Dérer Miklós: Valóban Isten választottja?!

A szakértők évek óta próbálják megmagyarázni azt a tényt, hogy a konzervatív keresztények miért támogatják olyan lelkesen Donald Trumpot, egy olyan embert, aki közelebbről ismeri a hét halálos bűnt, mint a Biblia tartalmát. Vannak, akik Trump konzervatív politikájára hivatkoznak. (Ő nevezte ki azokat a bírákat, akik visszautalták az egyes államok joghatóságába az abortusz betiltásának hatalmát.) Mások úgy gondolják, hogy osztják Trump nosztalgiáját Amerika múltja iránt – egy olyan korszak iránt, amikor a fehér keresztények uralták az országot. Egy másik tényező is szerepet játszhatott: az a meggyőződés, hogy Trump Isten felkent választottja az ország vezetésére.

2016-ban egy Lance Wallnau nevű önjelölt prófétának volt egy látomása: a következő elnök egy olyan kései, modern Kürosz lesz, ahhoz a perzsa uralkodóhoz hasonló, akit, bár nem volt zsidó, Isten kiválasztotta arra, hogy kiszabadítsa a zsidókat a fogságból. Wallnau Trumpot, aki akkoriban republikánus jelölt volt, álmai Küroszának nyilvánította. Az üzenet az volt, hogy bár Tump nem karizmatikus neoprotestáns (evangelical), mégis „Isten küldötte, hogy megszabadítsa a konzervatív keresztényeket a kulturális száműzetéstől” – mondja Matthew Taylor, a marylandi Iszlám, Keresztény és Zsidó Tanulmányok Intézetének munkatársa.

Wallnau és Hood az 1990-es években alakult apostoli mozgalom vagy Új Apostoli Reformáció (NAR) néven ismert keresztény ébredés vezetői. (Hood egyébként tagadja, hogy a NAR-hoz tartozna, de vallja annak hitét.) Hívei úgy vélik, hogy Isten azt akarja, hogy felépítsék királyságát a Földön. Azok a démonok akadályozzák őket, akik a bolygó hatalmas területeit irányítják. A Wallnau által kedvelt metaforával élve, ezek a démonok hét hegyet irányítanak, amelyek mindegyike az élet egy-egy szféráját szimbolizálja: a családot, vallást, oktatást, médiát, szórakozást, üzleti tevékenységet és kormányzatot.

A démonok legyőzéséhez a hívőknek meg kell reformálniuk az egyházat. A protestantizmus bürokráciájának el kell tűnnie. Az egyházat ehelyett független, természetfölötti tehetségű apostoloknak és prófétáknak kell uralniuk, mint annak idején. Ez persze vitatható: az egyház nem ismer el apostolokat a Jézus által kinevezett első tizenkettő óta, a protestánsok pedig szakítottak a katolicizmussal, mert hiszik, hogy a szellemi tekintély a Szentírásban lakozik, nem pedig a közvetítők kasztjában.

A modern idők apostolainak és prófétáinak élharcosai visszautasítják, hogy csakis ezek a személyek rendelkeztek azzal a karizmával, dinamizmussal és szellemi hatalommal, amely felkelti a szükséges lelkesedést, hogy a démonokat legyőzze – mondja Taylor. Spirituális háborút folytatva a Sátán fődémonjai ellen, az apostolok és követőik visszafoglalják a hét hegyet, és kitűzik Isten zászlaját Amerikában.

Nehéz felmérni ennek a lazán szervezett szektának a méretét. Mégis, a jelek szerint népszerű. A felekezeten kívüli egyházak – ez a kategória, amelyhez az apostoli mozgalom is tartozik – a kereszténység egyetlen olyan ága, amely Amerikában növekszik. A Harvest International Ministry, egy apostol által közel 30 évvel ezelőtt elindított hálózat azt állítja, hogy több mint 25 ezer társult gyülekezete van szerte a világon. A Déli Baptista Konventnek, a gyülekezetek számát tekintve Amerika legnagyobb vallási testületének pedig kétszer ennyi temploma van Amerikában. Viszont több mint 175 éve alapították.

Sok amerikai egyetért az apostoli mozgalom elveivel. Paul Djupe, az Ohio-i Denison Egyetem munkatársa által 2023-ban végzett felmérés szerint az amerikaiak negyede hisz a modern kori prófétákban és próféciákban. A Pew 2021-es közvélemény-kutatásában a fehér neoprotestánsok több mint harmada azt mondta, hogy a kormánynak fel kell hagynia az egyház és az állam szétválasztásának kikényszerítésével.

Ennek érdekében az apostolok politikai tevékenységet folytatnak. Széles ívben kerülik a Demokrata Pártot (tagsága egyenesen a „démoni imádat egyik formája” - írta Hood), és kapcsolatokat ápolnak a republikánusokkal. Marjorie Taylor Green és Lauren Boebert kongresszusi képviselők, valamint Mike Johnson, a képviselőház új elnöke kapcsolódnak a mozgalomhoz, amelynek terveiben Trump központi szerepet játszik.

A 2016-os elnökválasztási kampány során Wallnau azt a megjegyzést tette, hogy Trump már megmászta a média és az üzleti élet hegyeit, és azt mondta, Isten megjövendölte, hogy a kormány csúcsát is meg fogja hódítani. Az apostoli mozgalom többi tagja gyorsan támogatásáról biztosította Trump-ot. A mozgalom számos vezetője tanácsokat adott neki elnöksége alatt, és létrehoztak egy „lelki rohamcsapatot” (spiritual strike-force) Potus Shield néven[1], hogy megvédjék őt a Sátántól. Sokan azt jósolták, hogy 2020-ban újraválasztást nyer, és követőik hittek ezeknek a prófétáknak. Egy Djupe által nem sokkal a választások előtt végzett felmérésben tízből három amerikai úgy gondolta, hogy Trumpot „Isten kente fel elnökké”.

Miután Trump elveszítette az újraválasztását, egy Dutch Sheets nevű apostol a Valkűr hadműveletnek nevezett körútra indult az államokban, hogy megakadályozza a Sátánt, hogy „elfoglalja a nemzetet”. „November vége és december eleje között Dutch Sheets és utazó prófétacsapata csúcsra járatta a karizmatikus harag lázgörbéjét és bizonygatta, hogy Isten közbe fog lépni” – emlékszik vissza Taylor a témával foglalkozó podcastjában. Ezeken az imaösszejöveteleken a retorika nagy része fegyverbe hívásként hangzott: „Isten országának milicistái felkelnek ebben az órában” és „vedd célba a nyakat, lendítsd meg a kardot, fejezd be a munkát”. 2020 végén nézők százezrei nézték az élő közvetítéseket ezekről a gyűlésekről.

2021. január 6-án sokan megfogadták a felhívást. „A keresztény nacionalizmus volt a központi hajtóerő” aznap – írta Andrew Seidel szakértő a Kongresszus előtt tett írásbeli tanúvallomásában. A próféták imádkozva küzdöttek meg a Capitoliumba beágyazódott gonosz szellemekkel, hangjukat az erősítőrendszerek megsokszorozták. A tiltakozók sófárokat, azaz koskürtöket fújtak, amelyekről azt hitték, hogy velük megidézhetik a menny erőit. Sok tiltakozó zászlókat lobogtatott, amelyeken az apostolok Amerika keresztény meghódításáért kiáltó „An Appeal to Heaven” felirat szerepelt.

Sem Sheets, sem Hood nem tartózkodott a Capitoliumban, amikor a zavargók megrohamozták azt. Azonban felszólaltak egy spirituális háborús konferencián négyezer apostollal és tanítványaikkal. „Amerika, megmenekülsz” – jelentette ki Mr. Hood. „Felkelsz, felállsz, feljössz a hamuból” – hangja mint az igazság faltörőkosa. „Ez az a nap, amelyet megígértem neked, így szól az Úr. Itt az ébredés."

Boldogok a szelídek?

– Nem tudom, hallott-e a Fekete Köpenyes Regimentről – mondja Hood az osztálynak. Ez egy 18. századi lelkészcsoport volt, akik a britektől való függetlenség mellett prédikáltak. A forradalmi korszak superman-jeihez hasonlóan ők is a Kontinentális Hadsereg[2] egyenruháját viselték a köntösük alatt, állítja Mr. Hood, és „prédikálás közben a szószékükre tették a pisztolyukat”.

„Talán szükségünk van egy kis ilyesmire... Ezek a fickók, miután prédikáltak, embereiket vezették az angol korona elleni csatába... Hány prédikátor hajlandó ma felállni a szószékekre és azt mondani, amiről hisszük, hogy igaz?”

Egy diák feltesz egy kérdést. Korábban Hood könyörgött tanítványainak, hogy „szeresd felebarátodat, mint önmagadat, még ha nem is ismerik Istent”. A diák azon töprengett: „Hogyan szeressünk és egyúttal hogyan legyünk olyanok, mint a Fekete Köpenyes Regiment? Mert egy napon háború lesz.”

Hood egyetértett. Mindegy, hogy mi lesz a 2024-es elnökválasztás eredménye, „erőszakot fogunk látni az országban”. De, ahogy mondta, „a politika soha nem kényszeríthet bennünket csapások osztására”. Amikor egy másik diák azon töprengett, hogyan válaszoljon a szerinte a január 6-i lázadók igazságtalan bebörtönzésére, Hood továbbra is visszafogottságot hirdetett. "Nem haragszol... felszólalsz ellene, de nem követsz el erőszakot."

A diákok zavarodottsága sokatmondó. Sok apostol tagadja az erőszakot, de aztán úgy tűnik, mintha bátorítaná azt. Korábban Hood ezt mondta a diákoknak: „Amikor zűrzavart láttok az utcákon, és látjátok, hogy városok égnek… harcoljatok a király szívéért.” Január 6-án úgy tűnt, Hood ünnepelte a zavargókat, mert Isten munkáját végzik.

Később Hood tisztázza, hogy amikor harcról beszél, a Sátán ellenit érti. „Azt hiszem, Isten egyáltalán nem helyeselte a Capitoliumban zajló zavargásokat.” De látja, hogyan lehet őt félreérteni. „Valóban óvatosnak kell lennünk. Tudom, hogy a nyelv néha vicces tud lenni. És néha ez a mi hibánk… Néha nem fogjuk fel, hogy ha nyilvános helyeken beszélünk, akkor azok… akik nem keresztények, azok nem értenek a ’keresztényül’”.

Ez a különbség a szellemi és az időbeli harc között minden bizonnyal elveszett a január 6-i lázadáskor annak a tüntetőnek az esetében, aki zászlórúddal támadta meg a rendőröket; pedig a rúdon ott lobogott a „Felhívás az éghez” zászló. Annál is elveszett, aki a zászlót köpenyként viselte, amikor belépett a Capitoliumba.

A nap végére a zászlót vér borította.

XXX

(Részlet a The Economist hetilapban megjelent „Many Trump supporters believe God has chosen him to rule - The Economist tries to find out why” című elemzésből https://www.economist.com/christmas-specials/2023/12/20/many-trump-supporters-believe-god-has-chosen-him-to-rule)

Előfizetőknek olvasható.

[1] POTUS (President Of The United States) az amerikai elnök közkeletű betűszó-rövidítése – D.M.

[2] Continental Army - Az amerikai függetlenségi háborúban (American Revolutionary War) a 13 egykori gyarmat egyesített hadserege, később az Egyesült Államok hadserege, Washington parancsnoksága alatt.

Dérer Miklós