Dérer Miklós: Újabb számos érdekességek a nagyvilágból

1 000: A washingtoni Fehér Ház illetékesei szerint Észak-Korea legalább 1 000, „felszereléseket és hadianyagot” (equipment and munitions) tartalmazó konténert küldött Oroszországnak. Műholdfelvételek egyértelműen bizonyítják, hogy az orosz katonai szállítási hálózatokhoz tartozó hajók rendszeresen látogatják az észak-koreai kikötőket, és veszik fedélzetükre és szállítják el ezeket a rakományokat. Mindez világos jele annak, hogy Kim Dzsong-un koreai diktátor segíti a hadianyagokból lassan kifogyó Moszkvát háborús erőfeszítéseiben.

24 milliárd: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a szokásos politikusi praktikához folyamodik a jövő évi európai uniós választások közeledtével, hogy biztosítsa pátjának – és általában a koalíciós kormányzatnak – a jó eredményeket: 24 milliárd eurós költségvetési kiigazítást tervez, amely adócsökkentést és a közszférára költendő összegek felturbózását kívánja elérni.

100: A georgiai (grúz) alkotmánybíróság alkotmánysértésben találta bűnösnek az ország Nyugat-barát köztársasági elnökét, Salome Zourabichvili-t. Főbenjáró bűne az volt, hogy a kormány beleegyezése nélkül fogadott nyugati politikai vezetőket, és lobbizott az ország Európai Uniós tagságáért. Bár valószínűtlen, hogy elmozdítása tisztségéből megkapja a parlament többségi támogatását, az egyébként a külpolitika vitelében jelentős jogosítványokkal bíró elnök várhatóan erős nyomás alá kerülhet annak érdekében, hogy mondjon le, és adja át helyét egy feltehetően orosz-barát személynek.

44 ezer és 23: George Santos new york-i republikánus kongresszusi képviselő ellen vizsgálat folyik, mivel állítólag 44 ezer dollárt zsebre tett a kampány-támogatásaiból, 23 esetben is felhasználva a támogatók identitását és hitelkártya adatait.  Ezen kívül nem mondott igazat a szövetségi választási bizottság vizsgálatakor bankszámlájáról.

2 400: A rövid időn belül már a harmadik jelentős, 6.3 erősségű földrengés sújtotta Afganisztánban a 2400 áldozat talán nem is az egyetlen legnagyobb tragédia, ami az országgal történik. A gazdasági összeomlás szélén evickélő országlakosainak a kétharmadát fenyegeti életfeltételeinek teljes elvesztése, éhezés és elképzelhetetlen nyomor a Világbank figyelmeztetése szerint.

3: Hunter Biden, Joe Biden amerikai elnök fia ártatlannak vallotta magát a Delaware-állami szövetségi bíróság előtt abban a három vádpontban, amit illegális fegyvertartással is összefüggő drogfogyasztás miatt emeltek ellene. A vádemelés azután következett be, hogy még júniusban elutasították vádalku-kérelmét, és a kongresszusi republikánusok megindították az ún. impeachment-eljárást az elnök ellen, amivel kapcsolatban a Bidenek bankszámláit és egyéb dokumentumait is vizsgálni kívánják.

30: Októberben volt a 30. évfordulója a moszkvai puccskísérlet végének, az azt lezáró moszkvai parlamenti épület elleni, Jelcin orosz elnök vezette ostromnak. Jelcinék akciója többhónapos alkotmányos válságnak vetett véget, amelyet a kommunista ellenzék gerjesztett az egyébként valóban kaotikus és fájdalmas poszt-szocialista átalakulás ellenében. Az akciót az orosz elnök azután indította, hogy az orthodox kommunisták csapatai megkísérelték elfoglalni a moszkvai tv-adó épületét.

Az Egyesült Államokban megkönnyebbüléssel fogadták az események ilyetén alakulását. Bill Clinton amerikai elnök gratulált orosz kollégájának a győzelmet követően, és Warren Christopher külügyminiszter Jelcin lépését a válság elsőrangú kezelésének (superb handling) minősítette. Más kérdés, hogy az események egyúttal előre vetették az orosz demokrácia további alakulásának eljövendő problémáit.

300 milliárd: Amerikai hivatalosságok nyomást gyakorolnak szövetségeseikre, hogy használják fel a náluk befagyasztott orosz letéteket Ukrajna céljaira. A nyugati kormányok szerint mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz tartalékvaluta lett a múltban elhelyezve számos bankszámlán, legnagyobb részük Európában. Az európai országok központi bankja ugyanakkor erősen tartanak attól, hogy a pénzek felhasználása komoly jogi és pénzügyi kockázatokkal járna. Az Egyesült Államokban viszont a republikánus közhangulat is egyre inkább az Ukrajnának gyújtott segytség korlátozását óhajtaná, úgyhogy legújabban amerikai kormányzati illetékesek alternatív megoldásokon gondolkoznak-

5: Az orosz hatóságok nagy rendszerességgel és előszeretettel zaklatnak, esetenként le is tartóztatnak amerikai újságírókat. Legújabban Alsu Kurmashevát, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (utóbbi az előbbi orosz nyelven sugárzó része – D.M.) egyébként Prágában dolgozó és kettős amerikai-orosz állampolgárságú munkatársát tartóztatták le azzal a váddal, hogy elmulasztotta magát „külföldi ügynök”-ként regisztráltatni. Kurmasheva akár ötéves börtönbüntetésnek is eleibe nézhet, amennyiben elítélik. Egyébként ő az idén már a második áldozat, előtte Evan Gershkovich-ot, a The Wall Street Journal munkatársát vették őrizetbe az orosz hatóságok.

2 ezer: A Pentagon 2 ezer katonát helyezett készenlétbe abból a célból, hogy Izraelbe telepíti őket, ahol orvosi-egészségügyi és tanácsadói támogatást nyújtanának az izraeli védelmi erőknek. Ez a készenléti erő átszállításuk esetén csatlakozna ahhoz a nagyobb, két repülőgép hordozó vezetésével a keleti Mediterráneumba indult nagyobb erőhöz, amely hamarosan a válságövezetbe érkezik, és a célja az elrettentés, a gázai konfliktus eszkalációjának a megakadályozása.

250 ezer: Az Európai Unió tagállamainak migrációs kérdésekkel foglalkozó miniszterei viták és ellenszavazatok után elfogadták azt az előzetes megállapodást, amit még a Parlament elé kell terjeszteni. A megállapodás lehetővé tenné, hogy különösen a nagy nyomásnak kitett frontországok más uniós tagállamokba küldhessenek illegális migránsokat, hogy ott a menekültügyi eljárást lefolytassák. (Idén eddig mintegy 250 ezer ember érkezett az Unióba illegális útvonalakon és módon.) A megállapodást még a Parlamentnek is ratifikálnia kell.

100 ezer: Izraelnek nem csupán a Gázában uralmon lévő Hamásszal van konfliktusa, hanem a Libanont gyakorlatilag ellenőrzése alatt tartó Hezbullah Irán-barát, és az ajatollahok teokratikus állama által kistafírozott terrorszervezetével is felerősödött a szembenállás és a tűzcsapások cseréje. Jelentések szerint ez a szervezet a gázai hasonmásáénál lényegesen gazdagabb és jobban felszerelt, amit az is bizonyít, hogy több mint 100 ezer rakétával rendelkezik, és ezekkel fenyegeti a zsidó államot, amely akár kétfrontos háborúba is keveredhet, amennyiben Irán úgy dönt, hogy szabad kezet ad támogatottjainak.

35 és 23, 1 400 és 5 700: Október huszadika tájékán, jó két hét izraeli blokád és célzott légicsapások után a gázai övezet 35 kórháza közül még 23 működött. Az öt legnagyobb intézmény kapacitását meghaladó ellátásra kényszerült. A gázai (Hamász!) hatóságok szerint a terrorszervezet október hetedikei gyilkos támadása óta – amely 1 400 izraeli életébe került, és legalább 200 túsz elhurcolását is eredményezte – a légicsapások 5 700 gázai áldozatot követeltek.[1] (A számot független forrásból nem erősítették meg.)

32 és 39: A Gallup felmérése szerint az amerikaiaknak csupán 32 százaléka bízik a tömegtájékoztató eszközökben, amely arány vetekszik a 2016-ban mért eddigi legalacsonyabb értékkel. Azoknak az aránya, akik „egyáltalán nem” bíznak a tömegtájékoztatásban, történelmi csúcson van: 39 százalék! Egyébként, ha már történelmi csúcsról beszélünk, az eddigi legmagasabb bizalmi index 72 százalék volt…1976-ban.

13: Fegyveresek a mexikói Guerrero államban egy rajtaütésben legalább 13 rendőrt gyilkoltak meg, köztük a rendőrfőnököt is. Ugyan az évtizedek óta híresen biztonsághiányos Mexikóban a gyilkosságok száma lassacskán csökkenőben van, Guerrero államra – ahol egyébként a híres üdülőhely, Acapulco is található – ez a megállapítás nem érvényes. A körzet feletti uralomért harcoló drog-kartellek fő célpontjai között előkelő helyen vannak a törvény emberei elleni fegyveres akciók. A fővárostól, Mexikóvárostól alig másfél órányi autózásra található Guerrero az ország második leghalálosabb állama a rendőrség és a bíróság emberei számára.

40: Pontosan 40 éve volt annak, hogy a hidegháború egyik legjellemzőbb, ideológiai és geopolitikai okokra egyarán visszavezethető konfliktusa zajlott le a karib-tengeri miniállam, Grenada területén.

A parányi szigetet 1979 óta puccsal hatalomra került szovjetbarát és kubai szövetséges rezsim uralta, amely nagyon szúrta Washington szemét, tartva a castróista kubai forradalom példájának megismétlődésétől más közép-amerikai országokban is. A helyzet „rendezésére” alkalom kínálkozott, amikor a hatalmon lévők közötti összeütközést követően kivégezték az emblematikus „marxista” miniszterelnököt, Maurice Bishop-ot. A helyzet nagyon cseppfolyós volt. A szigeten tartózkodó amerikai diákok megvédésének ürügyén Ronald Reagan amerikai elnök többezer tengerészgyalogost és a különleges erők egy csoportját küldte a szigetre, akik pár hét alatt „rendezték” a helyzetet. (Egyes cinikus vélemények szerint az akció egyik célja az volt, hogy elvonja a figyelmet a beavatkozás előtt két nappal történt bejrúti öngyilkos iszlamista merényletről, amely többszáz amerikai tengerészgyalogos halálát eredményezte.) A szigeten helyreállították a demokráciát és néhány hónap elteltével szabad választásokon megalakult az új kormány.

48 és 21: Majd fél évszázad, 48 év után a hölgyek Izlandon újra sztrájkba léptek. Az egynapos munkabeszüntetés – amelyhez az ország miniszterelnöke, Katrin Jakobsdóttir is csatlakozott – rá kíván mutatni mind az egyenlőtlen bérezés, mind pedig a nőkkel szembeni erőszak kérdésére. Ugyan Izland a nemek közötti egyenlőségben nagyon elkelő helyen van a globális rangsorban, a nők mégis átlagban 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

100 ezer és 13: Londonban százezres palesztin-barát tüntetésen követelték a főleg muszlim tömegek Gáza bombázásának leállítását. A tüntetők palesztin zászlókat lobogtatva masíroztak végi a Hyde Park-tól a Whitehall-ig. A hatóságok egyúttal felhívták a britek figyelmét, hogy legyenek tekintettel a nagy-britanniai zsidó közösségre is, miután az antiszemita kihágások száma októberben a tavaly októberinek a 13-szorosára emelkedett.

2,4 millió: A gépészmérnök Maria Corina Machado, a Chavez-i szocialista rendszer kemény kritikusa nyerte az ellenzék szervezte elnökjelöltségi választást Venezuelában. Így elvben ő lehet a diktátorként viselkedő Nicolás Maduro elnök kihívója a 2024-es elnökválasztáson. Ugyan az előválasztáson majd két és félmillióan (2,4 millióan) vettek részt, a hatalom különböző ürügyekkel igyekszik illegitimmé és szabálytalanná minősíteni a választást. Tetejébe még Machado-t is megfosztották a jövő évi indulás lehetőségétől, amikor tavaly megtiltották, hogy közhivatalért folyamodhasson.

10 ezer: Ukrajna 10 ezer drón veszít havonta védelmi háborújában, és egyre inkább nehézségei vannak újabbak hadrendbe állítására, lévén, hogy Kína fontos alkatrészekre jelentett be exportkorlátozást. Az ukránok így alternatív beszerzési forrásokat igyekeznek felkutatni, és maguk is a gyártás beindítását tervezik, hogy nem kerüljenek hasonló helyzetbe az elhúzódó háború folyamán.

50 ezer: Madagaszkár ellenzéki pártjai ötvenezres tüntetésen tiltakoztak az alkotmánybíróság döntése ellen, amely fellebbezések után végül lehetővé tette, hogy a jelenlegi elnök, Andry Rajoelina indulhasson a novemberi elnökválasztáson. Az ellenzék azt kifogásolja, hogy az elnök madagaszkári-francia kettős állampolgár, és azt hangoztatja, hogy az emberek nem szeretnének „külföldit” látni az elnöki székben.

80 ezer: Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok megtartotta első közös harci repülőgépeket bevető gyakorlatát az Észak- Koreát övező térségben. A hadgyakorlat célja a Kim-rezsim nukleáris fenyegetéseire adandó lehetséges válaszok kipróbálása. A helyzetet tovább bonyolítja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter minapi phenjani látogatása és a nagyméretű és felgyorsuló észak-koreai katonai szállítások a muníciószűkében lévő orosz hadsereg számára. A térségben egyébként 80 ezer amerikai katona állomásozik, figyelemmel az észak-koreai nukleáris és a tajvani kínai fenyegetésre.

128: Filmesek, akik a Huron-tóban, az észak-amerikai Nagy Tavak egyikében egy különösen invazív kagylópopuláció okozta problémákról készítettek filmet, rábukkantak a 128 évvel ezelőtt, 1895-ben elsüllyedt Africa nevű gőzös régóta keresett roncsára.  A hajó szenet szállított Ohio-ból a kanadai Ontario-ba, amikor egy viharos éjszakán eltűnt. Szakértők végre utána tudnak nézni a tragédia okainak.

[1] Az áldozatok száma folyamatosan emelkedik, és a kézirat leadásakor már meghaladta a hétezret is – a Hamász közlése szerint.