kmdsz@mfa.gov.hu
+36 1 458-1274
Budapest, 1062 Bajza utca 44.
Az európai politikát 2024-ben igazán és legfőképpen két kérdés fogja foglalkoztatni, ezt már biztosra vehetjük. Az egyik, hogy vajon Donald Trump előző elnök visszatér-e a Fehér Házba, és ennek milyen hatásai lesznek-lennének. A másik, hogy - még ennek előtte - az európai parlamenti választáson a tavasszal előre törnek-e az Európa-szkeptikus, a migrációs kérdésekben határozott elutasító álláspontot valló és az Unió elmélyítését, a politikai integráció szorosabbra igazítását ellenző ún. újjobboldali pártok.
Az alábbiakban a nemzetközi sajtó elemzéseiből-találgatásaiból ismertetek néhány jellemző írást. Akit a tömörítéseknél túlmenően a teljes cikkek is érdeklenek, az egyes írások után megtalálhatják az elérhetőségüket.
1. Trump esélyeiről és veszélyeiről
The Washington Post
Elég volt a defetizmusból, mert szó sincs arról, hogy kész tény lenne Trump diktatúrája hangsúlyozta Greg Sargent, a liberális lap szemleírója.
Nehéz lenne ugyan tagadni, hogy győzelme esetén a régi-új elnök képes lenne tekintélyuralmi kormányzást bevezetni, hiszen a közvélemény kutatások alapján nyerhet, és szövetségesei szakmányban gyártják a dolgozatokat arról, miként lehet megteremteni a virtigli autokráciát.
Ám nem igaz, hogy itt már nem lehet semmit sem csinálni. A fatalizmus leszereli az ellenzők választóit, éppen akkor, amikor a politikus leplezetlenül feltárja önkényuralmi terveit. A pesszimizmus persze érthető, hiszen hiába vannak a perek, Trump még az eddiginél is jobban kézben tartja saját pártját. Ám semmi sem indokolja, hogy bárki megadja magát az önkénynek.
Még korai drámai következtetéseket levonni, annál is inkább, mert a nemzet meglepően ellenálló az ilyen próbálkozásoknak Trump első uralkodása idején, ideértve az intézményeket is. Nem tudta megfordítani a választási eredményt és a meghallgatásokon a vak is láthatta, milyen szerepet játszott a puccskísérletben.
A pánikot részben az magyarázza, hogy hívei agresszívan nyomulnak, terjesztik, milyen tisztogatások lesznek a közigazgatásban és másutt is. Az autoriter erős embereknél ez bevett szokás, mármint hogy eleve elrendeltnek nyilvánítják a győzelmüket. Hipnotizálni igyekeznek a választópolgárokat.
Nem árt persze ébernek lenni, ám kár volna megfeledkezni arról, hogy a nagy többség mindig is elutasította azt, amit Trump megtestesít. Abból kell reményt meríteni, hogy az ország a múltban is meggátolta a törekvéseit és ez valószínűleg így lesz most is.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.washingtonpost.com/opinions/2023/12/05/donald-trump-authoritarian-rule-second-term-maga/
Financial Times
Minden fejre áll az európai és ázsiai demokráciákban, ha újra beköltözik a Fehér Házba Donald Trump, aki erősen hajlamos a diktatúrára – figyelmeztetett a lap.
A szerző abból indult ki, hogy a politikus második mandátuma sokkal rosszabb lenne a Nyugat számára, mint az első. Hiszen az önkényuralomra tör, és miként lehetne megfékezni, amikor az akkor sem sikerült, amikor elvesztette a hatalmat?
Ráadásul országlását Putyin és Hszi Csin-ping zöld jelzésnek venné a saját törekvései számára.
Trump kivinné az USA-t a NATO-ból, Ukrajna magára maradna. Amerika nem foglalkozna a globális felmelegedés visszaszorításával, és legfeljebb csak szóban támogatná a szabályokra épülő nemzetközi rendet. Ráadásul, ha nem szavatolja a békét a világban, akkor egy sor ország gyorsan atomfegyvert fejlesztene ki. Ideértve Iránt, Szaúd-Arábiát, Törökországot és Egyiptomot. Közülük Trump alighanem csak Teherán szándékaival szemben lépne fel. Viszont nem lehet kizárni, hogy ebben a helyzetben a német és a francia kormány Oroszország barátságát keresné. Sőt lehet, hogy Berlin visszacsinálja az ukrán háború kirobbanása után meghirdetett egész fordulatot.
Nagy-Britannia nem tudja átvenni Washington szerepét Ukrajnában, viszont elképzelhető, hogy Trump hatalomra kerülése nyomán Meloni feladná Kijev támogatását, a balti államok és Lengyelország pedig magányos bástyaként nézne farkasszemet a Kreml lopakodó nyugati nyomulásával.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
The Washington Post
Húsba vágó, hogy Ukrajna és támogatói készüljenek fel Trump visszatérésére, annál is inkább, mert annak az egyik következménye az volna, hogy Oroszország előretörne. A háború eszkalálódna Európa irányába, a kontinens destabilizálódna, ugyanakkor igencsak megszenvedné a volt elnök győzelmét Washington nemzetközi tekintélye - mutatott rá a szemleíró, és hangsúlyozta: időben kell lépni, hogy Kijev a lehető legjobb helyzetben várhassa, bármit is lép az újjáválasztott elnök.
Hiszen Trump nem kötelezte el magát Kijev megsegítése mellett, saját pártjának tagjai pedig folyamatosan az orosz propagandát visszhangozzák. Kiviheti az Egyesült Államokat a NATO-ból, de legalábbis a Ukrajna védelmére alakult csoportból, amelynek jó 50 kormány a tagja.
Washington megteheti, hogy felgyorsítja a hadi szállításokat, és jelentős mennyiségű fegyvert, illetve muníciót tárol be Kelet-Európában. Ha már ott vannak a készletek, Trump aligha viteti azokat haza. Emellett a mostani kormányzatnak olyan hosszú távú biztonsági tervet kell kidolgoznia az ukránok számára, mint amilyet Obama léptetett életbe Izrael érdekében.
Végül pedig mindkét párt vezetőinek fokozott erőfeszítéseket kell tenniük, hogy meggyőzzék a szavazópolgárokat: érdemes segíteniük Kijevet.
Trump újbóli hatalomra kerülése sem vetne véget a háborúnak, és lehet, hogy Amerika is belekeveredne. Hszi Csin-ping pedig felbátorodna, hogy még agresszívabb legyen Tajvannal szemben. Ukrajna híveinek cselekedniük kell, hogy mérsékeljék ezeket a kockázatokat – hangsúlyozta a szerző.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.washingtonpost.com/opinions/2023/12/05/trump-ukraine-europe-arms-congress/
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Európa bajban lesz, ha Amerikában Donald Trump győz, és felszámolja a kontinenst védő nukleáris védőernyőt – erre jutott a konzervatív német lap körképe.
Márpedig washingtoni források azt erősítik meg, hogy a politikus készenléti üzemmódba kívánja helyezni a NATO-t. Agytrösztje gyártja neki a tanulmányokat, miszerint nem lenne jó, ha a szövetségnek a kelet-európai gyámságok - értsd a balti államok - érdekei szabnák meg az utat. Az amerikai haderőt teljes mértékben kivonnák, a brüsszeli stábot radikálisan karcsúsítanák, a szervezetet csupán egy „nagy háború” esetére villantanák be.
Az öreg kontinensnek viszont a nukleáris elrettentéshez nem elegendő a 300 francia atomrobbanófej, Amerika az életbiztosítást jelenti számára.
Ám Párizs és Berlin ellentétesen ítéli meg, hogy miként álljon a védelemben saját lábra a földrész. A németek – az ukrán háború tanulságaként – a közös rakétavédelem fejlesztését szorgalmazzák. A franciáknak, valamint az olaszoknak és lengyeleknek viszont fenntartásaik vannak ez ügyben. Viszont ha az amerikaiak netán kilépnek a NATO-ból, még mindig ott vannak a britek, így az oroszok kétszer is megfontolnák, támadjanak-e.
A szigetország fegyveres erőinek kutató intézete szerint igazából nem Trump jelenti a gondot. Európának lényegesen meg kell növelnie katonai kiadásait, képesnek kell lennie arra, hogy akár egyedül is segítse Ukrajnát, hiszen a kontinens keleti részének védelme az USA számára nem létkérdés.
The Washington Post
Egy sor republikánus törvényhozó azt követeli, hogy az Ukrajnának szánt pénzeket inkább az amerikai ipar felfuttatására fordítsák, ám az American Enterprise Institute szakértői bebizonyították, hogy a honatyák nyitott ajtókat döngetnek, mert ennél nagyobb lökést nem is kaphatna a tengerentúli hadiipar.
Az idáig megszavazott, illetve folyósított 68 milliárd dollár 90 százaléka ugyanis otthon maradt. A megrendelésekből 31 államban 117 üzem profitált, vagyis a végső haszonélvezők éppen az amerikai munkások. Új állások jönnek létre, de lehetőséghez jutnak a helyi beszállítók is.
Újraindult például a légvédelmi Stinger rakéták előállítása, mert pótolni kellett az Ukrajnának küldött szállítmányokat. 155 milliméteres tüzérségi lövedékből pedig annyi kell, hogy a cégek csak két év múlva tudnak ráállni a kellő tempóra. Arról nem is szólva, hogy az átadott fegyverek helyébe nem egyszer sokkal korszerűbbeket rendel saját céljaira az amerikai hadsereg.
Az USA az európai szövetségeseket is arra ösztökéli, hogy adják át az ukránoknak a viszonylag elavultnak számító harceszközöket és helyette az Egyesült Államoktól vegyenek jobbat. Vagyis Ukrajna támogatása csökkenti az orosz fenyegetést, elrettenti Kínát és javítja Amerika képességét, hogy szembeszálljon más ellenségekkel.
Tehát egyértelmű, hogy Ukrajna megsegítése abszolút megfelel az „Amerika mindenekelőtt” (America First) -elvnek.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.washingtonpost.com/opinions/2023/11/29/ukraine-military-aid-american-economy-boost/
2. Wilders győzelméről
The Wall Street Journal
Egyre komolyabb következményekkel jár, hogy erősödik az európai bevándorlás. A migránsellenes pártok választásokat nyernek és jönnek fel a közvéleménykutatásokban. Ez pedig évekre megszabhatja a továbbiakat a kontinensen - mutatott rá a lap szerkesztőségi állásfoglalásában.
A nacionalisták már kormányra kerültek Olaszországtól Finnországig, mivel mind nagyobb a nyugtalanság az akadozó gazdaság, valamint az ukrán és a közel-keleti válság miatt. A holland választások igen erőteljesen bizonyították, hogy a szavazópolgárok milyen mértékben sodródtak a fennálló rendszert elutasító pártokhoz.
A hollandiai Clingendael Intézet nevű agytröszt egyik elemzője azt mondja, bejött Geert Wilders fő üzenete, hogy a holland emberek érdeke a legfőbb. Az idén előreláthatólag jó egymillió migráns lép a földrészre és ebben nincs benne a 4,2 millió ukrán, ezért sokan könnyen úgy érezhetik, hogy a folyamat kicsúszott az ellenőrzés alól – figyelmeztet Alan Manning, a London School of Economics közgazdász professzora.
A migráció visszaszorításáról persze könnyebb beszélni, mint kivitelezni a gyakorlatban. Az EU szigorítana, de a terveknek ellentmond a schengeni rendszer, illetve az a kötelezettségvállalás, hogy a szervezet befogadja mindazokat, akik háború vagy az üldöztetés elől menekülnek.
https://www.wsj.com/world/europe/as-migration-to-europe-rises-a-backlash-grows-72a758fb
Financial Times
Geert Wilders sikere intő jel Európa számára. A földrész beleremeg a holland Szabadságpárt győzelmébe, bár az a jelek szerint még a vezetőjét is meglepte. Ám fellelkesíti a többi migrációellenes, Európa-szkeptikus populistát, aki bízik abban, hogy előretör a jövő júniusi EP-választáson – mutatott rá a lap szerkesztőségi állásfoglalásában.
A liberális Európa-barátok alig egy hónapja még jól álltak, hiszen a PiS elvesztette a hatalmat. Wilders ugyan aligha tudja kivinni Hollandiát a szervezetből, de szembefordulhat a költségvetés növelésével, a további hitelfelvétellel, valamint a bővítéssel.
A holland választás rávilágít arra, hogy mennyire húsba vágó téma a bevándorlás. Alapvető kérdéseket vet fel főként a jobbközép számára, amely fél, hogy a demagógok a fejére nőnek. Szerencsére a holland győztesnek vissza kell fognia magát, ha kormányt akar alakítani. Ám demokrácia-ellenesnek tűnik eleve kizárni a hatalomból.
A nem várt szélsőjobbos előretörésért felelősség terheli az eddigi fő kormányerőt, mert annak új vezetője elmosta a határvonalat a szélsőség felé. A tanulság az, hogy a fő áramlat erőinek meg kell nyugtatniuk az aggódó polgárokat a migráció ügyében, mert ha nem, fennáll a veszély, hogy lehetőséget nyújtanak a radikálisoknak a kezdeményezésre.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Le Monde
A holland szélsőjobb annak köszönheti az előretörését, hogy az eredeti mindig legyőzi az utánzatot – emelte ki a vezércikk. Adott esetben hiba lett volna, ha a migráció kimarad a kampánytémák közül, hiszen erősen foglalkoztatja a lakosságot, de vakvágánynak bizonyult, hogy a szélsőség szabta meg közbeszédet, majd az ellentábor átvette a demagógok mondandóját.
Fontos állomáshoz érkeztek a szélsőséges, nacionalista, populista, rendszerellenes erők Európában. Wilders persze még messze van attól, hogy megszerezze a kormányrudat, de győzelme véget vet a jobbközép 13 éves uralmának.
Nemzeti-konzervatív vagy szélsőséges pártok vannak hatalmon az olaszoknál, svédeknél, magyaroknál és a szlovákoknál és jönnek fel a közvélemény kutatások alapján a németeknél, osztrákoknál, cseheknél, belgáknál és a franciáknál.
Ez a fejlemény nem okvetlenül szükségszerű, amit igazol a spanyol és a lengyel példa. Merthogy az emberek tudnak különbséget tenni, ha van alternatíva.
Ám pontosan itt van a csapda, mert egy-két jobbközép párt enged a kísértésnek, és belemegy a szélsőséges keretezésbe, mivel azt látja, hogy az voksokat vonz.
A másik kelepce, hogy nem zárják ki a koalíciót a szélsőjobb irányzattal. Wilders azonnal lecsapott, amikor Rutte utóda megpendítette az összefogás lehetőségét. A leckéből okulniuk kell a demokratikus köröknek.
A jelen időszak eléggé zavaros, az emberek viszont igénylik a világosságot. A holland üzenet azonban egyértelmű: ha megengedik, hogy többségbe jusson Wilders vagy Le Pen pártja, az veszélybe sodorja mind a jogállamot, mind az európai tervet.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Dérer Miklós
Üzenjen nekünk