Dérer Miklós: Visszatekintés a nyárra

 A nagy meleg, a nyaralások és az intézmények recessziója a háttérben, vagy nem is annyira ott, nem akadályozta meg az európai politikát abban, hogy néhány területen business as usual működjön. Persze, a nyár azért befolyásolt sok mindent. olyan témák is előkerültek és nagyobb nyilvánosságot kaptak, amelyek a politikai élet „normális” menetében nem kaptak volna ekkora fényt.

Lássunk néhányat ezekből, komolyabbakat és lazábbakat is.

XXX

Bulgária kormánya legújabban beindította azt a folyamatot, amely az orosz olajszállítások-olajimport végét jelentheti a balkáni országban. A Lukoil orosz olajtársaságnak a Fekete-tenger melletti Burgasz-ban található nagy finomítója az intézkedések végeztével nem kaphat többé nyersolajat anyaországától, így minden valószínűség szerint el kell adnia a telepet a bolgároknak, vagy más, általuk szívesebben látott nemzetközi cégnek. egyes elemzők szerint az intézkedés egyik célja éppen a Lukoil kiszorítása lehetett.

XXX

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter határozottan megvédte az osztrák semlegességi elkötelezettséget egy Spanyolországban tartott konferencián. Az üléseken nem csupán a katonai segítségnyújtással és a közös európai ukrajnai hadianyagszállításokból a kimaradást képviselő osztrák álláspontot érte erős kritika, hanem az orosz gáznak való erős kitettséget, és a gázbeszerzés diverzifikációjának elmaradását is. Az 1955-ös osztrák államszerződést követően Ausztria féltékenyen őrzi egyesektől korszerűtlennek tartott semlegességét, mint nemzeti identitásának egyik pillérét. Álláspontjuk szerint részvételük az európai védelemben ez az alapelvet nem érinti.

XXX

Alekszandar Vucic szerb elnök Athénban, tizenkét balkáni és kelet-európai ország, valamint az EU külügyi főképviselőjének Ukrajna megsegítésével foglalkozó értekezletén, Zelenszkiy ukrán elnökkel tartott találkozóján saját szavai szerint „megerősítettem azt a tényt, hogy Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását, és ez az álláspontunk nem fog változni a jövőben sem.” Az értekezleten résztvevő egyik befolyásos nemet politikus szerint az egyébként oroszbarát szerb politikus kijelentése mögött az húzódhat meg, hogy cserébe az ukrán elnök megígérte, hogy országa nem fogja elismerni a Szerbiától elszakadt Koszovó függetlenségét.

XXX

Az EU északi országai – Svédország, Dánia és Finnország – félve attól, hogy fiatal állampolgáraiknak nem elég vonzó a brüsszeli karrier az európai intézményekben, az alkalmazottak kiválasztási-rekrutálási procedúrájának reformjára tettek javaslatot a Bizottságnak. Politikai problémát okoz ugyanis számukra, hogy csökken az északiak aránya az EU apparátusában. Északi diplomaták az EU szükségtelenül bonyolult és nehézkes felvételi vizsgarendszerét kárhoztatják, valamint a munka kevéssé „attraktív” jellegét. Egy svéd diplomata arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem orvosolják a problémát, EU ellenes hangulatot kelthet és terjeszthet a tagországokban.

XXX

IV. Fülöp spanyol király a választásokon legtöbb szavazatot kapott, de nem győztes – vagyis működőképes koalíciót létrehozni még a szélsőjobb Vox párt támogatásával együtt is képtelen - konzervatív párt vezetőjét, Alberto Nunez Feijóo-t kérte fel kormányalakításra. Már a felkéréskor nyilvánvaló volt, hogy a megbízott kormányfőjelölt erőfeszítései sikertelenek lesznek, ám a király nem tehetett mást, mivel a szokásjog alapján a legtöbb szavazatot kapott párt vezérét kell legelőször felkérnie az új spanyol kormány megalakítására. Elemzők szerint ennek valószínű kudarca után – nagy nehézségek árán – az eddigi miniszterelnök, a szocialista Pedro Sánchez Pérez-Castejón lehet újra a kormány feje.

XXX

Oroszország ukrajnai agresszív háborúja újra lökést adott a jóideje bedugulni látszó balkáni EU bővítésnek. Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia uniós aspirációi különösen megfenekleni látszottak. Azonban most mintha elmozdult volna a kérdés a holtpontról. „Nagyon igaz, hogy az ukrajnai tragikus háborúnak a Nyugat Balkán vonatkozásában vannak pozitív hozadékai: felébresztette az Európai Uniót” – nyilatkozta Olta Xhacka albán külügyminiszter. Észak-macedón kollégája, Bujar Osmani azonban nem ennyire optimista, és meglehetősen méltatlankodva bírálta az Uniót azért, mert folyamatosan emeli a tétet és hazájának csatlakozási folyamata azután sem indult meg, hogy évtizedes görög-macedón vita után az ország megváltoztatta hivatalos, alkotmányos nevét. Osmani arra is figyelmeztetett folyamatosan az elmúlt időszakban, hogy az Unióba vezető ajtó csukva tartása elősegíti Oroszország további gazdasági és politikai befolyásának növekedését a félsziget csalódott országaiba.

Az észak-macedón külügyi főtisztviselő - már kissé engedékenyebben - arra hívta fel a figyelmet, hogy a régió országainak is vannak még teendőik az Unió szabályainak elfogadásában és alkalmazásában. Hivatkozott saját országa példájára, amely legújabban belépett az európai energia-és szállítási közösségbe, vagyis Osmani a fokozatosságot hangsúlyozta végül az egyébként érthető türelmetlenséggel szemben.

Itt kell emlékeztetnem arra, hogy az EU Bizottsága várhatóan október közepén publikálja azt az elemzését, amelyben a hat tagságra pályázó és esélyes ország - (Albánia, Montenegró, Észak Macedónia, ,Szerbia, Koszovó és Bosznia), valamint a jelenleg egyre reménytelenebb esetnek tűnő Törökország - tagsági jelöltségi felkészülésének előrehaladásának helyzetét mutatja be.

XXX

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese (az elnök maga az elnök, Vlagyimir Putyin), volt miniszterelnök és elnök, rendszeresen meglepő és bombasztikus nyilatkozataival és nukleáris fenyegetődzéseivel hívja fel magára már jóideje a figyelmet. Legújabban utalt arra, hogy Moszkva annektálhatja Dél- Oszétiát és Abháziát, két Grúziához (Georgiához) tartozó, ám de facto független (területén orosz csapatok állomásoznak), illetve az anyaországtól elszakított területet. Medvegyev arról beszélt, hogy „az Oroszországgal való egyesülés gondolata még mindig népszerű Abháziában és Dél-Oszétiában. Ezt nagy valószínűséggel meg is lehet oldani, amennyiben jó oka lesz ennek a lépésnek.”- idézte az orosz politikust a Reuters hírügynökség.

XXX

Immár majd egy évtizede Szlovákia produkálja a legstabilabb és legkonzisztensebb növekedést az Európai Unióban. A trend immár 2014 óta töretlen, ami meglehetősen atipikus egy ekkora és erősen exportorientált ország esetében. Elemzők a „stabilitás oázisának” nevezik az országot, amelynek impresszív teljesítményét legújabban az Institute of Financial Policy mutatta be. A szlovák gazdaság nem csupán stabilitásával emelkedik ki az európai környezetből, hanem a növekedés szempontjából is: az idén egyértelműen felülmúlta ebben a többi visegrádi országot.

Írország Európa másik olyan országa, amely impresszív gazdasági növekedést tudott felmutatni. Ezt nagymértékben a nagy multinacionális társaságok ottani letelepedése okozta:2015-ben például azután nőtt egy év alatt 26 százalékkal (!) a GDP az országban, hogy az Apple úgy döntött, működését oda helyezi át.

XXX

A 25 milliárd dolláros Soros Alapítványok (OSF) feletti rendelkezést az alapító Soros György (93 éves) még tavaly decemberben átadta fiának, a 37 éves Alexnek. Az új vezér radikális stratégiai váltást (radical change of direction) jelentett be a tevékenységükben, nevezetesen és röviden, hogy legtöbb európai támogatását beszünteti, és új területekre csoportosítja át. Ugyanakkor azt is bejlentette, hogy egyetért apja céljaival, és nem kíván azokkal radikálisan szakítani: „Bármennyire is szeretném kivonni a pénzt a politikából, amíg a másik oldal ezt teszi, nekünk is ezt kell tennünk”.

Mindenesetre első menetben rögtön 40 százalékkal csökkentette a személyzet és alkalmazottak számát, ami például a berlini európai fő irodában még jelentősebb, 80 százalékot kitevő elbocsátásokat eredményezett. (A barcelónai irodát be is zárják.) A Szabad Európa Rádió megszerezte azt az augusztus 11-i email levelet, amelyben a Központ arról tájékoztatta a magyar irodát, a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítványt, hogy készüljön fel a támogatások „rettentően korlátozott” (extremely limited) jellegű folytatására.

Mindez sokkhatásjellegű hullámokat keltett Európában és Közép-Ázsiában, az éves támogatások fő régióiban. (Egyedül 2021-ben 209 millió dollárt költött az alapítvány ebben a két régióban támogatásokra). A csökkenést a levél azzal is indokolta, hogy az Európai Unió jelentős támogatásokat nyújt ezeken a területeken működő civil szervezeteknek.

Végül is, az új stratégia azt jelenti, hogy az OSF visszafogja vagy megszünteti működését az Európai Unióban, és érdeklődésének fókuszát, valamint támogatásait a világ más térségeibe csoportosítja át.

XXX

A globális vízhiány Európát is elérte. Mindez azt jelenti, hogy vissza kell fognunk a kertek öntözését és a medencék sorozatos feltöltését… hacsak nem képes valaki a megnövekedett vízdíjak kifizetésére. Vagyis a vízhasználat mennyisége a jövőben komoly társadalmi problémákat jelenthet. A tekintélyes Nature magazinban megjelent elemzés úgy találta, hogy „az elit fenntarthatatlan vízhasználatiszokásai súlyosbíthatják a városok vízellátási válságait, legalább olyan mértékben, mint a klímaváltozás vagy a népességrobbanás.” A németországi Königstein városában, ahol a 16 700 lakos közül 98-nak az éves jövedelme haladja meg az egymillió eurót, az átlagos háztartások vízhasználatát egyetlen villáé 685-szörösen (!) múlja felül. Nem elszigetelt eset az sem, hogy a pázsitok rendszeres öntözése a szomszédokat egymás ellen uszítja, tekintve a szükséges vízkorlátozásokat.

Mára a helyzet azt eredményezte, hogy az európai lakosság egyharmada vízhiánnyal küszködik, és szakértők szerint a vízhasználat totális átgondolása vált szükségessé az egész kontinensen.

XXX

Dánia úgy tervezi, hogy betiltja az elharapódzó a Korán-égetéseket, miután szélsőjobboldali csoportok rendszeresen demonstratív módon égették el az iszlám szent könyvét, és ez a cselekedetük komoly diplomáciai problémákat okozott egyes iszlám országokkal. Az új törvény meg kívánja tiltani a vallások alapkönyveinek, a Bibliának, a tórának és a Koránnak mindenfajta „helytelen kezelését” (inappropriate treatment). A törvényt megszegők kétéves börtönbüntetésnek néznének elébe.

Az ellenzék vezetőinek mindenesetre a tervezet alkalom volt a kormánykritikára, nevezetesen a szólásszabadság védelmének nevében.

XXX

Az üzleti bizalom indexe Németországban tízhavi mélypontra esett le augusztusban, és az esés már a negyedei egymást követő hónapban megfigyelhető volt – közölte az Info Institute nevű think-tank. Más adatok azt is megerősítették, hogy a német gazdaság – Európa legnagyobbika – az év második negyedében stagnált, ami az export gyenge teljesítményének volt köszönhető. Az IMF mindenesetre azt várja, hogy Németország a G7-ek egyetlen olyan országa lesz, amelynek a gazdasága zsugorodik, és a többiek nem követik a negatív trendet.

XXX

Végül valami könnyedebb.

Belgium – érdekes módon, óceáni éghajlatától is befolyásolva – nem igazán volt érintett az utóbbi időszak nyári hőhullámaitól. Ezért is érdekes, hogy az ország a fagylalt ötödik legfontosabb exportőre az Európai Unióban (a 2022-es Eurostat adat).  Az EU-ban egyébként 2022-ben 3.2 milliárd liter fagylaltot állítottak elő, ami öt százalékkal haladta meg az előző évit. A legnagyobb termelők Németország (620 millió liter), majd Franciaország és Olaszország voltak (591, illetve 571 millió literrel).

Ami a nyalakodós-szopogatós hűsítő nyalánkság árát illeti, itt szintén Németország dicsekedhet az első hellyel: a legkedvezőbb literenkénti árat (1.50 euró) ott kérték a fogyasztótól, míg a legdrágábban szomszédunkban, Ausztriában mérték a finomságot: a letaglózó ár 7 euró volt literjéért.