AZ IGAZSÁGOS ADÓZTATÁS ÜGYE  

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC)  Gazdasági Bizottsága ez év január 30-án, videokonferenciát tartott az igazságosabb európai adórendszer kialakításáról. A szakszervezetek ezt különösen időszerű kihívásnak tekintik. A cél az, hogy az adórendszerek uniós és tagállami szintű alakítása jobban feleljen meg a társadalmi igazságosság követelményének – a munkavállalók jogai védelmének, életminőségük javításának, míg a vállalatok a jogszerűen megállapított adófizetési kötelezettségüknek. Kiemelt szakszervezeti törekvés a vállalati és befektetői, pénzügyi szektorban tapasztalt adóelkerülés változatos formáinak visszaszorítása, a profit reális mértékű megadóztatása a társadalmi, szociális célok érdekében.

A videokonferencia célja az igazságos és fenntartható európai adórendszer melletti kiállás, az adóelkerülés, illetve a vállalati profitok adóparadicsomokba menekítésének elkerülése, az ennek érdekében történő szakszervezeti fellépés volt. A zoom-os ülésen a SZEF-et – és tagszervezetét, a KMDSZ-t - Pap László Csaba képviselte. A tanácskozást Ludovic Voet, az ESZSZ konföderációs titkára vezette, résztvevői szakértők és számos nemzeti szakszervezeti szövetség képviselői voltak.

Az ESZSZ szakértőinek és a tagszakszervezetek képviselőinek főbb megállapításai a vita során:

• Az európai munkavállalók a jogszerűen megállapított adóerheiket vállalják és fizetik, eközben a nagyvállalatok és a multinacionális vállalatok jellemzően igyekeznek kihasználni minden adóelkerülési lehetőséget. Mindez a dolgozók, a társadalom érdekei ellen hat.
• A jelenlegi uniós szabályozás viszont ellentmondásos: például a multinacionális európai éttermi hálózatok nyereségük egy részét követhetetlenül az EU-n kívüli adóparadicsomokba utalja. A jelenlegi uniós szabályozás szerint azonban az egyedileg bizonyított esetekben nem lehet az anyacéggel szemben fellépni, ehhez a hálózat egészére kell kivetíteni a visszaélést - ez gyakorlatilag lehetetlen. Más multinacionális cégek is hasonló gyakorlatot folytatnak. A Bizottság illetékes igazgatóságának hatékony fellépésére lenne szükség uniós szinten is.
• A szakszervezeti álláspont szerint a multinacionális cégeket kötelezni kell minden uniós tagállamban, hogy átláthatóvá tegyék adófizetésüket. Fontos lenne, hogy a megtermelt profitot a multicégek a működési országban költsék el, fektessék be, ami a helyi társadalmat szolgálná.

Az ESZSZ szakértői hangsúlyozták, hogy egyre fontosabb az adóelkerülő nagyvállalatok azonosítása, a megfelelő  jogi intézkedések  és gyakorlat kialakítása a megrendszabályozásukért. Fontos, hogy az ilyen gyanuba került cégeket el kell tiltani a kormányzati kedvezményektől, közpénzekért  pályázástól, megelőzve a további visszaéléseket.

A politikai, kormányzati és társadalmi szintű fellépés eredményessége megköveteli az adóelkerülés, csalás elleni fellépés menetrendjének, időzítésének kormányzati tervezését. L. Voet konföderációs titkár hangsúlyozta - az adózás ügyében az ESZSZ 2025-ben három évre szóló akciótervet fogadott el, ami nemzeti valamint uniós szinten egyaránt tartalmazza a célokat és a szükséges teendőket. (lásd: Adopted Resolution - ETUC resolution on a 3-year Taxation Action Plan (2025–2027)_0.pdf)

Az ESZSZ illetve más szakszervezeti szövetségek lehetőségei a közvetlen fellépésre korlátozottak. Számukra a kitörési lehetőséget az együttműködés, ill. az érintett uniós szervezetekkel való párbeszéd gyakorlatias folytatása, elmélyítése nyújthatja. Nemzetközi összehasonlításban az EU adópolitikája és szabályozása szigorú, épp a zöldpolitikája következtében, ami különösen nagyvállalatai, multinacionális cégei számára hátrányos körülmény. Ezzel szemben az USA adóparadicsomnak számít.

A magyar  hozzászólásban kitértünk a hazai adórendszer sajátosságaira úgy mint: a jövedelmi adók – SZJA és a vállalati nyereségi adók – európai összehasonlításban is alacsony szinten tartása, miközben a fogyasztás adóztatása nemzetközi összevetésben páratlanul magas. Magyarország a külföldi tőkevonzás céljából folyó nemzetözi adóversengésben élen jár, az alacsony adókulcsra épített  adórendszere pedig a kormánynak jelentékeny mozgásteret biztosít politikai téren is. A magyar munkavállalókat jelenleg  elsősorban  fizetésük vásárlóerejének szűkössége, reálértékének elmaradása az inflációs hatással szemben és a magyar társadalom jövedelmi megosztottságának növekedése. foglalkoztatja.

 (Pap László Csaba)