A szokásosnál nagyobb érdeklődés várta Tálas Pétert, a HM Stratégiai Intézete korábbi igazgatóját, a Ludovika Nemzetvédelmi Egyetem John Lukács Intézete kutatóját, pedig ehhez „szívpróbára” is szükség volt: a lift ugyanis most sem működött és a patinás épület harmadik emelete egy mai építésű társasház kb. hatodik emeletének felel meg. Az érdeklődés terén a hölgykollégák száma meghaladta a férfi kollégákét.
Dérer Miklós külpolitikai elemző, a beszélgetés moderátora ismertette az előadó szakmai pályafutását, majd felvetette napjaink legégetőbb témáit: Közép Európa és a V4-ek helyzete, Ukrajna és Oroszország, a világháború kirobbanásának esélye, az USA elnökválasztás, Kína, a Közel Keleti háború.
Tálas Péter szerint Közép-Európa mindig is köztes zónának számított Kelet és Nyugat között, jelenleg kiélezettebb helyzetben van. A V4-ek jelentős gazdasági potenciált jelentenek, arányuk az NSZK gazdasági kapcsolataiban meghaladják a német-francia kapcsolatokét. Vitáik természetesek, ezek eredője a négy ország érdekei közötti eltérések. A kezdeti rövid vitamentes időszak alapja a rendszerváltoztatás utáni közös érdekük, a NATO-hoz és az EU-hoz történő mielőbbi csatlakozás volt. Putyin már évekkel korábban célként hirdette meg Oroszország nagyhatalmi státuszának és korábbi „szocialista” határainak helyreállítását, és tettei is ebbe az irányba mutatnak: grúz háború, Krím elfoglalása, Ukrajna megtámadása. A Kijev elleni 2022-es agresszió eddigi sikertelensége rávilágított, hogy az orosz katonai potenciál - az ezt eddig sikeresen népszerűsítő orosz kommunikáció ellenére - korántsem akkora, mint ezt a nyugati szakértők – köztük ő maga is - eddig vélték. Egyúttal Oroszország kiszolgáltatta magát Kínának, amely növelte befolyását a volt „szovjet sztán-országokban” is.
Az ukrajnai háború még évekig eltarthat, mert jelenleg egyik fél sem érzi a tárgyalások megkezdésének szükségét. A NATO- és EU-tagországok eltérő viszonyulását a konfliktushoz a történelmi tapasztalataikon alapuló eltérő veszélyérzetük motiválja. Putyin ugyanakkor nem őrült, mert tudatában van, hogy a nukleáris fegyverek bevetése – az ezzel fenyegető orosz kommunikáció ellenére - egyenlő lenne az önpusztítással. Azzal is tisztában van, hogy a NATO az erősebb ellenfél. Az Egyesült Államok régi-új elnökének – Biden vagy Trump – cselekvési szabadsága nem korlátlan, azt az USA érdekei szabják meg, így valószínűtlen a gyors béke megteremtése Ukrajnában.
Az USA hegemónia csökkenése a kétpólusú világ felbomlásával kezdődött, amit a két évtizedig tartó afganisztáni demokratizálási kísérlet csúfos kudarca felerősített. Az USA jelenleg legfőbb ellenfélének Kínát tekintik, Oroszországra – nukleáris ereje ellenére – regionális hatalomként tekintenek.
Tálas Péter válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Németország számos külső és belső kihívással küzd, de figyelemre méltó, hogy milyen rövid időn belül megoldotta az orosz gáztól való függetlenedését. A kutatók célja a tények tudományos elemzése alapján következtetések levonása, ez pedig nem minden esetben esik egybe a politikai kommunikációval. Anyagaik felhasználása a politika részéről eltérő. Új magyar katonai doktrína jelenleg nem szükséges, mert tart a korábbi végrehajtása. Indokolt lenne azonban nyilvános vita a külpolitikáról a gyorsan változó új kihívások miatt, mert ilyen vita évek óta nem volt. Migráció mindig volt és lesz, és ez esetünkben is elkerülhetetlen, amit jelez a harmadik országokból behozott vendégmunkások növekvő száma. Döntő kérdés a migránsok integrációja.
Tálas Péternek ezúton is köszönjük tartalmas előadását, válaszait!
(Az összefoglalót készítette: Hargita Árpád.)
Üzenjen nekünk