséget.
Geopolitikailag három körben mozog: a legbelsőben vannak a palesztinok. Utána következnek az arab országok, amelyek nélkül nem tudja megvívni a viszályt Iránnal. Végül pedig marad a nemzetközi dimenzió, miután bizonyos kormányok szembemennek az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel. Ezért támadták meg Ukrajnát, ezért kezdtek terrorháborút Izrael ellen és ezért gerjesztik a migrációt.
Be akarják dönteni a nyugati rendet, ehhez Izrael csupán a mozaik egyik darabja. De már csak ezért is minden eddiginél fontosabb a Tel Avivnak nyújtott nyugati támogatás.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
The New York Times
Izrael a terrorista támadásokra adott válaszként az előtt áll, hogy behatoljon Gázába, és felelősséggel tartozik a polgárainak azért, hogy felelősségre vonja az elkövetőket. Azon van, amint Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta a héten: „Az a lényeg, hogy hogyan teszi ezt meg Izrael”.
Izrael nem győzhet ebben a háborúban pusztán az összes terrorista elpusztításával. Meg akarja törni a Hamász erejét, és ebben megérdemli az Egyesült Államok és a világ támogatását. Ám csak abban az esetben, ha tiszteletben tartja azokat a szabályokat és viselkedési normákat, amelyeket a Hamász lábbal tapos. Izrael az emberi életet és a jog uralmát tiszteletben tartó társadalom megvédéséért harcol, és ennek megfelelően kell kiválasztania katonai válaszának eszközeit, és nem szabad szem elől tévesztenie elkötelezettségét, hogy nem nyúl azokhoz, akik nem fogtak fegyvert.
A Hamászról köztudott, hogy a harcosai elé civilekből állít pajzsot, és hogy az azok szenvedésével kapcsolatos teljes közömbösség központi vonása a terrorizmus e fajtájának. A szervezet most Gáza lakosságát használja élő pajzsként, és miközben a gázaiak igyekeznek menekülni, azzal fenyeget, hogy megöli az izraeli túszokat.
A Hamász Gáza feletti ellenőrzésének megtörése nem nélkülözhető lépés, de a katonai győzelem nem sokat jelent majd, ha a gázai fiatalok valami új szélsőséges zászló körül sorakoznak fel, ezért a civilek védelme a leginkább célravezető megoldás. Izraelnek és a palesztinoknak – valamint mindkettő szövetségeseinek egyaránt érdekében áll, hogy Gázát elindítsa egy jobb jövő útján. Ennek eléréséhez pedig a palesztinoknak mindenekelőtt azt kell látniuk, hogy Izrael ebben a háborúban tekintettel van az életükre és biztonságukra. Izrael csütörtökön felszólította a Gáza északi részén élő több mint egymillió palesztint, hogy 24 órán belül hagyják el a területet. Ez megoldás lehet a civilek életének védelmére, de csak akkor működhet, ha az embereknek van hová menni, van biztonságos útvonal, megvannak az odajutáshoz szükséges eszközök, és van elég idő az útra.
Végül Izrael – egyebek mellett az ENSZ felszólítására - meghosszabbította a határidőt, és biztonságot ígért az útra. Blinken pénteken elmondta, hogy az Egyesült Államok a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával „biztonsági övezetek” létrehozásán dolgozik.
Izraelnek erőfeszítéseket kell tennie a térségben dolgozó újságírók és humanitárius segítők biztonságáért is. Ebben a háborúban már legalább 11 ENSZ alkalmazott és ugyanannyi újságíró veszítette életét, márpedig ahol az újságírók és segélyszervezetek nem tudják dokumentálni a történéseket, ott nincs lehetőség a bűnösök felelősségre vonására.
Izrael ma a Hamász gonoszsága miatt áll háborúban. Úgy tűnik, elkerülhetetlen a további vérontás. Ám Izrael hadviselésének módja fogja meghatározni, mi történik majd: a Hamász legyőzése biztonságosabbá teheti Izraelt, de amennyiben nem lesz tekintettel a civilekre, az éppen ellenkező hatást váltana ki – figyelmeztetett a lap.
https://www.nytimes.com/2023/10/14/opinion/israel-gaza-war.html
The Wall Street Journal
Az Iránt vezető mullahoknak tudniuk kell, hogy országuk is célpont lehet, ha besegítenek, hogy elmélyüljön a háború Izraellel – figyelmeztetett a lap szerkesztőségi cikkében.
A konfliktusban vizsgázik egyúttal az amerikai elrettentő erő, amely Putyinnal szemben felsült tavaly februárban. Emellett az is tény, hogy Teherán csatlósszervezetei az elmúlt időszakban 83-szor támadtak meg amerikai katonákat, illetve létesítményeket
Szóval majd kiderül, sikerül-e elriasztani Iránt attól, hogy rászabadítsa a Hizbollahot a zsidó államra. Lassan a második amerikai anyahajó is megérkezik a térségbe, csak éppen az erődemonstráció sikere attól függ, elhiszi-e a másik fél, hogy Biden hajlandó bevetni a hadsereget. Hamanei ajatollahnak megvan az oka a kétkedésre, mert az említett 83 rajtaütésből az Egyesült Államok mindössze négyet torolt meg.
Így, ha hiábavalónak bizonyul a figyelmeztetés, a Fehér Háznak nemigen marad más választása, minthogy kiadja a parancsot a támadásra. Hiszen a terroristák 29 amerikait öltek meg, és nem tudni hányat cipeltek magukkal túszként. Ha utóbbiak meghalnak a Hamász fogságában, azért szintén Irán lesz a felelős.
Teheránnak azonban tisztában kell lennie azzal, hogy nukleáris létesítményei, olajmezői a célkeresztben vannak. Irán valószínűleg súlyosbítja a jelenlegi konfliktust, ha azt hiszi, hogy Biden visszariad egy nagyobb háborútól. Akkor pedig még sokkal többen halnak meg, beleértve amerikaiakat is.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért
Betiltják a Hamász németországi tevékenységét
A Bundestag, a 2023. október 7-én Gázából indított Hamasz támadást követően kifejezte teljes szolidaritását Izrael mellett, és elfogadta a kormánypártok és a CDU/CSU közösen benyújtott javaslatát, amelynek értelmében betiltják a Hamász és a Samidoun palesztin szervezetek németországi működését.
A hasonló tiltásoknak két formája különböztethető meg Németországban.
Az egyik az ún. „szervezeti tilalom”, amelynek célja az egyesület teljes feloszlatása. Ez olyan bel- és külföldi egyesületek esetében lehetséges, amelyeknek Németországban kimutatható alstruktúrájuk van. Ilyen teljes betiltást alkalmaznak most a Samidoun csoport ellen, amely a közelmúltban Berlinben olyan tüntetéseket szervezett, amelyeken antiszemita és uszító jelszavakat skandáltak.
Az olyan külföldi szervezetek esetében, amelyek nem rendelkeznek átlátható és állandó németországi struktúrákkal, a német egyesületi jog szerint úgynevezett „tevékenységi tilalom” vezethető be, ami most a Hamász esetében meg is történt. Utóbbira 2014-ben Thomas de Maizière (CDU) szövetségi belügyminisztersége alatt volt példa, amikor az Iszlám Állam németországi tevékenységének megakadályozása érdekében rendeltek el tevékenységi tilalmat.
Olaf Scholz (SPD) kancellár a Bundestagban mondott beszédében üdvözölte az öt német párt közös nyilatkozatát és hangsúlyozta, hogy „a gyűlöletet és az uszítást nem nézzük tétlenül. Az antiszemitizmust nem tűrjük”.
A kancellár ezenfelül kiemelte Németország közvetítő szerepének fontosságát a konfliktus de-eszkalációjának elősegítése érdekében. Emiatt azonnali konzultációt kezdeményez az egyiptomi elnökkel, al-Sisivel, valamint a török elnökkel, Recep Tayyip Erdoğannal is. Mindezeken túl múlt héten fogadta Katar emírjét, valamint találkozni fog a jordán uralkodóval is. Ezzel párhuzamosan a Szövetségi Védelmi Minisztérium azt is bejelentette, hogy Németország kész két Heron TP típusú izraeli felderítő drónt - melyeket korábban a Bundeswehr számára rendeltek - a harcok támogatása érdekében átadni az izraeli hadseregnek.
A Bundestag képviselői továbbá felszólították a szövetségi kormányt a gázai övezetnek nyújtott korábbi támogatások újbóli felülvizsgálatára, hangsúlyozva, hogy az ellenőrzések befejezéséig az övezetben csak humanitárius segítségnyújtás lehetséges az alapvető igények kielégítése céljából.
Betiltják a Hamász németországi tevékenységét (magyarnemetintezet.hu)
Focus
Ha Izrael most nem jól reagál, beteljesül a Hamász perverz számítása – figyelmeztetett a német politikai hetilap sok más tekintélyes sajtóorgánumhoz hasonlóan. A terror elleni katonai csapásnak precíznek kell lennie, és meg kell akadályozni, hogy futótűz alakuljon ki.
Izrael esetében a múlt szombati véres támadás óta a puszta létről van szó, azért, mert a támadás a maga soha nem látott barbárságában arról tanúskodik, hogy a zsidóság elleni általános, gyűlölködő megsemmisítési törekvésről van szó.
Ezzel a közel-keleti rémálom folytatódik Izrael számára, de a Gáza övezetben – a világ egyik legsűrűbben lakott térségében élő több mint kétmillió palesztin számára is. Az északi részen, amelynek elhagyására Izrael felszólított, terül el az egymillió lakosú Gáza város.
Küszöbön áll az izraeli erők szárazföldi támadása, már a hét végén is voltak korlátozott előretörések, amelyekkel a Hamász gázai rakétaállásait támadták, és kísérletet tettek a több mint 120 túsz hollétének felderítésére.
Izraelnek kötelessége megvédeni állampolgárait a bestiális terrorral szemben, a küszöbön álló katonai csapás jogos volta nem kétséges: a Hamász nem hagyott más választást Izraelnek. Évtizedek után, amelyek alatt nem sikerült elérni a viszonylag békés együttélést a Hamásszal, és nem sikerült megtörni a hatalmát sem, Izrael most kénytelen minden erejével azon lenni, hogy kikapcsolja a halált hozó struktúrákat.
Ám amennyire szükséges, hogy Izrael katonai választ adjon a Hamász szörnyű tetteire, annyira fontos, hogy közben ne sértse a nemzetközi jogot és a genfi konvenciókat. Folyamatosan felül kell vizsgálnia az akcióit az arányosság szempontjából. Gyors, precíz csapásokkal kell megsemmisíteni a Hamász struktúráit. Ellenkező esetben északon a Hizbollah és a szálakat a háttérben mozgató Irán felbátorítva érezheti magát, hogy két-, vagy háromfrontos háborút robbantson ki.
A Hamászt politikailag is következetesen el kell szigetelni. Csakis a Hamász bűne, hogy most a Közel-Keleten újra százezrek menekülnek, és minden bizonnyal ezrek vesztik még életüket. A Gáza övezetben élők összességét nem lehet egy kalap alá venni a terroristákkal, ellenkezőleg, a Hamász gyakran őket használja élő pajzsként, miattuk is meg kell akadályozni a humanitárius katasztrófát, menekülő folyosókat kell nyitni, és Egyiptomnak, valamint Törökországnak vállalnia kellene menekültek ideiglenes befogadását.
Az Egyesült Államok és a nyugati közösség feladatának kell tekinteni, hogy a kulcsfontosságú államokkal, Egyiptommal, Szaúd-Arábiával és Jordániával folytatott tárgyalások útján megakadályozzák a menekült-katasztrófát és a konfliktus további eszkalációját. Ugyanakkor a Nyugatnak politikailag következetesen el kell szigetelnie a Hamászt, mert legkevésbé sem a palesztin nép érdekeinek legitim képviselője, hanem egy Irán által felfegyverzett és milliárdokkal megkent megsemmisítő gépezet.
A Nyugatnak most elrettentő üzenetet kell küldenie, mert az izraeli férfiak, nők és gyerekek lemészárlása magában hordozza a veszélyt, hogy Irán, Szíria és Libanon is bevonódik a háborúba, és ha ez megtörténik, akkor a Hamász terroristái elérték a céljukat. Emellett megvalósulhatna a Putyin és a teheráni mullahok közötti régi-új „gonosz tengelye”, amely az egész világot destabilizálhatja.
Ahhoz, hogy ez ne történhessen meg, az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak továbbra is Izrael mellett kell állnia, és erős elrettentő üzenetet kell küldenie, miközben mindent el kell követnie, hogy okos diplomáciai erőfeszítésekkel megakadályozza, hogy a Közel-Keleten futótűz üssön ki.
The Times
Ha Gázában rosszabbra fordulnak a dolgok, az kihathat Ukrajnára és Tajvanra, ám kérdés, hogy az amúgy is félénk amerikai elnök meg tudta-e akadályozni a világháborút. Ezt fejtette ki kommentárjában Roger Boyes, a lap diplomáciai szerkesztője.
Biden számára az a stratégiai prioritás, hogy ne alakuljon ki regionális válság a legújabb izraeli-palesztin konfliktusból. Az Egyesült Államok már így is nyakig merült az ukrán háborúba, amely egyre jobban elhúzódik, ám mind inkább kirajzolódik egy hirtelen orosz eszkaláció veszélye.
Az ukrán gabonakivitel megakadályozása globális dimenziót ad az ügynek, mint ahogy az is, hogy Putyin atomfegyverrel fenyeget.
Szintén elképzelhető, hogy Gáza átcsap máshová is. Irán bármikor bajt keverhett Jemenben és Irakban. Emellett látszik, milyen átfedés van az európai és a közel-keleti háború között.
Csak idő kérdése, hogy Oroszország mikor zárja le Szíria légterét az Irán ellen induló izraeli vadászgépek előtt. Lehet, hogy hamarosan ugyanolyan szövetségi rendszerek jönnek létre, mint a XX. század két világháborúja előtt. Ezért 2024 riasztónak ígérkezik. Lehet, hogy Kína alkalmasnak találja a helyzetet és megindul Tajvan ellen. Ezt azonban az Egyesült Államok nem engedheti meg.
Ám ha három fronton is harcolnia kell, az a III. világháborúnak felel meg, atomfegyverek alkalmazása nélkül. Oroszország, Kína és Irán mind inkább a következő tengelyhatalomként lép fel. Biden fél az Armageddontól és nem vigasztalja, hogy Putyin is pánikban van. Az orosz vezető azt igyekszik elérni, hogy Kijev kezdjen vele békepárbeszédet, Moszkva feltételei mellett. Ugyanakkor a válságok súlyosbodásának megakadályozására szükség volna a nemzetközi szervezetekre is, ám azoknak a Kreml és Peking ügyködése folytán nyomuk veszett.
Dérer Miklós
Üzenjen nekünk