Így számolják ki a 2022-ben nyugdíjba vonulók nyugdíját

Idén a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltésével az 1957-ben született személyek, valamint a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit 2022-ben teljesítő nők igényelhetik az öregségi nyugdíjukat. A nyugdíj megállapításának szövevényes módjáról Farkas András nyugdíjszakértő készített közérthető összefoglalót.
Idén a 65 éves nyugdíjkorhatáruk betöltésével az 1957-ben született személyek, valamint a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit 2022-ben teljesítő hölgyek igényelhetik az öregségi nyugdíjukat. Természetesen azok is beadhatják az öregségi nyugdíj iránti igényüket idén, akik annak feltételeit már az előző években teljesítették.

Az öregségi nyugdíj összege (a nők kedvezményes nyugdíjának összege is!) változatlanul két tényezőtől függ:

• az elismert szolgálati időtől, és
• a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegétől.

Azért célszerű "életpálya" átlagkeresetnek hívni ezt a számított keresetet, nehogy összekeverjék az aktív dolgozó korukban megszokott havi átlagkereset fogalmával - hívja fel a figyelmet a Nyugdíjguru oldalon Fakas András, nyugdíjszakértő.

Mint írja, nagyon sokan abban a tévhitben vannak, hogy a nyugdíjuk az utolsó havi nettó átlagkeresetük 70-80 százaléka körül alakul majd. Ez azonban nem így van, a szó hétköznapi értelmében vett utolsó havi - vagy az utolsó évi, az utolsó 5 évi, az utolsó 10 évi - nettó átlagkeresetükből nem vezethető le közvetlenül a nyugdíjuk összege.

Idei nyugdíjmegállapítás esetén az életpálya átlagkereset számítása során már az 1988-2022 közötti időszak, azaz 34 év kereseteit kell figyelembe venni.

A nyugdíj induló összegének számítási képlete megtévesztően egyszerű - írja Farkas András. Eszerint

• a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő százalékos mértékű nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét.

A nettó havi "életpálya" átlagkereset számítása

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig — ez az átlagszámítási időszak, amelyet naptári napokban kell mérni — elért, nyugdíjalapot képező keresetek és jövedelmek (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: keresetek) havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel.

Nyugdíjalapot képező kereset az, amely után fizették a mindenkori előírt nyugdíjcélú járulékokat vagy jogszabály ez alól mentességet biztosított. Ez utóbbira példa az a rendelkezés, amely a koronavírus-járvány miatt különösen veszélyeztetett ágazatokban dolgozók szolgálati idejét biztosítja azokra a veszélyhelyzet alatti időtartamokra, amikor mentesültek a nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége alól.

Ha a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je előtt főfoglalkozásában a teljes (törvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásánál.

Ebből következően viszont ha az érintett személy 1997. január 1. előtt a főfoglalkozásában teljes munkaidőben dolgozott, akkor a mellékfoglalkozásból származó keresetét nem lehet figyelembe venni. Vagyis az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti (illetőleg szükség szerint az 1988. január 1-je előtti) keresetek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért keresetet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel azonos időre járó baleseti járadékot kell keresetként figyelembe venni.

1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet (és 1997-ben a keresettel azonos időre járó baleseti járadékot) kell figyelembe venni a havi életpálya átlagkereset meghatározása során.

További részletek a nyugdíjguru.hu oldalon olvashatók.

Forrás: napi.hu