kmdsz@mfa.gov.hu
+36 1 458-1274
Budapest, 1062 Bajza utca 44.
Válogatás a nyugati sajtó Magyarországgal foglalkozó cikkeiből
október 14-21
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Orbán Viktor tönkreteszi a gazdaságot, a jobboldali-nemzeti kormány egyre nagyobb problémákat okoz, és az államosítás plafonba ütközik az EU legkorruptabb országában – írta Bécsből Michaela Seiser, aki Közép-Európa gazdasági helyzetével foglalkozik.
Az ország mindinkább a kívülálló szerepkörébe helyezkedik az Unióban. Orbán legutóbbi brüsszeli vendégjátéka megerősítette, hogy konfrontációban utazik. Évek óta ezt csinálja. Figyelmen kívül hagyja a jogállamiság normáit, illetve a közösség más alapelveit. Legutóbbi példa rá a kiskereskedelmi hálózatokra kivetett különadó. Emiatt a Bizottság a múlt héten szerződésszegési eljárást indított.
Kétséges, hogy hogy a dirigista módszerekkel jobban megy-e majd a gazdaságnak. A hatalom főként a pénzügyek, az energia és a sajtó fölött gyakorol ellenőrzést, miközben az ország immár másodszor az utolsó helyet foglalja el a Transparency International korrupciós rangsorában. És az állapotok egyre csak romlanak. Pedig túlkapások lényegesen visszavetik a növekedést.
Martin József, a civil szervezet magyarországi vezetője emlékeztetett arra, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP alapján már csupán a bolgárokat, horvátokat és románokat előzi meg a 27-ek sorában. De Orbánnak nem az a célja, hogy felszámolja a korrupciót és helyreállítsa a jogállamot.
Richter Sándor (Bécsi Gazdasági Összehasonlítások Intézete, WIIW) arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar politika az utóbbi 14 évben igen erős befolyást gyakorolt a gazdaságra. Most pedig a 2025-ös választás közeledtével, a Tisza Párt felbukkanása folytán fennáll a veszély, hogy megint megindul az osztogatás. Ezért az elemző az infláció megugrásától, a forint meggyengülésétől és nagyobb államháztartási hiánytól tart, és rámutatott: ha így lesz, az tovább rontja a jólét kilátásait.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Bne IntelliNews
Orbán Viktor propagandagépezete újabb mélypontra süllyedt, amikor abszurd módon személyeskedővé vált Magyar Péterrel, amikor az illető lágyékát vette célba: a kormánysajtóban fő téma lett Magyar lába köze – írta a feltörekvő országokra szakosodott magazin és portál.
Orbán hatalmas propagandagépezete mindent elkövet, hogy korlátozza azokat a károkat, amelyeket az Európai Parlamentben tartott igencsak megalázó múlt heti vita okozott. A Fidesz spin doktorai igyekeznek elterelni a figyelmet a vitáról, amelyben Orbán és kormányának elszigetelődése teljesen világossá vált. Ezért aztán újra csak a Magyar elleni személyes támadásokhoz folyamodtak. Ismertette a cikk Vogel Evelin interjúját, majd az azt követő kölcsönös vádaskodást.
Ezt követte a magyar sajtótörténet alighanem legszürreálisabb hírjelentése. A TV2, az ország második legnagyobb adója esti híradójában kétperces jelentést közölt arról, amint a Tisza Párt szűk nadrágot viselő elnöke a zsebében turkál. A kamera ráközelített a nemi szervére, pirossal bekarikázva, hogy mit kell nézni, és a bemondó el is mondta, mit kell látni. A látnivaló megjelent a közösségi oldalakon is, ahol az többnyire Orbánhoz közelálló orgánumok osztották meg, valamint Deutsch Tamás.
Ezután még abszurdabb fordulat következett, amikor a műsorvezető azt mondta, hogy a jelenet még a „sokat látott elemzőket is meglepte”, majd a sokat látott elemzőről kiderült, hogy egy Orbán-párti influenszer, aki „a hírek szerint a saját neméhez vonzódik”.
A cikk a továbbiakban ismertette a hírjelentés további sorsát is.
Végül a szerző Dull Szabolcs újságírót idézte, aki szerint a Fidesz pánik-üzemmódba kapcsolt. Az öv alatti kampányt - amely azonban a kívánttal ellentétes eredménnyel járt – a párt azért indította, hogy elterelje a figyelmet az Európai Parlamentben történtekről, ezen belül Magyar és Orbán kézfogásáról, és hogy átalakítsa a narratívát. Ennél is fontosabb, hogy a kampány másik célja Magyar politikai hitelességének és fenntarthatóságának aláásása.
A Fidesz azt reméli, hogy az ilyen történetek csökkentik majd a Magyar Péter vezetői képességeibe vetett bizalmat – fejtette ki Dull.
Politico
Nem pénzről, hanem Donald Trump barátságának kereséséről szól Orbán Viktor fenyegetőzése, hogy megakadályozza az Ukrajnának szánt segélyt: Orbán ezzel nagy politikai ajándékot készít Trumpnak – írta az amerikai portál európai kiadásában.
A magyar kormányfő kifundálta, hogyan bújhat ki a Fehér Ház Trump győzelme esetén az Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros kölcsön Washingtonra eső részének kifizetése alól, és ez lehetővé tenné, hogy Trump azt mondja a választóinak: egyetlen fillért sem ad Ukrajnának túlélési harcához.
Magyarország az amerikai elnökválasztásig meg akarja akadályozni a szabályok változtatását, amelyre azért lenne szükség, hogy Washington szerepet vállaljon a kölcsönben. A kölcsönt a nyugati államokban az Ukrajna elleni támadás nyomán befagyasztott, mintegy 250 milliárd dollárnyi Nyugaton zárolt orosz vagyon kamataiból fizetnék vissza.
A játék időre megy: Washington ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsön megújításának időtartamát terjesszék ki legalább 36 hónapra. Az érvényes szabályozás szerint a szankciókat hat hónaponként kell megújítani, ez pedig számos veszéllyel jár, hiszen rövid távon lehet megakadályozni a folyósítást.
Az összes többi vezető egyetért a 36 hónapra való meghosszabbításban, Orbán az egyetlen kivétel, márpedig a szankciókra vonatkozó szabályokat csak konszenzussal lehet megváltoztatni.
Ukrajnának sürgősen szüksége van friss pénzre a nyugati szövetségeseitől az állam működtetéséhez és a brutálisnak ígérkező télre való felkészüléshez, miközben Oroszország Ukrajna energia-infrastruktúráját támadja.
Orbánnak köszönhetően azonban pillanatnyilag valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok jelentős részt vállal ebben. Európa azonban ennek ellenére meg akarja csinálni, amit eltervezett.
Egy neve mellőzését kérő diplomata elmondta: „Többe fog kerülni a dolog az EU-nak, és ezen belül Magyarországnak, ha nem sikerül elérnünk az időtartam meghosszabbítását, és Amerika nem vesz részt a kölcsönben”.
Orbán számára azonban ez csekély ár, mert számára az a fontos, hogy megszerezze amerikai republikánus barátjának jóindulatát. „Magyarországot nem érdekli, hogy Európának többet kell fizetnie: a dolog Trumpnak nyújtott segítségről szól” – mondta egy másik diplomata. Ha ugyanis Brüsszel és Washington közösen írja alá a kölcsönt, az évekre megköti Trump kezét az esetleges győzelme után. Ha azonban az Egyesült Államok nélkül hagyják jóvá a kölcsönt, nem hárul Trumpra ilyen kötelezettség.
Az, hogy Orbán blokkolja a kölcsönt, csak a legutóbbi példa a Trump és közte fennálló kötődésre, és úgy tűnik Ukrajna ügyében már teljesen együtt menetelnek. Amerika számára kritikus ügy az, ami technikai csűrés-csavarásnak tűnik, és elég lehet ahhoz, hogy Ukrajna kérdésében megtörje a transzatlanti együttműködést, legalábbis a pénzügyek terén.
Közben Washington ugyan jelezte, hogy arra az esetre is fontolgatja a kölcsönben való részvételt - bár az eredetileg elgondoltnál jóval csekélyebb mértékben -, ha az EU nem tudja meghosszabbítani az újbóli jóváhagyáshoz szükséges időt – mondta el a portálnak egy másik diplomata.
Az egyik felmerült opció az, hogy Washington ötmilliárd dollárral járul hozzá a kölcsönhöz, ami Európára hagyná a kölcsön oroszlánrészét. Az illető diplomata úgy véli, Washington nem akar üres kézzel érkezni a G7 pénzügyminiszteri értekezletére, amelye október végén tartanak majd Washingtonban, és ahol a tervek szerint kidolgozzák a kölcsön apró betűs részeit. Egyelőre azonban minden szem az e héten esedékes brüsszeli EU-csúcsra szegeződik.
Amennyiben Magyarország megköti magát, az EU várhatóan a saját feltételei szerint finanszírozza a kölcsönt, mert a költségvetési szabályok megkönnyítik, hogy az év vége előtti kifizetést jóváhagyják a tagállamok. Ugyanakkor az EU fukarabb kormányai vonakodnak emelni a saját hozzájárulásukat, hogy ezzel fedezzék az Egyesült Államok részének kiesését.
„Nyomást gyakorolunk, de Orbán egyelőre nem enged. Olyan ez, mint az úgynevezett chicken game, amikor két autó száguld egymás felé, és az egyiknek el kell rántania a “kormányt, hogy elkerüljék az összeütközést” – mondta az egyik idézett diplomata.
https://www.politico.eu/article/viktor-orban-threaten-ukraine-aid-help-donald-trump/
Süddeutsche Zeitung
A magyar miniszterelnök folyton blokkolja Ukrajna segítését, most azonban van egy terv arra, hogy bizonyos engedménnyel áthangolják Putyin barátját..
A helyzet tényleg rossz lehet, ha az egyébként visszafogott diplomaták is a „”kétségbeesés” szót használják, márpedig ez nyugtalanítóan gyakran hangzott el az EU-külügyminiszterek luxemburgi tanácskozása előtt.
Az ukrajnai helyzet nem jó, itt a harmadik háborús tél, Ukrajna energia-infrastruktúrája romokban hever, a támadók előre törőben vannak a fronton. A kétségbeesésre egyrészt az ukrán hadsereg gyenge felszereltsége ad okot. Oroszország a teljes gazdaságát átállította a háborúra, és a saját termelés mellett külföldről is kap segítséget, az EU pedig továbbra sem képes arra, hogy megfelelő mennyiségben ellássa Kijevet fegyverekkel.
A luxemburgi találkozó drasztikus módon feltárta ezt a szakadékot. Zelenszkij sokszor kért légvédelmi fegyvereket a lakóházak, kórházak, erőművek védelmére, azzal, hogy ilyenekből van elég a nyugati partnerek raktáraiban. Az EU miniszterei azonban hétfőn döntöttek: az Oroszországnak drónokat szállító Iránt szankciókkal sújtják. Egyetlen uniós diplomata sem gondolja azonban komolyan, hogy ez említésre méltó módon csökkenti majd az ukrajnai városokra zuhogó rakétazáport – írta a szerző Brüsszelből.
Irán egyébként is csak Moszkva egyik szövetségese, vélhetően nem is a legfontosabb. Az Unió csak későn ismerte be, hogy Kína is masszívan támogatja az orosz rezsimet, egy uniós diplomata szerint azonban „időközben teljesen világossá vált Peking Moszkvának nyújtott támogatása, és ez az európai biztonsággal szembeni közvetlen fenyegetést jelent”. Ám a Kína elleni szankcióktól az EU egyelőre visszariad.
A kétségbeesés másik oka az uniós tagállam, Magyarország. Budapest régen akadályozza az Ukrajnának nyújtandó európai segítséget. A Brüsszelben csütörtökön tartandó csúcson az állam- és kormányfők újra előveszik Orbánt, hogy engedjen, és ne emeljen vétót, megakadályozva ezzel Washington részvételét a tervezett kölcsönben.
Nem tudni azonban, hogy ez sikerül-e. Orbán világosan tudatta Brüsszellel, hogy kivárja az amerikai elnökválasztást. Más szóval lehetővé akarja tenni Trump számára, hogy győzelme esetén elzárja a pénzcsapot. Emellett Orbán több mint egy éve blokkolja a kifizetéseket az úgynevezett Európai Békealapból (EPF), amelyből a tagállamok visszaigényelhetik az Ukrajnának küldött fegyver és lőszer árának egy részét. Az igényelt, de a magyar vétó miatt ki nem uralt összeg jelenleg 6,6 milliárd eurót tesz ki.
Joseph Borell uniós külpolitikai főmegbízott hétfőn azt javasolta, hogy az EFP-hez való – eddig kötelező - hozzájárulást tegyék önkéntessé. Ezzel Magyarország megszabadulna attól, hogy közvetlenül pénzt költsön Ukrajna felfegyverzésére, és brüsszeli hírek szerint ennek fejében felszabadítaná az eddig visszatartott pénzt.
Ám sok uniós fővárosban, köztük Berlinben erősen kételkednek abban, hogy okos lépés-e önkéntessé tenni ezt, mert ez esetben egyes országokban akkor beavatkozhatnak a parlamentek, amelyek takarékoskodni akarnak, vagy Ukrajnát politikai okokból nem akarják támogatni.
Der Standard
Az Orbán Viktornak Strasbourgban kiosztott pofonok belpolitikai hatását túlbecsülni elsietett és oktalan lenne, de a példátlanul kemény hangvételű vita fordulatot jelzett a magyar miniszterelnök tekintélyelvű rezsimje és az európai intézmények vezetői közötti kapcsolatban – mutatott rá Paul Lendvai a liberális bécsi lapban.
Még nem volt példa arra, hogy az EU bizottságának bármely elnöke, és a frakciók legfontosabb felszólalói – a hazafiak kivételével - ilyen módon, ilyen élesen és ilyen személyesen számoltak volna le nyíltan egy tagállam miniszterelnökével.
Ursula von der Leyen meglepő, átfogó, és maró gúnnyal elmondott támadása nyomán semmi nem maradt abból, hogy Orbán „tisztességes közvetítőként” igyekezett beállítani magát. Ezt követően Orbán maga is személyeskedve támadta többek között von der Leyent és Manfred Webert. Ilyen agresszívan ellenséges hangulatot még nem élt meg a magyar kormányfő, aki a minap még hangosan követelte Brüsszel „elfoglalását és megreformálását”.
Európa megosztójának és Putyin legjobb barátjának meg kellett fizetnie a diktátorokhoz vezető, békemissziónak nevezett útjainak árát, annak az árát, hogy több mint kétezer embercsempészt engedett szabadon, valamint a külföldi cégekre gyakorolt nyomás és a jogállamiság megsértéseinek árát.
Külön pikantériát jelentett Magyar Péter szenvedélyes felszólalás a– írta Lendvai, és ismertette a Tisza párt sikereinek legutóbbi adatait, valamint a Magyar Péter által Strasbourgban mondottakat.
Lendvai azonban egyben figyelmeztetett: elsietett lenne, és nem is lenne okos túlbecsülni a strasbourgi pofonok belpolitikai hatásait. Magyar pártjának felemelkedése a hangsúlyozottan hazafias retorika és az Ukrajna támogatásával kapcsolatos visszafogottság ellenére egyelőre az ellenzék kárára megye végbe. A Fidesz-szavazók kemény magja változatlanul Orbán ajakán csüng, aki a támadási hullámra adott improvizált válaszában is a képmutatás bajnokának bizonyult. Magyarország miniszterelnöke a nemzetek védelmezőjének szerepében tetszeleg, és ebben élvezi az európai szélsőjobb támogatását. Tétjeit nagy csodálója, Donald Trump győzelmére teszi.
Az viszont nyitott kérdés, hogy Orbán új riválisa, Magyar Péter folytatni tudja-e a felemelkedését a 2026-ban esedékes következő választásig.
https://www.derstandard.at/story/3000000240662/viktor-orban-ein-virtuose-der-heuchelei
IPI
A magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal idegen ügynökként bélyegzi meg és pénzügyi szankciókkal fenyegeti a független sajtóorgánumokat - mutatott rá az IPI (International Press Institute) a honlapján.
Az intézet megállapította: az év folyamán fokozta a független orgánumokra a törvények erejével gyakorolt nyomást. A vonatkozó törvény már az Európai Bíróság előtt van, de az idő rendkívül fontos tényező, mert a kormány máris újabb eszközöket készít elő a független orgánumok megfélemlítésére, működésük megnehezítésére.
Ismertette az írás az átlátszó.hu elleni vizsgálatot, és egyebek között azt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésének kilenc hónapja alatt „kutatási jelentést” tett közzé, amely a független orgánumokat „háborús propaganda” idegen hatalmak érdekében való terjesztésével vádolta meg. Emellett a hatóság több nemzetközi platformot úgy minősített, hogy azok veszélyt jelentenek Magyarország szuverenitására nézve, információt követelt Ursula von der Leyen EU-bizottsági elnöktől a magyar civil szervezeteknek nyújtott információkról és finanszírozásról.
A hivatal tevékenysége az általános törvényi kereteken kívül zajlik, és egyelőre főleg a független sajtó ellen irányul – mutatott rá az IPI.
Összességében a hivatal tevékenysége elősegíti és jelentősen elő is fogja segíteni a további, immár helyrehozhatatlan eróziót a magyar közéletben, amelyet már egyébként is a bizalom súlyos hiánya, a minőségi tájékoztatás terének szűkülése jellemez.
Hasonló magyar esetekben a kötelezettségszegési eljárások és az Európai Bíróság bevonása már járt sikerrel, de a bírósági eljárás általában éveket vesz igénybe, és arról nincs hír, hogy az EU Bizottsága sürgős átmeneti intézkedést kért volna a jogszabály alkalmazásának megakadályozására.
Közben azonban a magyar kormány már még hathatósabb és önkényesebb jogi eszközök bevezetését készíti elő: ez a független médiát arra kötelezné, hogy tegyék közzé a külföldi támogatásokat, noha nincs olyan független orgánum, amely ne teljesen átláthatóan működne. Amennyiben pedig a hatóság úgy ítéli meg, hogy a támogatások „háborús propagandát szolgálnak”, az összeget visszaküldi a feladónak az előkészületben lévő jogszabályban.
https://ipi.media/hungary-sovereignty-protection-act/
CEPA
Az Európai Politikai Elemzések Központja (CEPA) az IPI-hez hasonlóan aggódó hangvételű cikket közölt a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységéről, és elsősorban a civil szervezetek elleni hadviselést mutatta be azzal, hogy az Európai Bíróság eljárásának időtartama igencsak hosszú idő az össztűz alatt álló civil szervezetek és független orgánumok számára.
https://cepa.org/article/orbans-sovereignty-protectors-hammer-government-critics/
The Pioneer2
Orbán Viktor interjút adott Berlinben a The Pioneer kiadónak, amelynek alapítója, Gabor Steingart berlini újságíró saját kiadója megalapítása előtt igen jeles karriert futott be zömmel liberális német lapoknál és folyóiratoknál.
Steingart előbb felsorolta az Orbánt a legutóbbi időkben érő bírálatokat és támadásokat, majd rámutatott, hogy ugyanakkor a magyar politikus Ursula von der Leyentől eltérően „beszélő viszonyban” van a világ minden hatalmasával.
Rámutatott: Orbán Berlinben Olaff Scholzzal, majd – szigorúan titokban és magánjelleggel Angela Merkellel találkozott.
Az interjúból készült első, igen terjedelmes kivonat a The Pioneer podcast adásában jelent meg.
Orbán kérdésre kifejtette: nem ő az egyetlen, aki Donald Trump győzelmét reméli, csak ő az egyetlen, aki ezt nyíltan teszi, a többi politikus titkoltan teszi ugyanezt. Az okokról elmondta: mindössze két jelölt van, és nyilvánvaló, hogy Trump mérlege sokkal jobb, mint Harrisé, különösen Európa szempontjából, mert Trump konfliktusoknak vetett véget, nem kezdett új háborút, és igyekezett mindenhol békét teremteni. „Európai szempontból mindnyájunk számára Trump a csúcsjelölt” – így Orbán.
Azzal kapcsolatban, hogy Trump védeni akarja az amerikai gazdaságot a külföldi versenytől, és ez komoly vámokhoz vezethet, Orbán leszögezte: fel kell készülni arra, hogy kemény vitákat kell majd Trumppal folytatni, mert az Egyesült Államok és az EU érdekei nem esnek automatikusan egybe. A kérdés ezért az, hogy „mi, európaiak képesek leszünk-e eléggé erősen védeni az érdekeinket”.
Az Ursula von der Leyen és közte fennálló viszonyról elmondta: a probléma akkor jelentkezett, amikor kiderült, hogy nem egyformán gondolkodnak a bizottság koncepciójáról. „Korábban a Bizottság a szerződések, ezzel a nemzetállamok őrzője volt, és a bizottság elnöke semleges maradt. Most pedig minden egyre inkább átpolitizálódik. Ezt bizonyítja Ursula von der Leyen ellenem való támadása is, amely közvetlen politikai támadás volt, és azt mutatja, hogy a Bizottság politikai testületté vált” – mondta.
Ukrajnával kapcsolatban Orbán kifejtette: „A kérdés: azért vagyunk-e egy háborúban, hogy veszítsünk, vagy azért, hogy győzzünk, márpedig most veszítünk, és ezért valakinek viselnie kell a felelősséget. Úgy tettünk, mintha a mi háborúnk lenne, és most veszítünk”. Meglepőnek mondta, hogy Németországból nem látszik, mennyire vesztése áll Ukrajna. „Ha megnézzük a katonai helyzetet a fronton, a hadban álló felek cselekvőképességét, világos, hogy a vesztés felé tartunk” – mondta.
A Putyinnál legutóbb tett látogatásával kapcsolatos kérdésre leszögezte: „Javaslatom: fegyverszünet. Mind az oroszokat, mind az ukránokat meg akarom győzni arról, hogy jobb lenne most fegyverszünetet kötni, amely megteremti a játékteret a tárgyalásokhoz. Ezt sem az oroszok, sem az ukránok nem fogadják el, mert mindkét fél úgy véli, hogy az idő neki dolgozik. Ezért mentem Kínába és az Egyesült Államokba”.
Az újságíró kérdésére, hogy hogyan magyarázná meg az 56-os felkelőknek, hogy most az oroszokhoz dörgölőzik ahelyett, hogy az ukránokat segítené a szabadságharcukban, Orbán Viktor ezt mondta: „Nem szeretnék összekeverni különböző témákat. A magyar történelem egyik legbátrabb, legragyogóbb fejezete volt 56, még akkor is, ha akkor elárult bennünket Nyugat. Az ukrán kérdés azonban teljesen más, mert Magyarország soha nem volt a Szovjetunió része, Magyarországon soha nem volt orosz anyanyelvű közösség. Ukrajna évszázadok óta vitatott terület, és ez nagy különbség Ukrajna és Magyarország között. Akárhogyan is: vitathatatlan, hogy megsértették a nemzetközi jogot. Oroszország megtámadta a független állam Ukrajnát”.
Steingart feltette a kérdést: „Ön annak idején Budapesten az orosz hadsereg ellen harcolt volna?” Mire a magyar kormányfő: „Természetesen, az első sorban /…/ Ha megtámadnának minket az oroszok, rájuk is lőnék. Ám minket a történelem sorén nem csupán az oroszok támadtak meg, a támadókkal nagy tapasztalatunk van”.
A The Pioneer megállapítására, miszerint olyan valaki hiányzik, aki felállna, és komoly diplomáciai kezdeményezést tenne, Orbán kifejtette: „Ezért vagyok Trump győzelme mellett, mert ő lesz ez az ember. És aztán remélem, hogy az EU megváltoztatja a véleményét”.
„Talán többen hallgatnának Önre, ha nem ütne meg mindig ilyen nyers, békíthetetlen hangot. Végül is a politikában és az életben gyakran a hangvételről van szó. Van egy amerikai közmondás: Ha a gödörben vagy, ne áss tovább„ – vélekedett a német újságíró.
Orbán Viktor válasza: „Egyetértek. De nem vagyok gödörben, hanem felül vagyok”
Heute
Magyar Péter ugyan Orbán ellenpontjának mutatja magát, de győzelme esetén sem várhatók nagy változások – állapította meg az osztrák bulvárlap és hírportál, amely ismertette Magyar Péter ORF közszolgálati műsorszóró tévéhíradójának adott interjúját.
Magyarországon Magyar Péter feltörekvő Tisza pártja mostanra veszélyesen közel került a felmérésekben Orbán Viktor Fideszéhez – írta a hírportál.
A beszámoló szerint Magyar Péter Orbán Viktor korrupt rendszerének ellenpontjaként mutatta be magát. Arról beszélt, hogy a magyar embereknek elegük van ebből a rendszerből, és azt mondta: száz százalékig biztos abban, hogy vereséget tud mérni Orbánra a következő választáson, ugyanakkor sok minden változatlan maradna.
Magyar is a határvédelemre, különösen a schengeni határok védelmére összpontosít. „Ukrajna kérdésében is Orbánhoz hasonlóan járna el, azzal, hogy nem a magyar politikusokon múlik, hogy Ukrajna győzni tud-e a háborúban, vagy sem” – írta a szerző. Magyar kifejtette, hogy természetesen Putyin az agresszor, és Magyarország nem szól bele abba, hogy más európai államok szállítanak-e fegyvereket, vagy sem. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna csatlakozzon-e az EU-hoz, Magyar Péter úgy vélekedett, hogy vannak más országok, amelyek ezt inkább megérdemelnék, Kijev NATO-hoz való csatlakozását pedig „nem jó ötletnek” nevezte.
Amikor egy Budapestről bekapcsolt vendég azt kérdezte, mi Magyar Péter véleménye a melegek védelméről, azt a választ kapta, hogy Magyarországon vannak ennél sürgetőbb ügyek.
A szerző összefoglalója az interjúról: „Magyar Péter szilárdan hisz benne, hogy a következő választáson vereséget tud mérni Orbán Viktorra, mert a magyar embereknek elege van a korrupt rendszerből. Az Orbánnal szembeni ellenzékisége dacára azonban sok politikai területen Orbánhoz hasonló álláspontokra helyezkedne”.
https://www.heute.at/s/orban-gegner-glaubt-zu-100-prozent-an-moeglichen-sieg-120067403
Le Figaro
Orbán Viktor kemény migránspolitikája teret nyer az EU-ban, egyre inkább elfogadottá válik, noha több intézkedése is vitatott, továbbá viharos a viszonya az európai intézményekkel. A nemzeti-jobboldali kormány azonban meg van győződve arról, hogy a migráció kérdésében ugyan jelenleg gátolja a brüsszeli elit, ám amit képvisel, az összhangban áll a földrész közvéleményének álláspontjával és a történelem egy nap nekik ad igazat.
Így foglalta össze tapasztalatait Budapestről keltezett jelentésében Kornél Albert. Megszólaltatta Marsai Kornélt, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, aki kerülte, hogy a kontinens orbanizálódásáról beszéljen, ám emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös válság idején Magyarország még teljesen egyedül volt a bevándorlásról vallott felfogásával.
Ám ez a felfogás ma már egyre inkább bekerül az európai fő áramlatba. A német szociáldemokraták például afgán menedékkérőket küldtek haza Kabulba. De még mielőtt kihirdetné győzelmét, Orbánnak egy sor kérdést meg kell oldania a Bizottsággal. Ideértve a fenyegetést, hogy busszal küld Brüsszelbe menedékkérőket. Ki akarja vonni országát a közös menedékpolitika hatálya alól és amellett érvel, hogy az érkezők kérelmeit az EU-n kívül kell elbírálni. Közben viszont nem hajlandó megfizetni a 200 millió eurót, amit az Európai Bíróság szabott ki rá a menedékjog megsértéséért. Ellenben jó 2 milliárdot követel a déli határ védelmének megerősítéséért.
Vitatott, hogy a kerítés mennyire hatékony eszköz, mindenesetre modellnek számít Trump köreiben. A migránsok általában átjutnak rajta, még ha nem is az első próbálkozásra. Sokat segít, ha igénybe veszik az embercsempészek szolgálatait – pár száz euróért.
Marsai azt mondta, a határzár nem old meg mindent, szükség van jogi támaszra, valamint emberi közreműködésre is. De szögesdrót nélkül lehetetlen volna megvédeni a zöld határt – teszi hozzá.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
German Marshall Fund
A magyar kormány egyértelműen azt akarja, hogy Donald Trump győzzön az amerikai elnökválasztáson, és ápolja a kapcsolatait a volt elnökkel és a republikánusok hozzá közelálló szárnyával, ezzel szemben Kamala Harris győzelme egyértelműen visszavetné Orbán Viktort – írta a transzatlanti Német Marshall Alapítvány honlapján Hegedűs Dániel, a szervezet közép-európai igazgatója.
Moszkva Ukrajna elleni támadása óta a magyar-amerikai kapcsolatok mélypontra zuhantak. Orbán Viktor Trump győzelmébe vetett reménye éles ellentétben áll a közép- és kelet-európai térség többi államának álláspontjával, amely abban bízik, hogy Amerika továbbra is a térség biztonságának garantálója marad.
A magyar kormányálláspont alapja Orbán Fidesz pártja és a Republikánus Párt MAGA-szárnya közötti ideológiai kötődés, a közös illiberális értékek, valamint a tekintélyelvű vezetésbe vetett hit. Mindez a demokratikus kormányzatokkal való párbeszéd beszűküléséhez és konfliktusokhoz vezetett, mert azok bírálták a magyar kormányt a tekintélyelvűség, a Kínával és Oroszországgal ápolt kapcsolatok, valamint a korrupció miatt.
A Republikánus Párt egyes vezető személyiségei, mint Mitch McConell ugyan hangot adtak aggodalmuknak egyebek mellett Budapest Kína-barát politikája miatt, az aggódók azonban meglehetősen elszigeteltek a pártban.
A szerző ismertette Trump és a republikánusok, valamint Orbán közötti viszony történetét. Ugyanakkor megállapította: nem ez a pártosság az egyetlen oka a magyar kormány és a demokraták közötti kapcsolatok megromlásának, hanem az is, hogy a Biden-kormányzat egyre élesebben bírálta az Orbán-rezsimet egyebek mellett a demokrácia erodálása és a korrupció miatt, és kifejezésre juttatta a Moszkvához és Pekinghez fűződő kapcsolatok miatti fokozódó frusztráltságát. Hegedűs részletesen felsorolta, hogy Washington egyebek között a finn és svéd NATO-csatlakozás halogatása, az Ukrajnának nyújtandó uniós segítség obstruálása és a Moszkva elleni szankciók akadályozása, valamint az orosz hírszerzés hídfőállásának tekintett Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) befogadása, és az orosz, valamint belarusz állampolgárok számára bevezetett vízum-könnyítés miatt.
Trump megválasztása esetén az új elnök enyhítené a diplomáciai nyomást, és tágabb teret adna Oránnak az európai és a globális színtéren való manőverezésre és befolyás-gyakorlásra. Orbán ezzel igazolva látná a politikáját, és tovább radikalizálódhat. Emellett a Trumphoz fűződő kapcsolata erősítené a pozícióját illiberális szövetségesei körében, ahol az EU nativista, szuverenista erős vezéreként állítja be magát. Emellett Trump győzelme Orbán otthoni helyzetét is megerősítené. Fokozhatná az ellenfeleire gyakorolt nyomást a 2026-os választás előtt, különös tekintettel arra, hogy Magyar Péter személyében és annak Tisza pártjában veszélyes új kihívóval áll szemben. Az EU-intézmények minden figyelmeztetése süket fülekre találna, miközben Orbán folytatná az obstrukcióját és a vétőit, ami újabb szöget verne az EU és az ország közötti kapcsolatok koporsójába.
Ezzel szemben Kamala Harris győzelme komoly kudarcot jelentene Orbán számára. A demokrata kormányzat több és keményebb szankcióval sújthatná Magyarországot például a korrupció miatt, vagy azért, hogy rákényszerítse Orbán a moszkvai háborús erőfeszítések támogatásának és a Kínához fűződő kapcsolatai újbóli átgondolására. Egyben minden valószínűség szerint tovább romlana a Budapest és Washington közötti kapcsolat: a kormánysajtóban már mai is háborúk szítójának mutatják be az Egyesült Államokat, amely eszerint egyedül felelős az ukrajnai háborúért, az amerikai nagykövet pedig gyakran személyes támadások célpontja. A demokraták győzelme azonban megmutatná a Fidesz Amerika-politikájának az árát is, és ez esetleg korlátozott újraértékeléshez és a Harris-kormányzat felé való óvatos kéznyújtáshoz vezethet. Kétséges azonban, hogy ez túlmenne-e néhány jelképes gesztuson.
Egy Harris-adminisztráció jól tenné, ha fokozná a csökkenő hazai támogatásra és legitimációra támaszkodó Orbánra gyakorolt nyomást. Értelmes engedményeket követelve azt a célt követné, hogy Magyarországot újra megbízható transzatlanti biztonsági partnerré tegye, és előmozdítsa az ország demokratikus átalakulását – mutatott rá a szerző.
https://www.gmfus.org/news/will-orbans-trump-bet-pay
Global Security Review
„Az oroszok nem juthatnak nagyobb cselekvési szabadsághoz, ezért szükségessé válhat Magyarország megbüntetése, vagy eltávolítása, amennyiben nem cselekszik szolidaritást vállalva a többi nyugati nemzettel” – mutatott rá Dan Cox, egy tekintélyes szakértő a globális biztonság és a geopolitika kérdéseire szakosodott amerikai szakportálon azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány vízumkönnyítéseket vezetett be az orosz és belarusz vendégmunkások számára.
Orbán Viktor vonatkozó döntésével kapcsolatban Dan Cox - a politológia professzora az amerikai hadsereg Magasabb Katonai Tanulmányok Iskolájában – rámutatott: ez jó példa arra, hogy egy NATO-tagállam nem látja át, milyen biztonsági következményekkel járhat egy jogszabály, amely közvetlenül nem kapcsolódik a biztonsághoz, de szélesebb implikációkkal járhat Európára nézve.
A bevándorlás ilyen liberalizálása, a biztonsági átvilágítás kihagyása jelentős veszély, mert lehetővé teszi az orosz ügynököknek – és egészen bizonyosan vannak ilyenek a tömegben -, hogy szabadon mozogjanak az EU-tagállamokban. Ráadásul a döntés azt is lehetővé teszi, hogy a vendégmunkások a családjukat is hozzák, és a családtagokat sem világítják át abból a szempontból, hogy nem kötődnek-e valahogyan az orosz katonasághoz, vagy valamely biztonsági szolgálathoz, és ez még valószínűbbé teszi, hogy orosz ügynökök szivárognak be Európába. Már ma is köztudott, hogy Oroszország milyen erőfeszítéseket tesz arra, hogy aláássa az európai demokráciákat dezinformációkkal és féletájékoztatással, és egyáltalán nincs szükség rá, hogy a helyzet e téren tovább romoljon.
Ez a politika szembe megy például azzal is, hogy az EU megtiltotta az orosz légtársaságok repülését a schengeni övezetben, továbbá az egyes orosz állampolgárokra vonatkozó szankciós tilalmakkal is, de a számos uniós tagállam álláspontjával is.
Magyarország a kérdésben nem konzultált sem az EU-val, sem a NATO-val, és furcsa módon éppen akkor fogadták el a törvényt, amikor Magyarország az Unió soros elnöke.
Orbán az egyetlen olyan kormányfő az EU és a NATO tagállamaiban, aki az ukrajnai háború kezdete óta is kapcsolatot ápol Putyinnal és Oroszországgal. Orbánt gyakran Putyin gyalogjának, hasznos idiótájának nevezik, de nem világos, hogy a magyar politikus az ideológiai hasonlóság, a gazdasági szükségszerűség, vagy mindkettő miatt teszi ezt. Hivatali ideje alatt Magyarország többször megszavazta a Moszkva elleni szankciókat, az utóbbi időben azonban Orbán igyekezett megszerezni a közép-európai országok támogatását Oroszországnak.
Az Orbán motivációjával kapcsolatos kérdés azért fontos, mert az EU-nak a lehető leggyorsabban és lehető legkevésbé fájdalmas módon meg kell fordítania ezt az új politikát, mert ellenkező esetben Oroszország jelentős stratégiai előnyhöz jut. Ennek pedig különösen nagy jelentősége van akkor, amikor a NATO éppen fokozza az erőfeszítéseit, hogy szembe tudjon szállni az orosz agresszióval Európa más részein.
Az orosz kémek beszivárgása Európába nem jelentéktelen ügy. A nyugati demokráciákban a személyi szabadságjogok megnehezítik annak megállapítását, hogy ki dolgozik egy ellenséges kormány számára. Ha valaki bejutott a schengeni térségbe, szabadon mozoghat az ahhoz tartozó 29 államban. A nagysebességű francia vasút ellen az olimpia előtt elkövetett támadások bőven elegendő okot adnak az aggodalomra. A szabotázs, amely közel egy hétre leállította a vasutat, nem járt nagy költséggel, és nem kívánt különösebb képzettséget az elkövetőktől. Állítólag szélsőbaloldali francia szélsőségesek követték el, de ez nem zárja ki, hogy Moszkvától kaphattak bátorítást, kiképzést és felszerelést. Ám az orosz fél civil célpontok elleni támadásokra is felhasználja különleges erőit.
Az, hogy Magyarország liberalizálta a bevándorlási politikáját, ellentétben áll az EU és a NATO biztonságával.
A nyugati vezetőknek mielőbb ki kell deríteniük, rá lehet-e bírni Orbán Viktort arra, hogy elálljon Oroszország verbális és tettleges támogatásától. Ez a legutóbbi fejlemény ugyanis olyan stratégiai fegyvert ad Moszkva kezébe, amely igen hasznos a konvencionális háború szintje alatti hadviseléshez. „Az oroszok nem juthatnak nagyobb cselekvési szabadsághoz, ezért szükségessé válhat Magyarország megbüntetése, vagy eltávolítása, amennyiben nem cselekszik szolidaritást vállalva a többi nyugati nemzettel” – figyelmeztetett a szakértő.
https://globalsecurityreview.com/the-impact-of-hungarys-new-liberal-immigration-standards/
Összeállította: Dérer Miklós
Üzenjen nekünk