Az Európai Szakszervezeti Konföderáció éves konferenciája a 2025. évi európai szemeszterről

Az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) október 29-31. között szervezte meg a „Szakszervezetek uniós szemeszteri összekötőinek” (TUSLO) ezévi konferenciáját Marseille-ben. A helyszín kiválasztását indokolta, hogy Dél-Franciaország kereskedelmi és gazdasági központja, s egyben a regionális szakszervezetek központja is. A konferencia megtartására a helyi szakszervezetek – így különösen a Force Ouvriere - támogatásával, annak székházában került sor. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) képviselőjeként Pap László Csaba vett részt a tanácskozáson

A konferencia tematikája erősen gazdasági, azon belül az adózási kérdések és a szakszervezeti mozgástér köré épült az előadások és a szakmai párbeszéd keretében. Beszámolóra került sor az EU Félidős Pénzügyi Strukrutális Terv (MTFSP) állapotáról és a 2025. évi szemeszter céljairól. A szakszervezeti képviselők országaik helyzetéről számoltak be. Figyelmet kapott az európai beruházáspolitika, az adóreform ügye. A tagállamok többsége már leadta éves jelentését. Elkészítésük többségükben kormányzati szinten történt a társadalmi szervezetek bevonása nélkül.

Az ETUC megítélése szerint az Unió átfogó tranzíciós időszak előtt áll. Ezért fontos, hogy kifejthessék kormányaiknak álláspontjukat és javaslataikat a gazdasági fejlesztés, az adópolitika reformja, a munkavállalói jogok erősítése, a reálkeresetek növelése terén. Továbbra is fennáll az aggodalom, hogy a COVID és a háborús kockázatok miatt megtorpant gazdasági konszolidáció ne járjon újabb megszorításokkal, ami ismét a dolgozókat sújtaná. Megoldásként az igazságos adórendszer megteremtését, a szükséges reformok szorgalmazását jelölték meg - egyelőre eredmény nélkül.

A magyar hozzászólás - a magyar kormány 2024 második felében az EU Tanács elnökségi feladatát is ellátó tagállamként, különösen fontos és érzékeny kihivásokkal szembesül. A magyar elnökségi program a versenyképesség erősítését és a migrációs válság kezelését helyezte a fókuszba. A kormányzat ua. hangsúlyosan nemzeti érdekekre, politikai és gazdasági szuverenitásra törekvő politikája korlátokat szab az uniós szintű érdekérvényesítésének. Ezt tükrözi a Bizottság és a tagállamok többségének álláspontja. Hozzászólásunk röviden kitért a veszélyhelyzeti kormányzás rendszerére, a COVID járvány, majd tágabb térségünk fegyveres konfliktusainak hatásaira, illetve a magyar gazdaság jelen állapotára, a reáljövedelmek elindult kiigazítására és a nyugdíjasok kritikus anyagi, szociális helyzetére. A kormány frissített külgazdasági politikája a gazdasági semlegesség jegyében a Kínával, a keleti gazdaságokkal való befektetési, üzleti kapcsolatépítést célozza.
Az új Európai Bizottsággal kapcsolatos első tapasztalatok a tagszervezetek részéről nem voltak biztatóak. A szakszervezeti prioritások továbbra is a gazdasági stabilitás, a dekarbonizáció szorgalmazása, a megszorítások korlátozása, az átlátható adórendszer megteremtése, a munkavállalói fizetések folyamatos kiigazítása, szociális politika és nyugdíjasok helyzete. Ezekről a közös érdekeltségű kérdésekről továbbra sem folyik egyeztetés a tagállamok kormányai többségével. A küldöttek jellemzően jelezték, hogy hazájukban – pl. Portugália, Spanyolország, Belgium –hiányzik a konzultáció és a párbeszéd, emiatt a versenyképesség növelése is el fog maradni az elvárttól.

Az ETUC fő törekvése uniós összefüggésben - az előttünk álló új korszakban a gazdaság átállítása a tranzíciós pályára, ami elkerülhetetlen, az átalakuló világgazdasági és politikai környezetben. E folyamatban a szakszervezeti érdekérvényesítés szempontjából a fő irányok: a versenyképes zöld iparosítás, a munkavállalói érdekeket is szem előtt tartó gazdasági átállás, a versenyképesség emelése a fenntarthatóság kritériumai alapján. A magánbefektetőket bátorítani kell a közberuházások irányában, tekintettel az állami költségvetések hiányára, a pénzelvonásokra és megszorításokra. Jelenleg nehéz lenne a Bizottság részéről megteremteni a szükséges forrásokat e célokhoz, ahogy a tagállami konszenzust is. Ebből a szempontból is kedvezőtlen a két meghatározó uniós tagállam – Franciaország és Németország – évtizedek óta nem tapasztalt kritikus belpolitikai és gazdasági állapota. A szakszervezetek viszont nem adhatják fel, a fenti célok elérését szorgalmazniuk kell nemzeti és uniós szinten is.

A francia szakszervezetek képviselőivel október 29-én folytatott találkozó alkalmat adott a bepillantásra mind a francia szakszervezeti mozgalom jelenébe, mind az ország belpoltikai viszonyaiba. A szakszervezetek aggódnak a megszorítási politika eddigi következményei és a Barnier kormány további megszorításokat érvényesítő politikája miatt. Szakpolitikai téren különösen válságosnak ítélik az egészségügy állapotát. A megszorítások több tízmilliárdos mértéke aggasztó a dolgozók és alkalmazottak számára, miközben az állami támogatásban részesülő magánvállalatok elszámoltatása hiányos. Az EU szemeszteri jelentés átadását a francia kormány szeptemberről későbbi időpontra halasztotta. A szakszervezetek konzultációt kértek a kormánytól, de eddig nem kaptak választ.

A TUSLO-tanácskozás előtemutató volt, tükrözte a szakszervezeti mozgalom európai beágyazottságát, a Bizottsággal való együttműködési készséget és képességet, de egyben ennek hiányosságait is.Törekvései a jövőben is folytatódni fognak, amivel a hazai szakszervezeti mozgalom is számolhat.

Pap László Csaba