Dérer Miklós: Világesemények grafikonokon

Merre tart a világ? Hogyan alakul az euró-dollár árfolyam? Honnan jön a legtöbb kőolaj? Hol gyilkolják leginkább a politikusokat? És milyen lesz a világ népessége? Ezeket a kérdéseket vizsgálta meg ezúttal Dérer Miklós.

Világesemények grafikonokon

Jó böngészést!

Július elején a dollár – egyesek számára meglepetést okozva – váratlanul és szokatlanul megerősödve pariba került az euróval. Az európai valuta megroskadását nagyrészt a magas energiaáraknak, a kontinens méretű gazdasági visszaeséstől való felfokozott félelmeknek, és az Európai Központi Bank inflációt kordában tartani igyekvő kamatpolitikájának tulajdonítják. Azt azonban mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy az elmúlt két évtizedben egy euró értékben egyszerűen azért múlta felül konzekvensen az egy dollárt, mert a valutapiac (forex market) így látta jónak, függetlenül az európai és az amerikai gazdaságok erejétől és teljesítményétől.
Az alábbiakban az euró-dollár viszonylat elmúlt húsz évének változásait mutatja be a grafikon. (Az eurót a maga fizikai valóságában 2002 január elsején indították útjára.)

Joe Biden amerikai elnök júliusban látogatást tett az addig általa elhanyagoltnak tekintetXXXt közel keletre. Az út legfőbb célja Szaúdi-Arábia volt, ahol igyekezett rábeszélni a szaúdi és öböl-beli monarchiákat az olajárak letörését célzó kitermelésnövelésre. Ugyan a sivatagi királyság „csupán” a második helyre szorult a robbanásszerűen felfutó amerikai palaolaj kitermelés jóvoltából, nagy előnye, hogy egyrészt egyedülálló módon képes rövid időn belül felfuttatni a kitermelt olaj mennyiségét, másrészt az OPEC-nek, az olajtermelőországok szervezetének vezetőjeként (Oroszország is tag!) hatással van nemcsak a kitermelés alakítására, hanem az árak alakulására is.

Az alábbiakban a három vezető olajtermelő ország teljesítményének elmúlt tizenhat évi alakulását követhetjük nyomon.

XXX

Júniusban az infláció negyven éve nem látott magasságokba szökött az Egyesült Államokban, és az emelkedésnek nem igazán látni a végét. A Központi Bankot (Federal Reserve) mindez arra ösztönzi, hogy az áremelkedést a kamatlábak emelésével ellensúlyozza, persze anélkül, hogy recessziót indukálna.
Az alábbiakban az általános-összesített inflációs mozgást (vörös vonal) követhetjük figyelemmel, összehasonlítva azzal a feltételezett helyzettel, amilyen az infláció lenne az élelmiszer- és energiaárak emelkedése (sárga vonal) nélkül, a pandémia kezdeteitől.

XXX

Abe Shinzo egykori japán miniszterelnök meggyilkolása nagy port kavart és megrendítette a világot. Őt tartják a második világháború utáni időszak talán legjelentősebb politikusának, aki a pozícióból személyes okokból történő távozása után is nagy tiszteletnek és befolyásnak örvendett. A politikai indíttatású merényletek egyes gyengébb és instabilabb országokban komoly válságokhoz vezethetnek (lásd a Haiti-i elnök, Jovenel Moїse minapi esetében is), a stabil és megállapodott japán demokrácia szervezete nem gyengült meg az esemény nyomán, bár az ország nehezen tér napirendre a szigetországban szokatlan esemény után. (Még emlékezünk Olof Palme hivatalban lévő svéd miniszterelnök 1986-osmeggyilkolására, amely ugyancsak nem ingatta meg a mélyen gyászoló és megdöbbent Svédország politikai rendszerét.)
Az alábbiakban az elmúlt ötven évben állam-és kormányfőkkel szemben elkövetett sikeres merényletek összesítése látható.

XXX

„Már kétmilliárd ember…” kezdi József Attila az 1937-ben íródott Flóra-versek egyikében, utolsó fellángolása gyönyörű versciklusában. És valóban, az emberiség lélekszáma a múlt század harmincas éveire érte el ezt a szintet, hogy azóta hatalmasan és gyorsan, kilencven év alatt a négyszeresére, nyolcmilliárdra szaporodjunk, megterhelve természetes és épített környezetünket, az ellátó rendszereket, amelyek nem, vagy csak nehezen tudják követni az iramot. A növekedés az ENSZ adatai szerint ugyan az elkövetkező években évi egy százalék alá csökken, azonban 2050-re így is elérjük a tízmilliárdos lélekszámot.
A gyorsuló számszerű demográfiai növekedés azért is különösen szembeszökő, mivel őseink Afrikából kirajzása idején, úgy 80-100 ezer éve még kevesebb, mint egymillióan voltunk, és időszámításunk kezdetén is a becslések szerint csupán 170-350 millió ember élt a földön. A Római Birodalom lakosainak száma sem lehetett több 50-70 milliónál. A középkori nagy globális járványok és háborúk demográfiai visszaesései és lassú növekedés után a 18. század hozott gyorsulást. Az egymilliárdos lélekszámot 1800 körül értük el, és innen már nem volt megállása az egyre gyorsuló ütemnek.
Az alábbi térkép megmutatja, hogy a népességnövekedés az elkövetkező években - ahogyan az utóbbi évtizedekben eddig is - egyenetlen lesz, a dinamikus növekedést egyes régiókban másrégiók és országok lakosságnak csökkenése „ellensúlyozza”.

XXX

A jelenlegi mindent elsöprő szélsőséges hőhullámok tömegével okoznak halált - és nemcsak a beteg szervezetűek körében - szerte a világon. És a helyzet csak fokozódik. A New Scientist-ben megjelent tanulmány szerint a hőség okozta halálesetek 37 százaléka tulajdonítható a klímaváltozásnak, ugyanis a gyorsan felmelegedő planétánk jelenlegi helyzetéért az az ipar okozta levegőszennyezés a fő felelős, amely a hőhullámoknak is fő okozója. Ezek a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, intenzívebbek, …és halálosabbak.
Alant pillantást vethetünk arra, hogy a széndioxid kibocsájtás növekedése okozta klímaváltozás miatti perzselő kánikulai napok (hetek!) mely országokat érték a leghalálosabban. (Minél sötétebb, annál halálosabb!)

XXX

A világ napjainkban eddig nem volt árakkal szembesül az üzemanyagtöltő állomásokon, a benzinkutaknál. Az ukrajnai orosz agresszió következményei, a szankciók hatásai, a magas infláció, a csökkenő ellátás, illetve az ellátási nehézségek egyes helyeken, és hatásukra az általános bizonytalanság és elbizonytalanodás, a tanácstalanság uralkodó válása mind a bőrünkre ég. A fejlett ipari országokban az energiahordozók, és azok közül is az üzemanyagok ára a fogyasztói gondok és panaszok legnagyobbika.
Alább a G20 országokban tapasztalható általános üzemanyagárakat és azok idén január és június közötti változásait tanulmányozhatjuk. (Egy gallon 3,7851 liter.)

XXX

Nemzetközi felmérések egyre gyakrabban tudakolják, hogy az adott ország népességének hány százaléka sorolható az LGBTQI (leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transzszexuális, queer, interszexuális) lakossági csoportba. Sok helyen ezeknek az embereknek a társadalmi (nem feltétlenül a hivatalos) elfogadottsága kérdéses vagy problémás, és ezért sokan nehezen vagy egyáltalán nem árulják el a nemi orientációjukat vagy gender identifikációjukat. Szaúd-Arábiában példának okáért az azonos neműek szexuális kapcsolatát még halálos ítélettel is büntethetik, nem véletlen tehát, hogy senki sem hajlandó felfedni nemi hajlamát.
A Kaliforniai Egyetem Los Angeles Jogi Fakultása felmérésének a szociális elfogadottságot feldolgozó indexe (UCLA Law School’s LGBTI Social Acceptance Index) a G20-as országokban próbálta meghatározni a kérdéses csoporthoz tartozóknak a népességben betöltött arányát (bal oszlop) és elfogadottságát egy tizes skálán (jobb oszlop), és az eredményeket rangsorba is állította. Nagyon tanulságos...

XXX

Végül talán nem érdektelen foglalkozni az idei évben még hátralévő országos választásokkal sem. Az első félévben – most nem említve a hazai országgyűlési választásokat – számos fontos és fordulatokat jelentő országos szavazás történt. Franciaországban a centrista Emmanuel elnök -komoly sérüléseket is elszenvedve – tulajdonképpen kivédte a szélsőjobb támadását. Kolumbiában az ország történetében először demokratikus választáson baloldali elnök került hatalomra. Dél Koreában viszont a konzervatív Jun Szuk-jeo győzött egy meglehetősen furcsa, a reality show-k elemeit sem nélkülöző választási kampány után. Ám még több jön az év hátralévő részében (szám szerint tizenkilenc). Csak a legjelentősebbeket számba véve: októberben Brazília következik, ahol a jobboldali Bolsonaro elnök egyelőre lemarad baloldali kihívója, a volt elnök Lula da Silva mögött. Izraelben négy éven belül az ötödik választást tarják, az Egyesült Államokban pedig Biden elnök és Pártja fagyos időknek néz eleibe a félidős kongresszusi választásokon: minden valószínűség szerint elveszti többségét mindkét házban.

Íme az év második felében eddig sorra került és még sorra kerülő választások grafikonja.

Dérer Miklós