Hasznos tudnivalók nyugdíj-ügyintézéshez

Elmondjuk, mikortól és meddig lehet benyújtani a nyugdíj-igényt, és mi történik ha a kérvényező meggondolja magát.

Nem túl könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Több szempontot is figyelembe kell venni ehhez, így a nyugdíj várható összege mellett azt is mérlegelni kell, hogy tervezzük-e a további munkavégzést, és milyen hatással lehet ez a terv a nyugdíjba vonulás időpontjára.

Mit lehet tenni akkor, ha „elhamarkodtuk” a nyugdíj igény benyújtását? Van-e „mozgástér”, lehetőség egy már meghozott döntésünk megváltoztatására?

A kérdésekre a választ a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) VII. Fejezetében, az Igényérvényesítési és eljárási szabályok cím alatt találjuk meg a visszamenőleges igényérvényesítés (64.§ (2) bekezdés), az igény visszavonása (74.§), és a nyugellátásról való lemondás (83.§) szabályainál.

Visszamenőleges igényérvényesítés

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet.

Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

A legkorábbi időpont

A Tny. 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

Öregségi résznyugdíj a reá irányadó nyugdíj korhatár betöltése, és tizenöt év szolgálati idő megléte esetén igényelhető.

A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.

Az időpont elhalasztása

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs oly ok, körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2025. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2025-ben esedékes összegében.

Ha 2025-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2025. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2026-ban részesülünk. 2026-ban lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíjat is.

A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új elem az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

Ha mégis jobb lenne a korábbi időpont

Abban az esetben, ha 2025-ben mégis a korábbi évben, 2024-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül.

Ha ebben a visszamenőleges időszakban fennállt a munkaviszony, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot.

Megfontolandó az időpont

Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 41 év 360 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 42 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége, ha van rá mód, ne hagyjuk „elveszni” a töredék napokat.

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.

Ha a hölgy 2024-ben már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2024-ben, vagy majd csak 2025-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.

Gondoljunk arra is, hogy ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül (Tny. 21.§).

A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást, akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot már nem, megmarad 18,5%.

Nem jól döntöttünk – meddig lehet visszavonni a nyugdíj igényt?

Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. (Tny. 74.§.) A döntés a közléssel válik véglegessé. Igény visszavonása esetén a már felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni.

Nem jól döntöttünk – Meddig lehet lemondani a nyugellátásról?

Ha az igény elbírálási eljárás lezárását követően merül fel az a gondolat, hogy mégsem most szeretné valaki a nyugdíját igénybe venni, hanem bármilyen okból később, már csak a nyugdíjról való lemondás lehetőségével élhet.

Ezt a megoldást a Tny. 83.§-a tartalmazza, amely biztosítja a megállapított nyugellátásról való lemondás lehetőségét a megállapító határozat véglegessé válását követő tizenöt napon belül.

Lemondás esetén természetesen a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget vissza kell fizetni.

Forrás: ado.hu