Vendégünk volt  Dr. Katona Tamás közgazdász, korábbi pénzügyi államtitkár

A február  25-én megtartott, ez évi első kubdélelőttünk témája a hazai és nemzetközi gazdasági körkép és a magyar  nyugdíjasok, időskorúak helyzete volt. Meghívott előadónk,  Dr. Katona Tamás bevezetőjében elmondta: manapság jelentős átrendeződés zajlik a világpolitikában és gazdaságban. Ez a dinamikus változás az ezredforduló óta egyre újabb elemekkel bővül és akár a század közepéig is eltarthat. Új tényezőként jelent meg a globális Dél, ezen belül a hegemónia igényével lépett fel Kína, kritikus szakaszába ért a klímaválság. Komoly geopolitikai feszültségek keletkeztek, ezek globális válsággá, más kifejezéssel polikrízissé terebélyesedtek. Ezért a 21. században a növekvő geopolitikai feszültségek dominálnak. Három hegemón hatalomnak van kitüntetett befolyása, ezek az Amerikai Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió. E három szuverén entitás úgy határozza meg a világgazdaság sorsát, hogy egyidejűleg mindegyik komoly változási kényszer alatt kénytelen cselekedni.

Az Egyesült Államokban 2008-ban kitört pénzügyi krízis gazdasági világválsággá terebélyesedett.  Az egész világot megérintette 2020-ban a Covid-járvány. Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát. Már négy éve tart az Európában hét évtizede nem tapasztalt háború. A második Trump korszak gazdasági, vámpolitikai vagdalkozásai tovább bonyolítják a helyzetet, komoly bizonytalanságot hoznak a világpolitikába és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokba.

Kína, a feltörekvő világhatalom szintén súlyos problémákkal küzd. Ezek egyike a népesedési krízis, ami jelentős részben annak a következménye, hogy a kormány a múlt század harmadik harmadában a túlnépesedés elkerülése végett durván beavatkozott a demográfiai folyamatokba.  Az utóbbi öt évben Kína népessége már csökken, és az ENSZ prognózisa szerint a század közepéig 100 millió fővel lesz kisebb a jelenleginél. Kína úgy került be a globális nagyhatalmi pozícióba, hogy közben a gazdasági prosperitás eddigi formája és főképp dinamikája fenntarthatatlanná válik. Már a közeljövőben  a kínai GDP átlag évi 3-4 százalékos bővülése valószínű.

Az Európai Unió a kialakuló világrend fontos szereplője marad,  a maga sok gondjával együtt is. Az EU már monetáris unió, a világkereskedelem 1/3-át már euróban bonyolítják le. Ahhoz, hogy ezt a szerepét teljes mértékben betölthesse, szükség van az integráció elmélyítésére, a termelékenység, a hatékonyság érdemi növelésére. Ehhez mutat irányt a Draghi- és Letta-jelentés. Az unióban az utóbbi évtizedben komoly társadalmi feszültséget váltott ki a jelentőssé vált migráció. Mielőbb olyan megoldást kell találni, amely megfelel az európai értékeknek, egyetértésre talál a tagországok körében és hosszabb távon is alkalmazhatónak bizonyul. Ugyancsak nagy kihívás a jóléti rendszer fenntarthatóságának megannyi problémája.

Magyarországot és a magyar gazdaságot  az új fejlemények hibás értékelése kritikus helyzetbe hozhatja. Az utóbbi másfél évtized végére gazdaságunk  zsákutcába jutott  - bővülése 2010 óta viszonylag szerény volt: a GDP volumene összességében évente átlagosan 2,1 százalékkal nőtt. Igaz, ezen a közel másfél évtizeden belül a 2014 és 2019 közötti időszak jellemzője a gazdaság dinamikus növekedése volt, 2016 kivételével évente legalább 3,5 százalékkal, 2018–2019-ben több mint 5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék.  Majd 2020–2021-ben két év alatt 2,5 százalékkal, a 2022-es választási évben a kétezer milliárdos pénzosztás eredményeképpen 4,3 százalékkal bővült a gazdaság. Ezt követően azonban szinte szükségszerűen recessziós időszak vette kezdetét és a GDP volumene már 2023-ban, sőt még 2024-ben is alatta maradt a 2022. évinek.

A kormány politikájának elfogadottságában komoly szerepet játszott, hogy a 2010-től 2023-ig eltelt időszakban a népesség teljes körére vetítve az egy főre jutó reáljövedelem érzékelhetően, 50,9 százalékkal, azaz évente átlagosan 3,2 százalékkal, ezen belül pedig 2017 és 2020 között minden évben 5 százaléknál nagyobb mértékben emelkedett. Ugyanakkor 2021-ben és 2022-ben már szerényebb mértékű volt a növekedés, 2023-ban ellenben 3,6 százalékkal csökkent és 2024-ben is hasonló mértékben apadt a reáljövedelem. A fejlődés dinamikája akkor és azért tört meg, amikor az uniós források egyre visszafogottabban érkeztek, végül 2024-ben szinte teljesen elapadtak az ismert demokratikus hiányosságok miatt (lásd: 27 mérföldkő teljesítése hiányzik).

E gazdaságpolitika mögött mélyebb etikai-erkölcsi problémák húzódnak meg. A legfontosabbak ezek közül a verseny visszaszorítása, a tulajdon biztonságának kikezdése, a magánérdekek előtérbe helyezése a közérdek rovására. E célok elérésének eszköztára:  a túlcentralizált irányítás, az állam beavatkozása a gazdaságba, a torz gazdasági szerkezet, az extenzív iparpolitika, az energiaigényes gazdasági struktúra, az elhibázott beruházáspolitika. Utóbbi a 28 százalékos GDP-arányos beruházási ráta mellett az alacsony képzettségű munkaerőt igénylő összeszerelő üzemekre épít a magas hozzáadott értéket előállító gazdasági struktúra kialakítása helyett. Ez a fiskális és monetáris politika szükségszerűen a forint  leértékelődéséhez, magas inflációhoz, tartósan nagy államadóssághoz, illetve súlyos adósságszolgálathoz vezetett. A közszolgáltatások finanszírozásában marginalizálódik az állam szerepe,  egészen odáig, hogy az egészségügyi és a szociális szolgáltatások a működőképesség határára kerültek.

Katona Tamás szerint a nyugdíjrendszer a magas induló nyugdíjak visszafogása nélkül előbb-utóbb fenntarthatatlan lesz.  A kormány amit viszont tett, az pusztítás volt. Létezett egy jól működő rendszer, amit átvett 2010-ben. Ebből gyorsan elvett 3000 milliárd forint magánnyugdíjpénztári vagyont. Megszüntette a járulékplafont. Ez is órási hiba volt. Nemzetközi szinten nyugdíjjárulékot nagyjából az átlagkereset kétszerese, két és félszerese mértékéig kell fizetni. Magyarországon 2012 óta a munkavállalók a jövedelmük teljes összege után fizetik, ami egy burkolt második szja-kulcs. Akkor úgy számolt a kormány, hogy ez bevételt jelent majd az államkasszának. Azóta eltelt tizenhárom év, és most már olyanok mennek nyugdíjba, akik a teljes szolgálati idejük harmadában, negyedében plafon nélkül fizették a járulékot. Ennek az is a hatása, hogy jelenleg 70 ezer olyan nyugdíjas van, akinek 500 ezer forint felett van az ellátása. Ez a szám viszonylag gyorsan növekedni fog. Így a nyugdíjasok között is kialakul egy elit, amelynek nagyon magas lesz a járandósága, miközben még mindig 28.500 forint a minimálnyugdíj, azaz viszonyítási alap.

A nyugdíjasok jelentős része az ellátásukra alapot adó szolgálati időt 1990 előtt vagy akörül szerezte meg. Akkor egészen más jövedelmi és kereseti szintek voltak, nem volt 27 százalékos áfa sem. Ők önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, és ezért bizony ez a társadalompolitika felelős. A nyugdíjrendszernek bizonyos szolidaritási elemeke kell tartalmaznia. Most az lenne a legfontosabb, hogy az alacsony nyugdíjakat 140-160 ezer forintig emeljék.

Nagyon indokolt lenne hasonlóan a világ számos országához, idehaza is felállítanák a munkaügyért, szociális ügyekért, népjólétért felelős miniszteriumot, és miniszterének  hatásköre lenne a nyudíjrendszer korszerűsítése.

Tagtársi gondolatok, értékelés: Talán még nem is hallottam ennyire színvonalas, mindenre kiterjedő tájékoztatást  klubdélelőttökön. A külpolitikai tájékoztató is tetszett, ahogy különféle szempontok szerint világította meg a nagyhatalmak "játszmáit”. Jó lenne, ha mások is így tájékozódhatnának a valóságról.

Nagyon tetszett Katona Tamás közvetlensége, kérdéseinkre adott válasza. Szívesen hallgatnám meg előadását a választások után néhány hónappal

(Dr. Katona Tamás 2010-ig a Pénzügyminisztérium államtitkára, 1995 és 1998 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt. 2004. február 15-étől a Medgyessy-kormányban vezette a miniszterelnöki kabinetet,  majd 2006-2009 között a Magyar Államkincstár elnöke volt. 1996-tól a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának elnöke. Jelenleg fontos szakértője a Nyugdíjas Szervezetek Együttműködési Tanácsának.)

Készítette: Dr. Mayer Lajos, Kalauz Béláné,  Pap László Csaba