Áldás vagy átok a nők kedvezményes nyugdíja?

Bejárta a sajtót a hír, hogy idén is folytatódik a Nők40, vagyis azok a nők, akiknek 40 év jogosultsági idejük van, elmehetnek nyugdíjba a korhatáruk betöltése előtt is.

A nők kedvezményes nyugdíja kétségkívül rendkívül népszerű a nők körében, érdemes azonban megvizsgálni, hogy valóban előnyös-e a számukra ez a megoldás.

Mi szól a Nők40 mellett?

A népszerűsége

Ez a kedvezményes nyugdíj a jelenleg is kormányzó hatalom politikai döntése alapján született, amelyet a Nők40 első tíz évében, 2011 és 2020 között 298 ezer nő vett igénybe, míg a következő hat évben, 2021 és 2026 között számításaim szerint

TOVÁBBI 222 EZER HÖLGYET CSÁBÍTHAT A KORHATÁR ELŐTTI NYUGDÍJAZÁS IGÉNYBE VÉTELÉRE.

Az idén 58-63 éves hölgyek 371 ezer fős létszámának 60%-ával számoltam. Ha egy politikai döntés ennyire népszerűnek bizonyul, azt a döntéshozó nyilván nem vonja vissza, hacsak egyéb kényszerítő erők nem írják felül a politikai akaratot.

A pozitív diszkrimináció

A Nők40 jogi lehetőségét az Alaptörvény teremtette meg, amely szerint a törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. Ennek az alaptörvényi felhatalmazásnak a nyomán került a nyugdíjtörvénybe 2011. január 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíja jogintézménye. Nyilván örülnünk kell minden olyan intézkedésnek, amely ténylegesen hozzájárul a nemek közötti egyenjogúság megteremtéséhez.

Az egyedisége

Kétszeresen is unikális a nők kedvezményes nyugdíja:

egyrészt az egyetlen olyan nyugellátás Magyarországon, amely a korhatár betöltése előtt igénybe vehető,

másrészt az egyetlen olyan nyugellátás az egész világon, amelyet annak ellenére sem terhel semmilyen levonás (málusz), hogy a korhatár betöltése előtt veszik igénybe. A Nők40 korhatár előtti teljes öregségi nyugdíj.

A nyugdíjas munkavállalás lehetősége

A Nők40 mellett bármilyen jogviszonyban szerzett kereset éppúgy járulékmentes, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett szerzett kereset, miközben a foglalkoztatót ez esetben is megilleti a nyugdíj mellett szerzett kereset után a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alóli mentesség.

Megszűnt a nők kedvezményes nyugdíja mellett szerzett keresetre vonatkozó korábbi kereseti korlátozás is. Így a versenyszférában a kedvezményes nyugdíja mellett dolgozó nő korlátozás nélkül, 18,5%-os kedvezménnyel veheti föl a keresetét a nyugdíja mellett.

Kis szépséghiba, hogy a közszférában változatlanul szünetel a kedvezményes nyugdíj folyósítása mindaddig, amíg az érintett hölgy közalkalmazotti és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonya fennáll. Ennek az okafogyott korlátozásnak a megszüntetése szép és hasznos választási ajándék lehetne a  hölgyek számára 2022. január elsejétől...

A 13. havi nyugdíj

A Nők40 esetében ugyanúgy jár a 13. havi nyugdíj, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj esetében, így az érintett hölgy annyiszor több adott évi plusz ellátásra lesz jogosult, ahány évvel a korhatára betöltésénél korábban vette igénybe a nyugdíját. A 13. havi nyugdíj visszaépítése 2021-2024 között zajlik,

idén a januári nyugdíj 25%-a,

jövőre a jövő januári nyugdíj 50%-a,

2023-ban az akkori januári nyugdíj 75%-a,

míg 2024-ben először a januári nyugdíj 100%-ával megegyező összegű

plusz juttatás jár a februári nyugdíj mellé.

Mi szól a Nők40 ellen?

A népszerűsége

A nők kedvezményes nyugdíja bevezetése kapcsán a jogalkotói szándék nyilván nem arra irányult, hogy minden magyar nő elmehessen a korhatára betöltése előtt nyugdíjba. A nyugdíjigénylési adatok azonban azt tanúsítják, hogy jelenleg

AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJAT IGÉNYLŐ HÖLGYEKNEK MÁR TÖBB, MINT A 60%-A A NŐK KEDVEZMÉNYES NYUGDÍJA MEGÁLLAPÍTÁSÁT KÉRI.

Ez arány tovább nőhet, hiszen a kedvezményes nyugdíj feltételeként meghatározott 40 évi jogosító időt az általános nyugdíjkorhatár emelkedésével minden évben egyre több nő képes megszerezni a korhatára betöltése előtt. 2011-ben 62 év volt a nyugdíjkorhatár, amely 2022-ben már 65 évre nő. Ezt a három éves emelkedést nem követi a jogosító idő hosszának növelése, mivel az változatlanul 40 év.

Idén és jövőre például az 1957-ben (66837 fő) és 1958-ban (64960 fő) született majdnem minden dolgozó hölgy jogosult lehet a kedvezményes nyugdíjra, azok is, akik egyetemet végeztek, az 1959-ben született 62576 hölgy közül pedig azok is, akik főiskolát végeztek - ez összesen akár több, mint 180 ezer nőt érinthet.

A 2022-es választási év lecsengéséig nyilván nem következik be szigorítás, utána azonban elkerülhetetlen lesz, hacsak nem az a politikai döntés születik majd, hogy lényegében minden nő elmehet néhány évvel a hivatalosan mindenki számára 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt. Érdemes azonban figyelni e téren is a nemzetközi tapasztalatokra, a lengyel nyugdíjrendszer például éppen most küzd a politikai okokból váratlanul öt évvel lecsökkentett nyugdíjkorhatár elviselhetetlen finanszírozási feszültségeivel.

A pozitív diszkrimináció

Ennek folyamatos biztosítása ugyanis drága mulatság. A nyugdíjrendszer 2011-es átalakítása során a nők kedvezményezett státuszának megteremtését egy éven belül követte a korhatár előtti nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak százezreket súlyos helyzetbe hozó megszüntetése.

A szakmai cél nyilván nem az volt az említett ellátások kivezetésével, hogy előteremtsék a pénzt a Nők40-re, hanem sokkal inkább az, hogy az öregségi nyugdíjrendszer finanszírozását biztonságosabbá tegyék. A politikai szándék azonban szokás szerint felülírta a nyugdíjszakmai megfontolásokat, és a megszüntetett nyugellátások révén megtakarított, évente az MNB szerint a GDP 0,4%-ával megegyező összeg nem tartalékba kerül a közelgő szűkebb évekre, hanem hozzájárul a kedvezményes nyugdíj évente a GDP 0,5%-ával megegyező összegű költségeinek előteremtéséhez.

2021-BEN A NŐK KEDVEZMÉNYES NYUGDÍJÁRA ELŐIRÁNYZOTT ÖSSZEG ELŐSZÖR HALADTA MEG A 300 MILLIÁRD FORINTOT.

Egyébként nagyságrendileg minden évben ennyibe kerül majd a 13. havi nyugdíj is, ha teljesen visszaépül 2024-től: így e két politikai döntéssel elrendelt nyugdíj - a Nők40 és a 13. havi nyugdíj - több mint 600 milliárd forintba kerül majd évente.

Emlékeztetőül: a teljes nyugdíjkassza idén 3900 milliárd forint körül alakul. A 600 milliárdos nagyságrendű többletigény képes gyorsan megingatni azt a finanszírozási biztonságot, amelyet a 2011-es átalakításokkal és a magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlati visszaállamosításával sikerült ideiglenesen megteremteni.

A nyugdíjrendszer megmerevítése

A Nők40 egyik ára a korhatár előtti egyéb nyugdíjazási lehetőségek szigorú és teljes kizárása. Emiatt a férfiak semmilyen körülmények között sem tudnak a korhatáruk betöltése előtt nyugdíjat igényelni, a magyar nyugdíjrendszer számukra teljesen rugalmatlan és merev.

Ez nemcsak az egészségükben megroppant vagy egyébként súlyos élethelyzetbe került férfiak számára sérelmes megoldás, hanem mindazon nők számára is, akik nem tudják a korhatáruk betöltése előtt teljesíteni a Nők40 feltételeit.

Például azért, mert

egyetemre jártak (a tanulmányi időszakok nem számíthatók be a jogosító időbe),

tartósan beteg szüleiket ápolták (csak a tartósan beteg gyermek ápolására tekintettel szerezhető jogosító idő),

a nők eleve rosszabb munkaerőpiaci helyzete miatt időnként munkanélkülivé váltak (a munkanélküli ellátások folyósításának tartama nem minősül jogosító időnek),

vagy férjük külföldi munkavállalása vagy külszolgálata idejére az itthoni állásukban fizetés nélküli szabadságot kértek és annak idejére társadalombiztosítási megállapodást kötöttek (a megállapodással szerzett szolgálati idő nem számítható be a jogosító időbe), és így tovább.

A nyugdíjszámítás

A magyar rendszerben a nyugdíj összege alapvetően két tényezőtől függ: a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig megszerzett, elismert szolgálati idő egész években kifejezett hosszától függő százalékos mértékű nyugdíjszorzótól, amellyel meg kell szorozni az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdő napja közötti időben szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező keresetekből számított nettó havi "életpálya" átlagkereset összegét, s ez lesz a nyugdíj induló összege. A nők kedvezményes nyugdíját is így kell kiszámítani, hiszen a Nők40 is saját jogú teljes öregségi nyugdíj.

Mi ezzel a gond? Az, hogy a kedvezményes nyugdíj az esetek többségében akár jelentősen kisebb összegű lehet, mintha az érintett hölgy kivárta volna a korhatára betöltését, és csak akkor igényelte volna a nyugdíját.

Ennek az egyik oka, hogy a rövidebb szolgálati idő miatt kisebb lesz a nyugdíjszorzó, a másik oka, hogy a nettó átlagkereset számítása során a nyugdíjmegállapítás évében alkalmazandó valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek drámai módon eltérhetnek az egyes években, a harmadik oka, hogy a megállapított nyugdíj összege a rendszeres éves nyugdíjemelések révén csak az infláció mértékével nőhet.

4.1. Nyugdíjszorzó

A nők átlagosan három évvel a korhatáruk betöltése előtt (61-62 éves korukban) igénylik a kedvezményes nyugdíjat. Ennek következtében 6 százalékponttal kisebb lesz a nyugdíjszorzó (ami 40 évnél 80%, utána évente 2 százalékponttal nő), emiatt közvetlenül 6%-kal kisebb lehet az érintett hölgy nyugdíjának az összege, mintha kivárta volna a korhatára betöltését.

4.2. Valorizációs szorzók

Ez azonban csak a kisebb probléma, a nagyobb gond abból fakad, hogy e három év alatt a nyugdíjszámítás során alkalmazandó valorizációs szorzók akár 30-40 százalékos mértékben is nőhetnek. Ennek következtében a számított nettó havi átlagkereset összege rendkívüli mértékben eltérhet a kedvezményes nyugdíj és a korbetöltött nyugdíj esetében.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani. Emiatt 2010 után fölerősödött az a méltánytalan jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában:

MINÉL KÉSŐBBI ÉVBEN IGÉNYLI A NYUGDÍJÁT A JOGOSULT, ANNÁL JOBBAN JÁRHAT, MÉG NAGYON HASONLÓ ÉLETPÁLYÁK ESETÉN IS.

Például a 2020. január 1. és december 31. közé eső megállapítási kezdőnappal igényelt nyugdíjak esetében alkalmazandó 2020. évi valorizációs szorzók 11,4%-kal magasabbak voltak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók, és már 40%-kal magasabbak, mint a 2017. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók. A 2015. évben hatályos valorizációs szorzókhoz képest pedig a 2020. évben alkalmazandó szorzók már 57%-kal magasabbak voltak!

A 2021. évi nyugdíjmegállapítások esetében további akár 9-10 százalékponttal is nőhetnek a szorzók, miután a valorizációs szorzók tükrözik a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedését. Ha a gazdaság fejlődése a pandémia elmúltával ismét beindul, további jelentős keresetnövekedésre is számíthatunk, amely tükröződik majd a jövőbeni valorizációs szorzók nagyságában - vagyis még jobban nő annak a jelentősége, hogy az érintett hölgy melyik évben igényli a nyugdíját.

A fentiek alapján ha egy hölgy például 1956. első felében született, így a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatárát 2020. második felében töltötte be, viszont nem akkor igényelte a nyugdíját, hanem korábban, a 40 évi jogosító ideje megszerzésével már 2017-ben, akkor az egyéb feltételek változatlansága esetén a nyugdíj alapját képező nettó havi átlagkeresete összegét 2020-hoz képest 40%-kal (!) alacsonyabb valorizációs szorzókkal számították ki.

SEMMI BAJ, GONDOLHATNÁ AZ ÉRINTETT HÖLGY, MAJD ÚJRASZÁMOLTATOM A KEDVEZMÉNYES NYUGDÍJAMAT, HA BETÖLTÖTTEM A NYUGDÍJKORHATÁROMAT. ERRE AZONBAN NINCS LEHETŐSÉG.

A Nők40-ben részesülő hölgyek közül sokan utólag nagyon bánhatják, hogy nem gondolták át kellően a nyugdíjuk igénylésének időpontját és egyéb körülményeit.

4.3. Inflációs nyugdíjnövelés

A nyugdíjak évente az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - az utóbbi öt évben több, mint háromszor akkora - mértékben nőnek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kéri a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhet.

Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi fél évtizedben jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjul szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna.

A nyugdíjkarbantartás

A nyugdíjak összegét évente az infláció mértékével kell emelni. Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényli a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találja magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán.

Szegényedik minden nyugdíjas a többiekhez képest minden évben, amíg az infláció alacsony, a bérnövekedés pedig magas. Egyszerű példa: ha minden évben 3%-kal nő a nyugdíj, miközben 10%-kal nő az átlagbér, akkor 100 forintra vetítve az első évben a nyugdíj 103 forintra, a kereset 110 forintra nő. A második évben a nyugdíj 103 x 1,03 = 106,09 forintra, a kereset viszont 110 x 1,1 = 121 forintra nő. Az első emelés utáni 7 forint különbség a második emelés után már a duplájára, 14,91 forintra nő, és így tovább, minden évben nyílik az olló.

A kedvezményes nyugdíjban részesülés időtartama

Az egyes életkorokban várható további élettartamok alapján a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek átlagosan 250 alkalommal kapnak nyugdíjat életük során. Ha ez a nyugdíj a megállapítása idején jelentősen kisebb, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összege lett volna, akkor ez a kezdeti hátrány 250-szeresen érvényesül a nyugdíjas élet - a hölgyek esetében átlagosan 83 és fél éves korukig tartó - egész tartamára vetítve.

A FENTI ÖSSZEFÜGGÉSEK ALAPJÁN NEHÉZ ELDÖNTENI, HOGY VALÓJÁBAN KEDVEZŐ VAGY KEDVEZŐTLEN-E A KEDVEZMÉNYES NYUGDÍJ A NŐK SZÁMÁRA.

Az a hölgy, aki a Nők40 mellett a korhatára betöltéséig képes és akar is dolgozni a versenyszférában, nem kockáztat sokat, ha igényli a kedvezményes nyugdíját. A Nők40 nyugdíj mellett korlátozás nélkül fölveheti a járulékmentes keresetét - vagyis mindaddig, amíg dolgozik, két forrásból is pénzhez jut. A nők átlagosan a korhatáruk betöltése előtt három évvel kérik a kedvezményes nyugdíjukat, így átlagosan 36 hónapon keresztül kettős bevételük lesz. Természetesen a munkát, ha akarják, folytathatják a korhatáruk betöltése utáni időben is, így e kettős bevétel további évekig is tarthat.

Az a hölgy, akinek nincs munkája vagy rossz feltételekkel tudna csak dolgozni, szintén nem kockáztat sokat a Nők40 igénylésével, mert nem tud további szolgálati időt szerezni vagy a kis keresete miatt leronthatná a számított életpálya átlagkeresete összegét.

AZ A HÖLGY VISZONT, AKI JÓ FELTÉTELEKKEL DOLGOZHATNA A KORHATÁRA BETÖLTÉSÉIG, DE NEM KÍVÁN MÁR DOLGOZNI, ALAPOSAN GONDOLJA ÁT A KEDVEZMÉNYES NYUGDÍJ IGÉNYLÉSÉT.

Az igénylés időzítésével kapcsolatos megfontolások mellett azt is figyelembe kell venni, hogy minél korábban lesz nyugdíjas valaki, annál korábban kezdődik az említett relatív elszegényedési folyamat.

Forrás: Portfolio