kmdsz@mfa.gov.hu
+36 1 458-1274
Budapest, 1062 Bajza utca 44.
A (a még úgy-ahogy létező) Visegrádi Csoport (V4) mostanában leginkább három országgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával „képviseli magát” a világsajtóban. Csehország ügyei a megszokott medrükben zajlanak, így nem ütik meg igazán a különleges nemzetközi érdeklődés szintjét. Nem így a többiek. A lengyel választások eredményeként bekövetkezett kormányváltás, az egykor botrányos körülmények között távozott szlovákiai Fico visszatérése a miniszterelnöki bársonyszékbe, valamint a magyar ügyek (az eurókifizetések dolga, az Ukrajnának nyújtandó támogatás körüli vita, az Európai Parlament magyar kormánnyal szembeni éles, határozatban is megfogalmazott kritikája, és a rövidesen bekövetkező soros féléves magyar uniós elnökség kérdése) jobban kiváltják a sajtómunkások érdeklődését.
Írásaikból ismertetünk a következőkben néhányat.
A Der Spiegel Tusk rögös útjáról
Rögös út vezet Donald Tusk miniszterelnök számára a hatalomváltáshoz. Az új kormány máris állóháborúba bonyolódott az elődjével, amely nyolc éven át bontotta le a demokráciát – indítja elemzését a német liberális politikai hetilap.
Olyan politikai rendszer fölött kell visszaszerezni az ellenőrzést, amelyet a jobboldali populisták keményen és jogellenesen kisajátítottak. Úgyhogy most heves vita robbant ki arról, egyáltalán megmenthető-e még a demokrácia a jogállam eszközeivel.
Igen fontos volna a miniszterelnök számára, hogy változás legyen a közmédiában, amelyet a nemzeti konzervatívok a saját, fura szócsövükké tettek. Továbbá valamit tenni kellene a bírák kinevezésére szolgáló testülettel, mert az szintén az előző kormánypárt, a PiS (Jog és Igazságoság) befolyása alatt áll. A koalíciónak többsége van, így érvényteleníteni tudja az előző időszakban átnyomott törvényeket, csakhogy Duda elnök várhatóan megvétózza ezeket a határozatokat. Az Alkotmánybíróságon szintén Kaczynskiék diktálnak.
Jogilag sok minden tisztázatlan. Wojciech Sadurski, a Sydney Egyetem jogászprofesszora egyáltalán nem derűlátó, mert úgy véli: a lengyel alkotmányos jogrend barbárok zsákmánya lett. Ráadásul egy csomó csapdát hagytak hátra, hogy megnehezítsék az utód dolgát. Emellett az eddigi erős ember gátlástalanul uszít az új vezetés ellen.
De hát Kaczynski kétségbe van esve, mert áprilisban jönnek a helyi választások és már nincs sajtója. Anna Paczesniak wroclawi politológus szerint nem valószínű, hogy az emberek beveszik: a PiS (Jog és Igazságosság) szürke eminenciásából hirtelen a demokrácia és a szabadság élharcosa lett.
Ugyanakkor Brüsszelből alighanem fokozatosan befutnak a visszatartott milliárdok.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
A Financial Times Donald Tusk unorthodox módszereiről
Az új lengyel miniszterelnöknek nincs más választása, mint hogy erőteljesen helyre állítja a jogállamot. A szerkesztőségi állásfoglalás azt igyekszik Tusk lelkére kötni, hogy közben ne essen túlzásba. A Varsóban bevetett taktika mindenesetre unortodox, de nagy figyelmet vált ki, mivel másutt is jön fel az illiberális demokrácia, és az ellene folytatott küzdelemben a lengyel példa precedens értékű lehet.
Mivel az intézmények tele vannak politikai kinevezettekkel, sőt még az elnök is a PiS oldalára áll, a cél idáig szentesítette az eszközt. De a továbbiakban nagy körültekintéssel kell eljárni, hiszen a társadalom már így is nagymértékben megosztott. Az események eddig a köztévé átalakítása, egy ügyész, a jegybank elnöke, valamint a korábbi belügyminisztere és helyettese letartóztatása körül csúcsosodtak ki. „Újszerű módszerekkel” kell visszacsinálni az előző rezsim által végrehajtott változtatásokat.
A kormányfőre nyomás nehezedik, hogy hozza vissza a jogot tiszteletben tartó államot és érje el, hogy az EU ismét folyósítsa a támogatásokat. A civil társadalom segíthet, hogy a hatalom ne lőjön túl a célon, illetve, hogy az ellenzék ne állítson valótlanságokat. Hogy a demokrácia hosszútávon gyökeret verjen, ahhoz visszafogottan és felelősen kell cselekedni.
Nem szabad az előző rezsim lakájait úgy eltávolítani, hogy helyüket a koalíció a saját embereivel tölti fel. Az állami tévének pártatlanul kell működnie. Fontos a korrupciós esetek feltárása, de nem célravezető az uniós intézményeket elidegeníteni a központi bank első embere ellen indított eljárással.
A lengyel társadalom szétszabdalt, akárcsak az orbáni Magyarország, vagy Amerika Donald Trump alatt. Az igazságszolgáltatás és a tájékoztatás függetlenségének visszaállítása mindenképpen az első lépés a megosztottság felszámolása felé. Ám még a látszatát is el kell kerülni, hogy a módszer ugyanaz, mint amelyet Kaczynskiék alkalmaztak – hangsúlyozta a lap.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.ft.com/content/7132d087-a5c6-4188-a733-fb5411507439
A The Washington Post a lengyel akaratok kemény harcáról
Lengyelország próbakő: megmutatja, mennyire lehet helyreállítani egy lezüllött demokráciát. Az első jelzések kiábrándítóak, és arra utalnak, hogy nehezebb, mint amikor a semmiből kell felépíteni a jogállamot – mutatott rá a lap.
A cikk szerzője arra számít, hogy a harc az akaratok kemény küzdelmét hozza a belátható jövőben. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ismét lesz életerős demokrácia, független igazságszolgáltatás és erőteljes intézményrendszer.
Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője nagy hátulütőnek, sőt, a legfőbb gondnak azt tartja, hogy a társadalom és a politikai elit erősen megosztott. Donald Tusk kormányra lépett ugyan, de a hatalmat nem teljesen vette át. Kaczynskiék akadályok tömegeit hagytak hátra, hogy megtartsák a kulcspozíciókat a vesztes választás után, az élen Duda elnökkel, aki ott akadályozza a koalíció elképzeléseit, ahol csak tudja.
Rengeteg múlik azon, melyik oldal lesz a győztes. Nem csupán az, hogy az ország kitart-e az európai értékek mellett, hanem az is, hogy megindulnak-e a milliárdok Brüsszelből. A tét legalább ekkora a nyugati szövetség számára is. Ha valamiben egyetértenek a lengyelek, akkor az az, hogy az ország biztonságát halálos veszély fenyegeti Putyin Oroszországa háborúja és politikája miatt. Ám aligha van valami, ami nagyobb örömet okozna a Kreml urának, mint az, hogy látja: Lengyelország szép lassan destabilizálódik.
Még nem lehet megjósolni, összeomlik-e a rendszer, és hogy anarchiába, illetve erőszakba torkollik-e a mostani helyzet. A jelek azonban baljósak. Tusk világosan érzékeli, hogy Kaczynskiék kettős hatalmat próbálnak kialakítani, de bízik benne, hogy a társadalom többsége őmellette van.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.washingtonpost.com/opinions/2024/01/18/poland-democracy-tusk-kaczynski/
Lengyelországban folytatódik a leszámolás - Willis Sparks gzeromedia.com
Azt gondolhatta a világ, hogy Donald Tusk-nak és EU-párti pártjának a tavaly októberi lengyelországi választáson aratott győzelme megoldotta azt a kérdést, hogy ki fogja irányítani Lengyelország politikai irányvonalát a közeljövőben. A régi rivális, Jarosław Kaczyński, jelenleg a lengyel populista ellenzék vezetője azonban nagy utcai tüntetéseket szervezett a Tusk-kormány ellen.
Mi indította el a mostani harcot? A Kaczyński-féle PiS (Jog és Igazságosság) párt két tagjának bebörtönzése – a párt nyolc évig kormányzott, mielőtt elveszítette az őszi választásokat –, miután korrupciós vádak miatt elítélték őket. A politikai tét ezután még magasabbra emelkedett, amikor Lengyelország elnöke (és Kaczyński szövetségese), Andrzej Duda a bebörtönzött politikusok oldalára állt, és „politikai fogolyként” emlegette őket.
Lengyelország alkotmányos válságba kerülhet, mert éppen azok a bíróságok uralkodnak ellene, amelyeket Tusk meg akar tisztítani Kaczyński politikai cimboráitól. Megakadályozzák azon próbálkozásait, hogy az ország politikai intézményeit megszabadítsák Kaczyński erős karjától. Nem világos, hogyan lehet feloldani a zsákutcát.
Tovább fokozza a rendetlenséget, hogy az EU ígéretet tett arra, hogy feloldja a Lengyelországnak égetően szüksége lévő pénzeszközöket, miután Tusknak sikerült depolitizálnia a lengyel bíróságokat és az állami médiát, de Duda elnöknek jogában áll megvétózni Tusk számos tervét, ami Tusk népszerűségét aláásó patthelyzetet teremt.
Ez az oka annak, hogy ez a csúnya politikai bunyó valószínűleg legalább 2025-ig folytatódik, amikor is Duda befejezi utolsó elnöki mandátumát.
The showdown continues in Poland - GZERO Media
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyel válság fenyegetéséről
Lengyelországban az állam válsága fenyeget, mivel a PiS képtelen elfogadni a vereségét és kész zűrzavarba dönteni a nemzetet, ezért alkotmányos válság fenyeget. Példa rá, hogy a Legfelsőbb Bíróság két kamarája teljesen eltérő ítéletet hozott ugyanabban a politikailag kényes kérdésben. Majd kölcsönösen kétségbe vonták, hogy a másiknak joga volt dönteni.
Az ügyészségen kettős hatalom alakult ki, mindkét vezető magát tartja legitimnek. A PiS (Jog és Igazságosság) keményen védelmezi hadállásait az állami intézményeknél, főleg az igazságszolgáltatásban. Viszont az új kormány megígérte, hogy kivonja a bíróságokat a politika befolyása alól, ami ahhoz is szükséges, hogy újra megnyíljanak a brüsszeli pénzcsapok.
Ám ezt akadályozza a köztársasági elnök, illetve az Alkotmánybíróság. Ugyanakkor a koalíció esetében időnként kezd elmosódni az a vállalás, hogy csakis jogállami módszerekkel állítja vissza a demokratikus viszonyokat. Jelenleg persze nincs más választása, ha egyről a kettőre akar jutni. Ha másként cselekedne, azt a másik oldal kapitulációnak tekintené, és Tusk kormánya becsapná a saját választóit.
Kaczynskiék kudarcát Európa sok részén reménysugárnak vették, hogy le lehet gyűrni a tekintélyelvű és Európa-ellenes erőket. A mostani politikai csata azt mutatja, milyen nehéz helyreállítani a megtépázott demokráciát.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.faz.net/aktuell/politik/auslanld/tusk-regierung-gegen-pis-polen-droht-die-staatskrise-19457468.htm
A Deutsche Welle Robert Fico politikájáról
Robert Fico szlovák miniszterelnök az igazságszolgáltatás olyan gyors változtatásain dolgozik a hatalomba való tavalyi visszatérése óta, amelyek sokak szerint sértik a jog uralmát. Kérdés azonban, hogy az utcai tüntetések és a parlamenti ellenzék elegendő lesz-e a megfékezéséhez – írta honlapján a sok nyelven sugárzó német közszolgálati műsorszóró.
Ian Kuciak újságíró és menyasszonya 2018-ban elkövetett meggyilkolása után Ficót leváltották a szavazók, és ezután kívül találta magát a politikán, miközben folyamatosan vádolták korrupcióval, panamákkal, gengszterséggel. Ennek ellenére és ezzel nem törődve beiktatása után napokkal hozzákezdett az igazságszolgáltatás gyors átalakításához. Felszámolná a magas szintű korrupcióval, valamint a szervezett bűnözéssel foglalkozó különleges ügyészséget, és amely börtönbe juttatta a miniszterelnök Smer párjának számos alakját. A BTK módosításával pedig egyebek mellett csökkenteni szándékozik a pénzügyi bűncselekményekre kiszabható büntetéseket.
Az ellenzéki pártok mindent elkövettek, hogy halogassák a szavazást tüntetéseket szerveznek, és az EU Bizottsága is kifejezte aggályát. Azonban kicsi az esély arra, hogy az ellenzék meg tudja akadályozni Fico fellépését a rendőrség, az ügyészség, a civil szervezetek, és azok ellen, akik 2012-2018 közötti miniszterelnöksége idején részt vettek a korrupciós ügyek leleplezésében.
A tavaly szeptember 30-án tartott választás után aggodalom mutatkozott, hogy az új kormány még inkább aláássa majd a nyugati egységet Ukrajna kérdésében, de ez a jelek szerint nem következett be. Fico továbbra is az orosz retorikát visszhangozza, de tartózkodik attól, hogy külföldön problémát okozzon, és úgy tűnik, hogy örömmel hagyja Orbán Viktorra a vezető szerepet az Ukrajnának nyújtott nyugat segítség obstruálásában.
Elemzők szerint ez valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy ne vonja a figyelmet magára, és arra, hogy mire készül odahaza. Az előző kormány nyugatbarát politikája nagyjából a helyén maradt, de belpolitika oszlopait rombolják. A BTK módosítása azokat a struktúrákat bontaná le, amelyeket 2020-ben építettek ki, hogy felszámolják a „maffiaállamot”, amelynek kialakításával az előző Smer kormányt vádolták. Fico és belügyminisztere, Rober Kalinak ellen 2022-ben korrupció miatt vádat emeltek, ezeket azonban hat hónappal később vitatott körülmények között elejtették.
Nemzetközi szervezetek is kifejezésre juttatták aggályaikat, hogy Fico tervei „elkerülhetetlenül korlátozzák a civil szervezetek lehetőségét a szabad működésre. A kormány olyan terveket is vizsgál, amelyek célja a sajtó a közmédia ellenőrzés alá vonása, valamint a támadás a civil szervezetek ellen azzal, hogy a külföldről támogatás kapókat „külföldi ügynökök”-nek minősítik.
Fico lépéseinek a tempója riasztotta a szlovákiai liberálisokat. Az ellenzéki pártok obstruálják a törvénytervezetek elfogadását, és nagy tüntetéseket szerveznek, de kevesen vélik úgy, hogy a parlamenti és utcai tiltakozások meg tudják fékezni a miniszterelnököt.
A cikk egy újságírót idézett, aki szerint még sokkal nagyobb tömegtüntetések sem változtatnak a dolgokon, mert Fico tudja, hogy ha újra leváltják, börtönbe kerül, ezért nem mutathat gyengeséget.
Zuzana Caputova elnök, Fico eltökélt bírálója kiáltásba helyezte, hogy megvétózza a BTK módosítását – mint már megtette azzal a törvénnyel is, amely a kormány ellenőrzése alá vonta volna a Statisztikai Hivatalt -, de a koalíciós kormánynak elegendő szavazata van ahhoz, hogy felülbírálja az elnök kifogásait, vagyis Caputova legfeljebb halasztást tud elérni, és egyébként is hamarosan távozik tisztségéből, nem indul újra.
Így Fico ellenfelei Brüsszelben reménykednek. Az EU intézményei tisztában vannak Fico terveivel, az EU Bizottsága már felszólította a miniszterelnököt, hogy lassítsa a reformjait, és Didier Reynders jogi biztos az X-en szögezte le: „Nem fogunk habozni, ha cselekedni kell”. Decemberben az Európai Ügyészség jelentette be: arra jutott, hogy „a tervezett változtatások komoly kockázattal járnak, hogy megsértik a jogállamiságot”, és „megkérdőjelezi a szlovák kormány szándékát, hogy eleget tegyen kötelezettségének és hatékonyan védje az EU költségvetését”. Márpedig épen ez az, ami miatt az unió nagy pénzeket fagyasztott be Magyarország és Lengyelország számára, és van némi remény, hogy ez a fenyegetés elegendőnek bizonyulhat ahhoz, hogy Fico leszálljon a földre.
Szlovákiában azonban az ellenzék nem igazán bízik abban, hogy az EU lassú bürokráciája meg tudja törni Fico illiberalizmusra törekvését, hiszen a miniszterelnök látja, hogy Brüsszel milyen sokáig nem csapott le Orbán Viktorra, és nem aggasztja az EU fenyegetése.
https://www.dw.com/en/worries-for-rule-of-law-in-slovakia-as-fico-targets-courts/a-67985576
A Der Standard a magyar és szlovák miniszerelnökök közötti harmonikus viszonyról
Az őszi szlovákiai és lengyelországi választások nyomán jelentősen megváltoztak az erőviszonyok a V4-en belül – írta Robert Fico szlovák miniszterelnök budapesti látogatása kapcsán a bécsi liberális lap.
Lengyelországban az Orbán-kormányhoz ideológiai tekintetben nagyon közelálló PIS volt kormányon nyolc éven át, és az EU-val való folyamatos viszályban mindig egymás mellett állt a két ország. A liberális Donald Tusk hatalomra jutásával azonban Orbán elvesztette az Európa-politikában legfontosabb partnerét.
Szlovákiában ennek az ellenkezője következett be: a hatalomra került Robert Fico ugyan baloldali, de a két miniszterelnök viszonyában a bal és a jobb közötti különbségek alárendelt szerepet töltenek be.
Orbán és Fico között közös a migrációval kapcsolatos, határozottan elutasító magatartás, a „nemzeti” hangsúlyozása, valamint az elhatárolódás a Moszkva által megtámadott Ukrajnának nyújtandó további segítségtől.
Orbánnak a lengyel PiS választási veresége után nyilvánvalóan szüksége van új partnerre. Szlovákia ugyan a maga 5,5 milliós lakosságával messze nem olyan súlyú, mint a 38 milliós Lengyelország, de ennek nem mindig van jelentősége. A Magyarországot fenyegető 7. cikkely szerinti eljárásban a szavazati jog megvonását megakadályozhatja egyetlen vétó is, és ebben Orbán számíthat Ficora.
Fico keddi budapesti látogatásán jó hírt hozott Orbánnak: Szlovákia nem fogja tűrni, hogy az EU-ban korlátozzák Magyarország jogait. Orbán is igyekezett minél nagyobb harmóniát mutatni: a két ország érdekei 99 százalékban egybeesnek, mindkettő számára központi kérdés a szuverenitás, és a kapcsolatok még soha nem voltak olyan jók, mint ma – mondta.
A két ország már máskor is követett közös célokat, például együtt lépett fel a migránsok kvóta alapján történő elosztása ellen. A kapcsolatok azonban történelmileg terheltek. A vasfüggöny leomlása után viták voltak például a szlovákiai magyar kisebbség körül, amelyet a magyar fél a befolyása alá vont, ez pedig a Magyarországgal szembeni sértődöttséget váltott ki Szlovákiában. Az ország 2009-ben megtagadta az akkori magyar államfő beutazását – aki egy Szent István szobor avatásán akart részt venni -, és a szlovák miniszterelnök akkor Fico volt.
Ma már nincs szó az egymással szembeni nacionalizmusról. Orbán még támogatást is nyújtott Fico pártjának a választási harcban. Az EU-ban most mindenekelőtt az okoz fejtörést, hogy vajon Pozsony és Budapest együtt lép-e majd fel a jövőben az Ukrajnával, illetve Oroszországgal kapcsolatos politikában. Voltak erre utaló jelek, hiszen Fico a kampányban azt mondta, nem szállít többet fegyvereket Ukrajnának, ezt még tetézte is a retorikájával, és ezzel is közelebb került Orbánhoz, akit az EU-ban Putyin legjobb barátjának tekintenek. Orbán a decemberi csúcson ugyan a teremből kivonulva lehetővé tette, hogy a tanács döntsön Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, de az 50 milliárdos támogatást megvétózta, és most az EU egy február elejére összehívott rendkívüli csúcson szándékozik felmutatni, hogy hogyan tudja mégis megsegíteni Ukrajnát.
Ilyen körülmények között nagy érdeklődéssel várják, milyen álláspontra helyezkedik Szlovákia. Az egyelőre kudarcot vallott szavazáson nem állt Magyarország mellett, és ez reményt ad arra, hogy Fico az Orbánnal demonstratívan vállalt közelség ellenére inkább pragmatikus álláspontra helyezkedik.
Az Ukrajnának szóló fegyverszállításokkal kapcsolatban megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy Szlovákiának a tartalékjaiból már nemigen lenne mit szállítani.
Végül Fico a múltban nem osztotta Orbán szenvedélyes Brüsszel-ellenességét sem, sőt, a V4 tagállamai közül egyedül Szlovákia csatlakozott az euró-övezethez: 2009-ben vezette be az eurót, akkor, amikor szintén Fico volt a kormányfő.
Politico
Robert Fico szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának csak úgy lehet véget vetni, ha Kijev lemond egyes területekről a támadó javára. Ezt szombaton mondta a szlovák kormányfő, és újra leszögezte, hogy ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását.
Az RTVS szlovák közszolgálati műsorszórónak nyilatkozva Fico szombaton azt mondta: „Valamiféle kompromisszumnak kell létrejönnie. Irreális, és nem is lehet elvárni, hogy az oroszok feladják a Krímet, Luhanszkot és a Donbaszt”.
A portál emlékeztetett rá, hogy Fico a győzelmét hozó szeptemberi választás előtt azt ígérte: nem ad több fegyvert Ukrajnának, megakadályozza Kijev NATO-csatlakozását, és szembeszáll az Oroszország elleni szankciókkal.
Fico interjúja azzal is kapcsolatban állt, hogy a tervek szerint szerdán találkozik Denys Shmyhal ukrán miniszterelnökkel. „Meg fogom neki mondani, hogy ellenzem Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és meg fogom azt vétózni, mert az semmi más nem lenne, mint ürügy a III. világháborúhoz. /…/ Ukrajna nem független és nem szuverén állam, hanem az Egyesült Államok teljes ellenőrzése alatt áll” - jelentette ki. „Meg fogom erősíteni, hogy Ukrajna nem kap semmiféle fegyvert a szlovák kormánytól” – mondta, és kijelentette, hogy Ukrajna „az egyik legkorruptabb állam”.
Korábban a szlovák kulturális minisztérium bejelentette, hogy felújítja az Ukrajna elleni támadás nyomán felfüggesztett együttműködést Oroszországgal és Belarusszal.
A magyar miniszterelnökről és politikájáról
Reuters
Az Egyesült Államok „csalódott” Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajna-politikájától, és elvárja, hogy Budapest teljesítse ígéretét, miszerint nem az utolsó NATO-tagállam lesz, amely ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását – mondta Jim O’Brien európai és eurázsiai ügyekben illetékes külügyminiszter-helyettes csütörtökön.
„Csalódottak vagyunk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úgy döntött, hogy ő egymagában megkérdőjelezi az Európai Unióban Ukrajna támogatását” – mondta a diplomata egy zoomon tartott tájékoztatón. „Ahogy egyre közelebb kerülünk Svédország NATO-csatlakozásához, majd meglátjuk, teljesíti-e (Orbán) az ezzel kapcsolatos ígéretét. Szeretnénk Magyarországot konstruktív partnernek látni” – idézte a hírügynökség O’Brient.
A Reuters hozzátette: A svéd NATO-csatlakozás még nem szerepel a magyar parlament tavaszi ülésszakának napirendjén. Budapest és Washington között a kapcsolatok megromlottak egyebek mellett azért, mert Budapest halogatja a svéd csatlakozás ratifikálását, és mert Orbán közeli kapcsolatokat ápol Moszkvával az ukrajnai háború ellenére.
Financial Times
Brüsszel engedményekre készül Magyarország javára, ha cserébe Orbán Viktor elfogadja Ukrajna megsegítését – így értesült a vezető európai lap.
Magas rangú illetékesek nevük mellőzését kérve azt közölték, hogy a Bizottság elfogadná a magyar követelések egy részét, ha ellentételként utalhatná Kijevnek az előirányzott 50 milliárd eurót, mert lenne ugyan más megoldás is, de az többe kerülne és hosszadalmas.
Ám a kérdés sürgős, hiszen a tengerentúli támogatás ügye elakadt a Kongresszusban, éppen akkor, amikor Oroszország fokozza a légitámadásokat. Ezért Orbán meggyőzésére Brüsszel kész felajánlani, hogy félidőben, jövőre vizsgálják felül a segély ügyét. Vagyis, hogy Kijevnek szüksége van-e a pénzre, és hogy eleget tett-e a feltételeknek. Tehát a magyar vezető megvétózhatná a folytatást.
Egy magyar illetékes úgy nyilatkozott, hogy a kedvező válasz nem biztos, de valószínűleg meglesz. Egy másik forrás azt tapasztalta a zöld asztal mellett, hogy a magyar fél kész egyezkedni. Az ukránok azt szeretnék, ha legkésőbb márciusban megkapnák a pénzt, mert különben be kell indítaniuk a bankóprést, nehogy működésképtelenné váljon az állam.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Süddeutsche Zeitung
Legalább a hangulat megenyhült Ukrajna ügyében az egyeztetéseken, miután Orbán Viktor – nyilvánvalóan számításból – jelezte: hajlandó belemenni az 50 milliárdos ukrán segélycsomagba, azaz Magyarország feladta a kemény elutasítást azzal szemben, hogy a pénzt a költségvetésből folyósítsák. Ám fontos gyakorlati kérdésekben fennmaradtak az ellentétek.
Alighanem a február 1-i csúcson születik meg a döntés arról, hogy a magyar elképzelésnek megfelelően bontsák-e négy egyenlő részre a teljes összeget. Diplomaták azonban kétlik, hogy a vége mindenki számára elfogadható kompromisszum lesz, bár Orbán legalább valamelyest visszakozott a decemberi vétóhoz képest.
Az irányváltás mögött az van, hogy a többiek el vannak szánva, hogy akár a magyar fél nélkül is megszervezzék a támogatást. Ha viszont Orbán el tudja érni, hogy évente határozzanak az esedékes részről, akkor megerősíti tárgyalási pozícióit. Közben pedig afelé szoríthatja az EU-t, hogy az a még befagyasztott 20 milliárdnak legalább egy részét utalja a magyar kormánynak.
Az első 10 milliárd felszabadítását egyfajta kenőpénznek lehet tekinteni - ezt alátámasztja, hogy utána a miniszterelnök jóváhagyta a felvételi tárgyalások megkezdését Ukrajnával.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.sueddeutsche.de/politik/eu-ungarn-ukraine-hilfspaket-1.6331363
Politico
Az EU tagállamai vizsgálják, hogy hogyan lehetne Orbán Viktor számára megédesíteni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás elfogadását – írta az amerikai portál európai kiadása reggeli hírlevelében.
Orbán a minap jelezte, hogy kész tárgyalni a kérdésről, miközben fokozódik a más európai vezetők és az Európai Parlament részéről rá gyakorolt nyomás. Vezető tisztségviselők szerint azonban Budapest növeli a tétet, hogy a lehető legnagyobb engedményeket csiholja ki, és a jelek szerint a többi tagállamnak Magyarország nélkül kell megállapodásra jutni abban, hogy költségvetésen kívüli összegből hozzák össze a támogatást. Ez egyebek mellett azért problémás, mert egy új közös alap létrehozása hosszadalmas folyamat, több nemzeti parlamentben is el kellene fogadtatnini, és ezért Orbán megszelídítése még mindig a jobbik eset lenne.
A tisztségviselők és diplomaták most azt vizsgálják, hogyan tudna az EU úgy pénzt adni Orbánnak, hogy nem a jogállamisági hiányosságok miatt befagyasztott támogatásokból szabadít fel, mert az jogilag kétes lenne, és a Bizottság ezzel kihívná maga ellen a Parlament dühét. Az merült fel, hogy Magyarországnak engedményt adnak az EU költségvetésébe szükséges befizetésből, nevezetesen a covid utáni helyreállításra létrehozott, úgynevezett Next Generation alaphoz való kamatfizetés mértékében. Az új elképzelés azt jelenti, hogy felmentenék Magyarországot az alappal kapcsolatos befizetések teljesítése alól. Tavaly ez az összeg Budapest számára mintegy 1,8 milliárd euró volt, és az ország 6,1 milliárdot kapott az alapból. Az engedmény tehát a magyar befizetéseknek csak kis töredékét tenné ki.
A 750 milliárd eurós helyreállítási alapot egyébként euró-kötvényekből finanszírozzák, és a kamatokat a 27 tagállam fizeti. Ebből a pénzből Budapest alig kap valamit, mert nem teljesíti az EU által a jogállamisággal kapcsolatban támasztott feltételeket.
A portál vonatkozó kérdésére a Bizottság szóvivője annyit mondott: „A Bizottság nem kommentál meglebegtetett egyéni javaslatokat”.
https://www.politico.eu/newsletter/brussels-playbook/von-der-leyens-climate-dilemma/
Neue Zürcher Zeitung
Orbán Viktor nagyobb kockázatot jelent a nyugat-balkáni térségben, mint Putyin – fejtette ki véleményét Adnan Cerimagic. Az Európai Stratégiai Kezdeményezés nevű berlini agytröszt elemzője szerint a magyar kormányfő, továbbá a szerb elnök és a boszniai Republika Srpska vezetője között egyfajta barátság alakult ki, amely jelentős veszélyeket rejt magában.
Mind Belgrád, mind Banja Luka számára a magyar politikus jelenti a példaképet. Putyin után Orbán is megkapta a boszniai szerb tagköztársaság legmagasabb kitüntetését, amelyet a jövő hónapban vesz át. Ez arra utal, hogy egy uniós és NATO-tagállam első embereként már nem támogatja egyértelműen a háromnemzetiségű Bosznia fennmaradását. Ez pedig jól jön azoknak a többségi és kisebbségi szerb erőknek, amelyek meg akarják változtatni a határokat, illetve a „szerb világ” megteremtésén dolgoznak.
Dodik szakadár boszniai szerb vezetőnek hitelességet és politikai tőkét kölcsönöz, hogy a magyar kormányfő beáll mögé. Itt mutatkozik meg, hogy Orbán jobban rombol a régióban, mint orosz kollégája, mert aláássa a szövetségesek egységét. Vulin volt szerb védelmi miniszter, illetve a titkosszolgálat korábbi feje nyíltan beszélt arról a minap a boszniai szerb nacionalisták ünnepségén, hogy el kell törölni a határokat a térség szerb közösségei között.
A boszniai nemzetközi főmegbízott intézménye valójában nem több sóhivatalnál, hiszen nem áll mögötte rendőrség, vagy igazságszolgáltatás. Az EU csak Budapesten és Belgrádon keresztül tud hatni Dodikra, ezért a NATO-val együtt meg kell mutatnia mind Orbánnak, mind Vucicnak, hol a vörös vonal. A kettő közül Magyarország a fontosabb, mert meg tudja gátolni a szankciókat Szerbia ellen.
A három politikust összeköti egyebek között az Oroszországhoz fűződő viszony, a migráció, valamint a demográfia fontosságának megítélése is. De a gazdasági együttműködés is lényeges. Plusz Orbánnal a másik kettő szócsőhöz jut Nyugaton.
Cserébe a magyar fél regionális vezetőként, illetve európai szereplőként jelenik meg, és képes a saját kormányzati modelljét exportálni a Nyugat-Balkánra.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.nzz.ch/international/orban-ist-das-groessere-risiko-fuer-den-balkan-als-putin-ld.1774061
Süddeutsche Zeitung
Orbán mesterien képes az EU-t zsarolni. Példa rá, ahogyan blokkolta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segítséget, bár ebból még jó is kisülhet – fejtette ki Hubert Wetzel Brüsszelből.
Uniós diplomaták igen sokszor úgy jellemzik a magyar vezető és Brüsszel viszonyát, hogy az alku dominál, vagy kevésbé elegánsan: a magyar politikus revolverez. Pénzt akar, amihez a legtöbbször a vétójogot veti be. Ily módon a többiek tovább finanszírozzák a rezsimet.
Orbánt pontosan a vétójog alkalmazásának a lehetősége vezérli akkor, amikor javasolja, hogy az 50 milliárdot négy egyenlő részletben, minden évben hagyják jóvá, mert ily módon gyakrabban tudja kikényszeríteni, hogy folyósítsák neki a nyugati adófizetők pénzét. Orbán nem lenne Orbán, ha nem venné észre és lovagolná meg azonnal a helyzetben rejlő zsarolási lehetőséget.
Ám a magyar javaslatból kitűnik, hogy némiképp túlzott a félelem, hogy a kormányfő Moszkva ügynökeként jár el és ideológiai megfontolásokból torpedózza meg Kijev támogatását. Valójában csak saját érdeke vezérli, ám ez olyan alap, amelyre építve lehet politikai üzleteket kötni vele – írta a vezető német liberális lap.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.sueddeutsche.de/meinung/eu-orban-ungarn-ukraine-hilfe-kommentar-1.6331233
The Guardian
Orbán Viktor 2023-ban a világ nagyon sok erős emberével találkozott, mert a magyar miniszterelnök barátokat keres közöttük, miközben a bírálók a hazai kudarcokra hívják fel a figyelmet – állapította meg Lili Bayer, a Politico amerikai portál munkatársa, és feltette a kérdést: mi ennek az ára?
Magyarország, az EU és a NATO tagja, amely a demokratikus normák terén már több mint egy évtizede vitában áll ezekkel, az elmúlt hónapokban még inkább elszigetelődött az európai klubban. Orbán sok egyéb mellett az ukrajnai segélycsomag akadályozásával és Svédország NATO-csatlakozásának elhúzásával irritálja a szövetségeseit.
A bírálók szerint a hazai belpolitika másodlagos prioritás lett a vezető számára, aki egyre több időt fordít külpolitikai ambícióira. Miközben elszigetelődött az EU fősodrától, a tömbön kívül autokrata vezetőknek udvarol, és Európában a szélsőjobb frakciókkal barátkozik. A szerző megállapította: Orbán tavaly több mint hatvan napot töltött hivatalos utakon, és sok globális erős emberrel találkozott Putyintól Hszi Csin-pingig.
Lili Bayer idézett egy magyar tisztségviselőt, aki azt mondta: Orbán alternatívát épít a nyugati megközelítéssel szemben. A bírálók szerint viszont a miniszterelnök letett a hazai kihívások - mint az oktatás, az egészségügy, vagy a megélhetési költségek - kezelésének felelősségéről, és ehelyett a globális arénában keresi a figyelmet.
„Csak a nemzetközi porondon látja magát, azt akarja, hogy Európa egyik vezető alakját lássák benne, és ebben szerepe van az egyre mélyülő hazai kudarcoknak is” – idézte a szerző Ara-Kovács Attilát, a DK EP-képviselőjét.
Daniel Freund, német zöld EP-képviselő úgy látja: Orbán utazgatásai olyan miniszterelnök történetét mondják el, akit elkerülnek európai kollégái.
Orbán Budapesten is külpolitikával foglalkozik – mutatott rá a szerző, és felsorolta, kiket fogadott a miniszterelnök 2023-ban: vezető személyiségeket Kínából, Törökországból, Azerbajdzsánból, Kirgizisztánból, Jordániából és Tanzániából, és járt Budapesten az európai szélsőjobboldali pártok számos képviselője is, az olasz miniszterelnöktől az Osztrák Szabadságpárt elnökén és a francia Marine Le Penen át egészen a spanyol és a portugáliai szélsőjobb pártok vezetőiig. Olyanokat is fogadott, akiket az Egyesült Államok szankciókkal sújtott, mind Dodic boszniai szerb vezetőt, vagy az orosz Tatársztán elnökét.
Orbán, aki beszédjeiben és a közösségi médiában szereti magát az európai színpad jeles szereplőjének mutatni, az EU és a NATO csúcsértekezletein kívül alig érintkezik nehézsúlyú európai vezetőkkel.
Lili Bayer megkérdezte Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját: mi az oka annak, hogy Orbán Viktor sokszor Európa megváltoztatásáról beszél, de közben az Európán kívüli autokratákkal építi a kapcsolatait. Orbán Balázs válasza: „Ezt az állítást már a tavalyi utak is cáfolják, mert a miniszterelnök legtöbbször NATO tagállamok politikusaival találkozott”. Emailben Orbán Balázs hozzátette: „Magyarország szuverén nemzetként olyan külpolitikát folytat, amelynek célja az erős kapcsolatok ápolása mind a keleti, mind a nyugati partnerekkel és önmagukért beszélnek az eredmények, így az, hogy 2023-ban példátlan volt a közvetlen külföldi befektetések mértéke, ez pedig 19 ezer munkahelyet teremtett a magyar embereknek."
A politikai igazgató visszautasította, hogy a magyar kormányfő elszigetelődött volna Nyugaton, amint azt a vádat is cáfolta, hogy Orbán Viktor inkább a nemzetközi prioritásokra, mint a belpolitikára összpontosít. A politikai igazgató felhozta, hogy a kormánynak sikerült fenntartania a magyar gazdaság stabilitását, és emellett több mint száz nemzetközi találkozón vett részt, augusztus 20-án pedig több mint száz vendéget fogadott. „Ha ez elszigeteltség, akkor legyen az” – írta Orbán Balázs.
https://www.theguardian.com/world/2024/jan/18/viktor-orban-global-strongmen-hungary
Financial Times
Hihetetlen, hogy a Bizottság feladata ugyan az EU pénzügyi érdekeinek a védelme volna, ám ehelyett meghajolt a magyar zsarolás előtt - vélekedett Malik Azmani, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője, aki kiemelte: nem lehet tovább behódolni Orbán kívánságainak.
Hogy a Parlament mennyire tanúsít a továbbiakban bizalmat Brüsszel iránt, az attól függ, mit tesz Ursula von der Leyen csapata. A végrehajtó testület elnöke nem engedheti meg, hogy ellene forduljon a Parlament négy legnagyobb képviselőcsoportja, már ha újra indulni akar a tisztségért. A szocialisták vezetője, Iratxe Garcia Perez azt mondta, hogy csak olyasvalakit tudnak támogatni, aki tiszteletben tartja a jogállami feltételességi mechanizmust.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.ft.com/content/673c617d-b50e-4c5b-941f-a6118717985f
Die Welt
Három végjáték képzelhető el Orbán Viktor és az Unió vitájában, miközben az Európai Parlament kilátásba helyezte a „nukleáris opciót”, noha idáig tabunak számított, hogy egy tagállamot megfosszanak a szavazati jogától. De a cél az, hogy a magyar politikus többé ne torpedózhasson meg fontos döntéseket – szögezte le a jobboldali konzervatív német lap.
Rasmus Andresen a német környezetvédők nevében rámutatott: nem lehet többé elnézni, hogy Orbán az orruknál fogva táncoltatja a többi tagállamot. Végre fel kell mutatni neki a piros lapot, ki kell zárni a tanácsüléseken a voksolásokból. Hiszen évek óta mást sem csinál, mint bizonyítja, hogy egyáltalán nem tartja tiszteletben a közös érdekeket. Az ukrán segélycsomag megakadályozásával azonban végképp a margóra szorult.
Katarina Barley, az EP alelnöke közölte: a szavazati jog megvonása az egyetlen megfelelő választ a folyamatos zsarolási kísérletekre. Ez persze még odébb van, lásd Fico budapesti kijelentését, de hírek szerint Svédország és Ausztria sem áll be az indítvány mögé. Vagyis nincs meg hozzá a teljes egyetértés, mármint hogy a magyar fél súlyosan megsérti az európai értékeket.
Egy magas rangú uniós diplomata három forgatókönyvet vázolt fel kiútképpen:
- Orbán beadja a derekát és Ukrajna hozzájut az 50 milliárdhoz.
- A pénzt nem négy, hanem csak egy évre adják. Ez tetszene Orbánnak, mert így évente meg kellene venni a jóindulatát.
- Kétoldalú alapon, az egyes kormányok szervezik meg a segítségnyújtást, ám ez hosszadalmas.
A forrás a második lehetőséget tartja a legvalószínűbbnek.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Az Európai Parlament Magyarországról szóló vitájában Moritz Körner, a német liberálisok nevében azt vetette von der Leyen szemére, hogy az 10 milliárd eurót fizetett csak azért, hogy Orbán Viktor a decemberi uniós csúcson kimenjen az illemhelyre.
A képviselők nagy többsége szerint a Bizottság elnöke „piszkos ügyletet” kötött a kormányfővel. A legtöbben azt hangoztatták, hogy Brüsszel engedett a zsarolásnak.
A vendégként jelenlévő Von der Leyen azzal védekezett, hogy semmi törvénysértő nem történt, mert a magyar fél végrehajtotta a kívánt igazságszolgáltatási reformokat, csak legfeljebb szerencsétlen az időbeli egybeesés. Ám az Európa-barát erők magukon kívül voltak, december óta nem csillapodott a dühük. Sőt, csak még inkább aggódnak, nehogy a magyar kormány a február 1-i csúcs miatt még a fennmaradó 20 milliárdot is bezsebelje.
A liberálisok kilátásba helyezték, hogy ez esetben bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek. Ha az átmegy, a végrehajtó testületnek még a júniusi választás előtt le kellene mondania. De Orbán immár hajlik arra, hogy beleegyezzen a támogatásba, és nem ismételte meg, hogy előtte mindenképpen kapja meg a visszatartott milliárdokat.
A többiek ugyanakkor nem fogadják el azt a kívánságát, hogy évente vizsgálják felül az összeg felhasználását, mert akkor a magyar kormány megint és évente revolverezhetne. Kompromisszumként szóba jöhet, hogy ha szükségét érzi, Orbán a Tanácshoz fordulhasson a kérdésben, de ez ne akassza meg a pénzek folyósítását.
Ugyanakkor a 26-ok nem támogatják, hogy további két évet adjanak a pandémia utáni újjáépítésre juttatott összegek elköltésére.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Dérer Miklós
Üzenjen nekünk