Ennyi lesz idén a nyugdíj

Kihirdették az idei valorizációs szorzószámokat, amely egy szintre hozzák a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel. Most áttekintjük e szám helyét és jelentőségét a nyugdíjszámítás folyamatában.

Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása stabil módszer szerint történik, amelyben két változó elem található.

A nyugdíjszámítás folyamatában évről-évre változik az ún. valorizációs szorzószám, mely szintre hozza a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel, és változhat (ez nem minden évben történik meg) az ún. degressziós sávhatár, amely felett már csak meghatározott mértékben, sávosan vehető figyelembe a kereset a nyugdíjhoz.

2021-ben a két változó számítási elem közül csak az egyik, a valorizációs szorzószám változik.

Nézzük meg ennek az összetevőnek a helyét és jelentőségét a nyugdíjszámítás folyamatában.

Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 22. §-a szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereseteket kell figyelembe venni.

Ez az időszak 2021. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincnégy év során elért munkabérek, egyéb jövedelmek beszámítását jelenti a nyugdíjba.

Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.

A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.

Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.

Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.

Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni.

Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához.

A nyugdíjszámítás folyamata

1. Nettósítás két ütemben

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj összegének alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározásához.

A nettósítás két lépcsőben történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

2. Valorizálás, azaz szintre hozás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek már több mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba például egy 1988-ban kifizetett munkabért egy később elért jövedelemmel.

A szükséges kiegyenlítést, szintre hozást az ún. valorizációval lehet elérni.

A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintre hozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.

A szorzószámok meghatározása minden év március hónapjában történik, a 2021. márciusában megjelent valorizációs szorzók a 141/2021. (III.24.) számú kormányrendeletben kerültek kihirdetésre.

A 2021. január 1-jétől benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra.

A valorizációs szorzószámok megjelenésekor történik a nyugdíj végleges összegének meghatározása.

A Tny. 72.§ (2) bekezdése szerint az ügyintézési határidő április 15-én jár le, ha az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgy évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatályba lépését megelőzően nyújtották be, vagy a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgy évi nyugdíj megállapításhoz tartozó szorzószámok hatályba lépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell, és az általános ügyintézési határidő április 15-ét megelőzően telik le.

Röviden: 2021. április 15-ig kell a végleges nyugdíj megállapító határozatot kiadni ezekben az ügyekben.

Mennyiben különböznek a tavalyi szorzóktól az idei szorzószámok?

Néhány példa a valorizációs szorzószámokkal kapcsolatban a jogszabályi táblázatból:

Degresszió, azaz sávozás

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmeknek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

• a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
• a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

• -A szolgálati idő szerinti mérték
• Az öregségi nyugdíj összegének a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.
• A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg az előzőek szerint meghatározott havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.
• Néhány kiemelés a táblázatból:
• Az öregségi teljes nyugdíjhoz minimálisan szükséges 20 év szolgálati idő esetén az alapul szolgáló havi átlagkereset 53 %-a lesz a nyugellátás összege.
• 25-36 év közötti mértékű szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év közötti mértékű szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti mértékű szolgálati idő esetén szolgálati idő évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből a nyugdíj összegéhez figyelembe vehető rész.

Forrás: ado.hu