Dérer Miklós: Amerika grafikonokon

Mennyire büszkék az amerikaiak „amerikaiságukra”? Hogyan áll Biden elnök szénája? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi  a választ Dérer Miklós napjainkban készített felméréseken keresztül.

Joe Biden elnök tevékenységének megítélése – most, hogy már másfél éve hivatalban van – egészen tragikusnak minősíthető. Valamennyi eddig megválasztott amerikai elnök közül a legrosszabb minősítést kapta a felmérésekben ennyi idő elteltével. A republikánus szavazók közötti 5 (!) százalékos elfogadottsága sokkoló, bár magyarázható az ország komoly politikai és ideológiai megosztottságával. A pártot nem választóktól kapott egyébként nagyon alacsony 31 százalékos job approval rating, és a saját párthíveitől kapott 78 százalékos támogatottság sem tudja elmozdítani erről a helyről. Összességében a kritikus 40 százalék alá csúszva (38 százalékos támogatottság összesítésben igazán nem sok jót ígér a novemberi félidős választások előtt), és nagyban befolyásolhatja a két év múlva esedékes elnökválasztást is - amennyiben a demokraták őt indítják újra, esetleg maga az idős elnök dönt úgy, hogy ismétel.

A lesújtó elnöki megítélés magyarázható az elnök korából fakadó törékenységével is, de alapvetően a felhalmozódott problémák – megugró infláció és üzemanyagárak, a pandémia újra fellángolása, az erőszakos cselekmények elszaporodása és a társadalmi ellentétek élesedése, stb. lásd később a felsorolást – teszik érthetővé, hogy az amerikai lakosság túlnyomó többsége (87 százaléka) szerint az ország rossz irányban fejlődik, és csupán 13 százalék elégedett a dolgok állásával.

De melyek is az Egyesült Államok polgárait leginkább foglalkoztató kérdések, illetve mely problémákkal kell szembesülniük napról napra? A Gallup vezető közvéleménykutató és elemző cég havonta méri a lakosság érdeklődési körébe kerülő kérdések sorrendjét és százalékos arányait. A gazdasági, tehát igazán húsba vágó kérdések mellett itt is a kormányzati teljesítményt tartják az amerikaiak az egyik vezető problémának. Emellett a Legfelső Bíróság legújabb, a terhességmegszakítással kapcsolatos törvénykezést az egyes államok hatáskörébe utaló döntése foglalkoztatja, helyesebben osztja meg a lakossági véleményeket. És nem véletlen ül ezzel is összefüggésben a bírósági döntések anomáliái. és megjelennek az immár állandó témák: a faji kérdés, a fegyverkorlátozás, a migráció és a bűnözés.

Íme a legutóbbi felmérés eredménye:

Az abortusz-kérdés előtérbe kerülésével összefüggésben a Gallup külön is megmérte, hogy az embereket pro és kontra foglalkoztató legfelső bírósági döntés mennyiben és milyen irányban befolyásolja a polgárok döntését a novemberi választásokon. Minden eddigi választásnál többen jelezték az idén, hogy szavazatukban az abortusz-kérdés fontos szerepet fog játszani. A felmérés adatai arra utalnak, hogy a baloldalt jelentős előnyhöz juttathatja a bírósági döntés, mivel a demokrata szimpatizánsok döntő kérdésnek tartják, és az abortusz lehetőségének támogatottsága (pro-choice identification) rekordszintű.

Az alábbi grafikon azt érzékelteti, hogy a szavazók hány százaléka hajlandó kizárólag az abortusz kérdésében véleményét nyíltan megfogalmazó (vagyis azt fontos kérdésnek tartó) jelöltre szavazni.

Mennyire büszkék az amerikaiak „amerikaiságukra”? Látszólag nincs nagy probléma, hiszen a felmérés szerint 56 százalékuk „pokolian” vagy „nagyon” büszke rá. Ha azonban megvakarjuk a felszínt, az eredmény nem olyan kedvező. A „pokolian büszkék” aránya 38 százalékra csökkent, ami a legalacsonabb arány 2001, a rendszeres büszkeségi felmérések kezdete óta, és az egyes politikai kategóriák is szokatlan mélységekről árulkodnak: republikánusok 58 százalék, függetlenek 34 százalék demokraták 26 (!) százalék. És ez a felmérés még a Buffalo-i és Uvalde-i, összesen 50 áldozatot követelő fegyveres terrorlövöldözések, és a Legfelső Bíróságnak az abortusz lehetőségét korlátozó döntése előtt készült! Nem kizárható tehát, hogy ezek az események tovább erodálták az átlagamerikaiak nemzeti büszkeségét.

Végül nézzünk  külpolitikát, helyesebben az amerikai lakossági attitűdök bizonyos vonatkozásait az aktuális legszembetűnőbb kérdésben, az ukrajnai háborúval kapcsolatba hozható kérdésben.

Amennyiben szélesebb értelemben kérdezték meg a válaszadókat az orosz katonai hatalom jelentette fenyegetésről, 59 százalékuk tartotta ezt a fenyegetést  „kritikus”-nak. Ez az arány 15 százalékponttal magasabb az egy év előtti 44 százaléknál, és a legmagasabb 2004 óta, amikor is a Gallup először kérdezett rá a problémára. (Akkor 18 százalék tartotta az orosz katonai fenyegetést kritikus méretűnek.)

A republikánusok (72 százalék) jelentősebb arányban tartják az orosz fenyegetést kritikus méretűnek, mint a demokraták (64 százalék). 2021 óta az arányok igencsak emelkedtek, bár érdekesség, hogy akkor a demokraták között többen (53 százalék) vélték a fenyegetést kritikusnak, szemben a republikánusok 44s zázalékával. Az emelkedés a pártot nem választók között is megfigyelhető (37 százalékról 48 százalékra).

Ami az amerikai közvéleménynek az oroszokról és az ukránokról kilakult véleményét illet, azt is nagyban befolyásolta a háború, a majdnem teljesen egséges politikusi kommunikáció, valamint a média terjesztette vélemények. Összefüggésben a növekvő nyugtalansággal az Oroszország jelentette fenyegetések miatt, az ország egyébként is romló imázsa tovább folytatta lejtmenetét. Az amerikaiak 85 százaléka van rossz véleménnyel róla, szemben a 15 százaléknyi pozitív hozzáállással. 2014 előtt az amerikaiak többsége pozitíven viszonyult Moszkvához, ám az ukrán események és az amerikai választásokba történő beavatkozás gyanúja/tényei negatívba fordítoták az emberek hozzáállását. Ezt a véleményt mind a republikánusok, mind a demokraták egyenlően (64 százalék) osztják, reprezentálva a kérdésben fennálló kétpárti konszenzust.

Oroszország imázsával ellentétben az Ukrajna-kép a 2005 óta végzett mind a négy felmérésben ingadozásokkal, de alapvetően pozitív maradt, bár viszonylag magas az országot negatívan szemlélők aránya (62 százalék, szemben 34 százalékkal). A legpozitívabb Ukrajna-kép az első, 2005-ös felmérés idején mutatkozott: 67 százalék nyilatkozott kedvezően az országról, szemben a 18 százalék negatív véleménnyel.

A demokraták és a függetlenek között egyenlő arányban vannak a pozitív véleményt vallók (66 százalék), míg a republikánusok valamennyivel kevesebben értékelik kedvezően az országot (57 százalék).

Íme a felmérés eredménye grafikonon:

Dérer Miklós