Kérhető-e a nyugdíjrögzítés és nyugdíjnövelés a „nők 40” esetében?

A legmagasabb összegű nyugdíj elérése érdekében sokan élnek a nyugdíjrögzítés, illetve a nyugdíjnövelés lehetőségével. Vajon lehetséges-e ez a „nők 40” kedvezményes nyugdíja esetén? Az ado.hu cikke.

A nyugdíjkorhatár betöltésekor nem szükséges azonnal igénybe venni a nyugdíjat, folytatódhat a munka tovább. Ha viszont az a cél, hogy rosszabbul ne járjon a személy, mintha a nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal nyugdíjba vonult volna, a nyugdíjrögzítés lehetőségét tanácsos megfontolni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 82. §-a szerint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj).

Amennyiben ez a személy a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt összegű nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Ezzel a lehetőséggel tehát azt tudjuk biztosítani, hogy a tényleges nyugdíjba vonuláskor, amikor már a nyugdíj folyósításra is kerül, legalább azt az összegű ellátást kaphassuk, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapítható volt, nevezettet a változó szabályok ellenére se érje hátrány.

A nyugdíj rögzítés csak elméleti nyugdíj, a rögzített nyugellátás idején az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, a járulékfizetés szempontjából ez fontos körülmény.

Nem élhet a nyugdíjrögzítéshez kötődő választási lehetőséggel az, akinek a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig eltöltött időszak legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

A nyugdíj rögzítést követően végzett keresőtevékenységgel tehát további szolgálati idő szerezhető.

Segíthet a nyugdíj rögzítés akkor is, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltését követően nyugdíjba vonulás helyett feltétlenül tovább szeretne dolgozni a szakma szeretete, vagy a hasznos elfoglaltság miatt, de a teljes munkaidőt részmunkaidőre kívánja váltani, ami jelentheti a jövedelem csökkenését is. Ez a körülmény a nyugdíj összege szempontjából előnytelen lehet, „leronthatja” a korábbi évek magasabb jövedelméből számított, nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet.

Ilyen esetben lehetséges, hogy a nyugdíj rögzített összege lesz előnyösebb az időközbeni nyugdíjemelésekkel megnövelve az újonnan megállapított nyugdíj összeg helyett, tehát ez fog folyósításra kerülni.

A nyugdíj rögzítés előfeltétele a nyugdíj korhatár betöltése. Aki a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának igénybevétele mellett dönt, csak „végleges” nyugdíj megállapítást kérhet, a nyugdíj rögzítés lehetőségét azért nem veheti igénybe, mert a korhatárt még nem töltötte be.

Nyugdíj rögzítés helyett, ha a körülmények lehetővé teszik, hasonló élethelyzetben dönthetünk a nyugdíjnövelés intézményének igénybe vétele mellett is.

A Tny. 21.§ (2) bekezdése szerint aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, (azaz tovább dolgozik) nyugdíjnövelésben részesül.

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A Tny. 22.§ (3) bekezdése szerint a nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Ez az egyetlen kivétel az alól a szabály alól, hogy az öregségi nyugdíj összege az annak alapjául szolgáló havi átlagkeresetnél több nem lehet.

Nem kell hosszú távú döntést hozni abban a kérdésben, hogy mikortól kérjük a nyugdíj megállapítását a korhatár betöltését követően. Minden megszerzett 30 nap szolgálati idő újabb 0,5%-os nyugdíj növelést eredményez.

Mivel a nyugdíj növelés előfeltétele, csakúgy, mint a nyugdíj rögzítésé, a nyugdíj korhatár betöltése, a „nők 40” kedvezményes nyugellátását választó hölgyek ezzel a lehetőséggel sem élhetnek életkoruk miatt.

Amíg fenti, nyugdíj vonatkozású kérdésben eltérő helyzetben van a „nők 40” kedvezményes nyugellátását igénybe vevő hölgy a nyugdíj korhatárt betöltött személyekhez képest, munkajogilag azonos pozícióban vannak.

A nyugdíj rögzítés és a nyugdíj növelés lehetőségével élő munkavállaló már betöltötte öregségi nyugdíjkorhatárát, ezért munkajogi helyzete is megváltozik. Háttérként már rendelkezésére áll a nyugdíj tényleges igénybe vételének lehetősége, mint megélhetési forrás, a munkaviszony fenntartását célzó fokozott munkajogi védelem már nem illeti meg.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 294.§ (1) bekezdésének g) pont ga) alpontja szerint nyugdíjas munkavállaló aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Az Mt. 66.§ (9) bekezdése szerint a munkáltató a határozatlan idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

Az Mt. 77.§ (5) bekezdés a) pontja szerint nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Ugyanezek a munkajogi szabályok vonatkoznak a „nők 40” kedvezményes nyugellátását igénybe vevő és e nyugdíj mellett dolgozó hölgyekre is, mert az Mt. 294.§ (1) bekezdés g)pont gb) alpontja szerint nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló is, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, azaz igénybe vette a „nők 40” kedvezményes nyugellátást.

Forrás: ado.hu