Cafeteria-rendszer 2021

A világjárványra reagálva a gazdaságvédelmi akcióterv nyomán kedvezőbb szabályokat lehet alkalmazni a munkavállalóknak juttatott egyes cafeteria-elemek tekintetében. A SZÉP kártya irányadó szabályainak változása számos gyakorlati kérdést vetett fel már eddig is, az Adó szaklap cikke ezeket ismerteti.

A cafeteria-rendszer lényege, hogy a munkáltató meghatározott keretösszeget állapít meg és rögzíti, hogy mely juttatások közül választhat a munkavállaló; a munkavállalók pedig kiválaszthatják a saját igényüknek legmegfelelőbb cafeteria-elemeket. A 2020-ban bekövetkezett világjárványra reagálva, a gazdaságvédelmi akcióterv kiterjedt arra is, hogy kedvezőbb szabályokat lehessen alkalmazni a munkavállalóknak juttatott egyes cafeteria-elemek tekintetében. A SZÉP kártya tekintetében irányadó szabályok változása számos gyakorlati kérdést vetett fel már eddig is, az Adó szaklap cikke egyrészt ezeket ismerteti, másrészt a cafeteria-rendszer átfogó bemutatására törekszik.

1. A juttatások csoportosítása

A juttatások egyik köre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások csoportja, míg egy másik csoportot képez az Szja tv. 70. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások köre. Egy harmadik halmazba az Szja tv. 1. számú mellékletében található adómentes juttatások tartoznak, végül pedig a negyedik csoportot a bérrel megegyező közterheket viselő juttatások alkotják.

A béren kívüli juttatások és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

1. a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,
2. b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa [Szja tv. 69. § (2) bekezdés].

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a béren kívüli juttatások után az adó a kifizetőt terheli [Szja tv. 69. § (1) bekezdés].

A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék mindkét esetben, azonban a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa. A szocho mértéke 15,5 százalék, kivéve a SZÉP kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként adott összegeket, melyek a jelen jogszabályi környezet alapján 2021. június 30. napjáig mentesek a szocho alól.

Lényegében tehát a béren kívüli juttatások közterhe 30,5 százalék (az előbb említettek szerint a SZÉP kártya kivételével), míg az egyes meghatározott juttatásoké 35,99 százalék.

2021. január 28-án a Magyar Közlöny 2021. évi 13. számában megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet(a továbbiakban: 20/2021. Korm. rendelet). Ez alapján 2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 167 400 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 219 000 forint.

Ezzel összefüggésben, a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021 (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 21/2021. Korm. rendelet) 1. §-a a minimálbér és a garantált bérminimum alapján megállapított jogosultságok újbóli megállapítását vagy felülvizsgálatát írja elő.

A 21/2021. Korm. rendelet rendelkezését figyelembe véve, amennyiben egy adójogszabály az év első napján hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz és a 20/2021. Korm. rendeletben megállapított magasabb összegű minimálbér/garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget csökkenti (kevésbé terhessé teszi), úgy a fizetési kötelezettség megállapításánál (csökkentésénél) a megemelt összegeket már a 2021. január 1-jét követő időszakra alkalmazni lehet. Erre lehet példa a csekély értékű ajándék címén nyújtható juttatásra vonatkozó értékhatár, mert az előzőek alapján a kifizető már 2021. január hónapra legfeljebb 16 700 forint értékhatárig adhatott egyes meghatározott juttatásként csekély értékű ajándékot.

2. Béren kívüli juttatások – SZÉP kártya

Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

1. a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;
2. b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;
3. c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.

Az Szja tv. rendelkezései szerint az egyes alszámlákra maximálisan utalható keretösszeg akkor sem módosul, ha a magánszemély több munkáltatóval rendelkezik, és mindegyik munkáltatótól részesül ilyen juttatásban. Így a munkáltató a magánszemély nyilatkozata alapján tud eljárni az egyes alszámlákra juttatott összegek tekintetében. Ha az egyes alszámlákra utalt összegek az alszámlánként meghatározott keretet meghaladják, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé és viseli a közterheket.

Ahhoz, hogy a juttatás béren kívüli juttatásnak minősülhessen, az is feltétel, hogy az éves rekreációs keretösszeget ne haladja meg annak összege. 2020. december 31. napjáig az éves rekreációs keretösszeg az Szja tv. alapján költségvetési szervnél dolgozó munkavállaló esetében évi 200 ezer forint, más munkáltató által foglalkoztatott dolgozó esetén pedig évi 450 ezer forint volt.

2020. április 22. és december 31. között a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet vezette be a SZÉP kártyára adható munkáltatói támogatás összegét növelő, és a közteher mértékét csökkentő rendelkezést.

A veszélyhelyzet megszűnése után a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) is megerősítette ezt az intézkedést (Vmtv. 40. §).

A kedvező szabályok így 2021. június 30. napjáig alkalmazhatók. Fontos azonban, hogy ezek a szabályok nem épülnek be az Szja tv.-be.

2020. április 22. és 2021. június 30. között a munkáltató az alábbiak szerinti összegben adhat juttatást a SZÉP kártya egyes alszámláira:

– szálláshely alszámlára legfeljebb évi 400 ezer forint,

– vendéglátás alszámlára legfeljebb évi 265 ezer forint,

– szabadidő alszámlára legfeljebb évi 135 ezer forint.

Az éves rekreációs keretösszeg ebben az érintett időszakban a költségvetési szervek munkavállalói esetében 200 ezer forintról 400 ezer forintra, míg más munkáltatók dolgozói tekintetében 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedik.

2021. július 1-jétől pedig az Szja tv. módosítása következtében egységesen – tehát mind a költségvetési szervek, mind más munkáltatók munkavállalói vonatkozásában – 450 ezer forint lesz az éves rekreációs keretösszeg.

Mindezek a gyakorlati életben számos jogalkalmazási kérdést vetettek fel.

E körben fontos alaptézis, hogy a Vmtv. rendelkezései jelen ismereteink szerint 2021. első félévére terjednek ki, a második félévtől, tehát 2021. július 1-jétől azonban visszatérünk az Szja tv. rendelkezéseihez. Az ezzel kapcsolatos jogalkalmazási kérdéseket és az arra adott válaszokat ismertetem cikkem következő pontjában.

3. SZÉP kártya – kérdések és válaszok

3. a)Kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben a munkáltató (nem költségvetési szerv) egész évre vonatkozóan a 800 ezer forintos keretösszeget alkalmazza, akkor hogyan alakul az adókötelezettség. Fontos ugyanis, hogy ha a munkáltató az első félévben adott már annyi juttatást, amellyel kimeríti a következő juttatási időpontban hatályos rendelkezések szerinti keretösszeget, akkor e keretösszeget meghaladóan juttatott összeg egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Ebben az esetben a kifizetés ütemezése lesz releváns, mivel, ha a nem költségvetési szerv munkáltató még az első félévben kifizeti a 800 ezer forintos keretösszeget, akkor az béren kívüli juttatásnak minősül, ha viszont havonta vagy akár félévente egyszer fizet, akkor a második félévben attól függően fog béren kívüli juttatásként vagy egyes meghatározott juttatásként adózni az adott juttatás, hogy az első félévben adott juttatások összesített összege a második félévben hatályos keretösszegeket meghaladja-e.

Munkaviszony megszűnése esetén (nem költségvetési szerv munkáltatóról van szó) az Szja tv. 70. § (8) bekezdése rendelkezése irányadó, mely szerint, ha a munkaviszony 2021. első felében megszűnik, akkor az első félévben hatályos keretösszeget, azaz 800 000 forintot, ha pedig a második félévben szűnik meg, akkor a második félévben hatályos keretösszeget, vagyis 450 000 forintot kell arányosítani a munkaviszonyban töltött napokra. Ebből adódóan, ha a munkáltató az első félévben a hatályos szabályok alapján a juttatható maximum összeget adta a munkavállalónak, akkor a munkaviszony megszűnése esetén a juttatás egy része egyes meghatározott jövedelemként válik adókötelessé. Az adókötelezettséget ez esetben a meghaladó rész tekintetében a munkaviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, úgy, hogy figyelembe kell venni a korábban e meghaladó rész után béren kívüli juttatásként teljesített közterheket.

1. b)A munkáltató kérjen-e nyilatkozatot a munkavállalótól arra vonatkozóan, hogy más munkáltatótól várható-e még más juttatás? Kérdés lehet az is, hogy több juttató esetén a juttatás időpontja, vagy a nyilatkozat időpontja határozza-e meg, hogy a kedvezményes adózás vonatkozásában melyik munkáltató élvez elsőbbséget.

2021 első félévében a SZÉP kártya juttatására a Vmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni, melynek szabályai nem tartalmaznak olyan előírást, mely alapján az egyes alszámlákra vonatkozó értékhatárokat több juttatótól együttvéve származó juttatásokra kell figyelembe venni, így a juttatásban részesülő munkavállalótól nem kell beszerezni az Szja tv.-ben meghatározott nyilatkozatot.

Természetesen semmi akadálya nincsen annak, hogy a munkáltató év elején nyilatkoztassa a munkavállalót arról, hogy más munkáltatótól fog-e juttatást kapni. Több juttató esetében nem a nyilatkozatok, hanem a juttatások időpontja határozza azt meg, hogy a juttatások összességében mikor érik el a keretösszeget, és hogy mikor kerül a támogatás át az egyes meghatározott juttatások körébe.

2021. c)Kérdésként fogalmazódhat meg az is, hogy hogyan kell számolni abban az esetben, ha a dolgozó egész évre vonatkozóan 800 000 forintról nyilatkozik a SZÉP kártya egyes alszámláira vonatkozóan, és az egyes alszámlákra történő utalást a munkáltató havi gyakorisággal teljesíti, majd a munkavállaló felmond 2021. 09. 01. napján.

Ez esetben, mivel a munkaviszony 2021 második félévében szűnik meg, ezért a 450 000 forintot kell arányosítani a munkában töltött napokra, vagyis jelen esetben 2021. 01. 01-jétől 2021. 08. 31-éig. Az arányosított összegek figyelembevételével, ha szükséges, újra kell minősíteni a juttatásokat, és így a keretösszeget meghaladóan adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni még abban az esetben is, ha a juttatás időpontjában egyébként béren kívüli juttatásként viselkedett.

1. d)Hogyan kell az év közben belépő dolgozó esetében vizsgálni a más munkáltató által adott SZÉP kártya juttatások összegét?

Annál a dolgozónál, aki az első félévben lép be a cég munkavállalójaként, nem kell arányosítani sem az éves rekreációs keretösszeget, sem pedig az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi keretösszegeket, és azt sem kell vizsgálni, hogy a belépés előtt kapott-e a dolgozó juttatást más munkáltatótól, és milyen mértékben. Viszont a második félévben adott juttatás esetében az adóévben a juttatás időpontjáig összességében adott juttatásokat együttesen kell figyelembe venni. Így, ha a második félévre irányadó éves rekreációs és/vagy egyedi keretösszegeket már kimerítették a korábban adott juttatások, akkor a támogatást már csak egyes meghatározott juttatásként lehet adni.

1. e)Ha az első félévben a munkáltató a vendéglátás alszámlára példának okáért 120 000 forintot juttatott, akkor a második félévben erre az alszámlára mennyit adhat még kedvezményes adózás mellett?

Mivel a második félévben 150 000 forint a vendéglátás alszámlára vonatkozó értékhatár, még 30 000 forint juttatható kedvezményes adózás mellett.

1. f)Ha az első félévben a nem költségvetési szerv munkáltató 500 000 forint béren kívüli juttatást adott a munkavállalónak, akkor a második félévben rekreációs keretösszegként felhasználható-e még valamekkora összeg?

Már nem, mivel a második félévben a rekreációs keretösszeg 450 000 forint, így az efölött adott rész egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

Az iménti példákkal összefüggésben tehát lényeges még egyszer hangsúlyozni azt, hogy az adókötelezettség elbírálása szempontjából a lényeg azon van, hogy mikor történik a juttatás elszámolása: 2021. június 30-a előtt vagy azt követően.

4. Szakképzési hozzájárulás és SZÉP kártya

A Magyar Közlöny 2021/13. számában, 2021. január 28-án jelent meg a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 22/2021. Korm. rendelet), amely a kihirdetést követő napon (2021. 01. 29-én) lépett hatályba, de 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 22/2021. Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 106. § (1) bekezdésétől eltérően 2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapja – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek az Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem kivételével – a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

2021. január 1-jétől nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját a Szocho tv. 1. § (4) bekezdése szerinti

– béren kívüli juttatások;

– a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) Szja tv. szerint adóalapként meghatározott összege;

– kamatkedvezményből származó jövedelem (Szja tv. 72. §); valamint

– a Szocho tv. 1. § (5) bekezdése szerinti jövedelmek.

Az Szja tv. 70. § (2) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg.

Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés a) pontja és (9) bekezdés a) pontjai szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem. Csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Így az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg és a csekély értékű ajándék tekintetében sem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség.

A jogalkotó egy kezdő időpontot határoz meg, ez 2021. január 1. napja, amikortól a fent nevezett juttatások után nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség.

A 22/2021. Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető kedvezményről szól, elképzelhető azonban, hogy e szabályozás a veszélyhelyzet megszűnését követően is fenntartásra kerül valamilyen jogtechnikai eszközzel.

dr. Wirth-Velkei Mónika cikkében, amely az Adó szaklap 2021/5-ös számában jelent meg, olvashat még többek között a más béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások, az adómentes juttatások szabályozásáról.

Forrás: ado.hu