Két szempontból is lényeges a megváltozott munkaképesség az özvegyi nyugdíjnál

Az egészségi állapot, illetve az erre tekintettel megállapított társadalombiztosítási ellátások mind a jogszerző (az elhunyt hozzátartozó), mind a jogosult (a túlélő hozzátartozó) személyével kapcsolatban jelentőséggel bír.A hozzátartozói nyugellátások leggyakrabban előforduló esete az özvegyi nyugdíj, mely a napi életben nagyon sok kérdést vet fel. Az egyik ilyen terület a megváltozott munkaképesség hatása erre a hozzátartozói nyugellátásra. Ez az egészségi állapot, illetve az erre tekintettel megállapított társadalombiztosítási ellátások mind a jogszerző (az elhunyt hozzátartozó), mind a jogosult (a túlélő hozzátartozó) személyével kapcsolatban jelentőséggel bírnak

Jogszerzés

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság – azonosan a többi hozzátartozói nyugellátással – az elhunyt jogszerző által megszerzett szolgálati idő alapján keletkezik. A jogszerzés akkor állapítható meg, ha az elhunyt nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett az elhalálozási életkorára meghatározott mértékű szolgálati idővel.

A baleseti hozzátartozói nyugellátások az elhunyt szolgálati idejére tekintet nélkül megállapíthatóak.

Jó tudni, hogy az özvegyi nyugdíjra (és a többi hozzátartozói nyugellátásra ) történő jogszerzésnél (az elhunyt részéről szükséges előfeltétel) szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rokkantsági ellátásban részesült.

Ez egy nagyon kedvező szabály, mert azok után a hozzátartozók után is lehetőséget nyújt az ellátás igénybe vételére, akik megromlott egészségi állapotuk miatt munkavégzéssel esetleg nem tudtak kellő mértékű szolgálati időt gyűjteni a hozzátartozói nyugellátáshoz szükséges jogszerzéshez.

Jogosultság

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastárs, a bejegyzett élettárs, továbbá az élettárs, ha a meghatározott mértékű (tíz év, illetve közös gyermek esetén egy év) együttélési időt teljesítette, valamint az elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs, ha az elhunyttól tartásdíjban részesült, vagy arra való jogosultságát a bíróság megállapította.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj

Az özvegyi nyugdíj az elhunyt halálát követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíjként, ezt követően, ha az erre vonatkozó feltételek teljesülnek, özvegyi nyugdíjként folyósítható.

Két esetben egy évnél hosszabb ideig is jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj.

Egy éven túl, a gyermek tizennyolc hónapos koráig jár az ellátás, ha tizennyolc hónaposnál fiatalabb gyermek maradt hátra, ha a gyermek tartósan beteg, vagy fogyatékos a nyugellátás a gyermek három éves koráig jár.

Özvegyi nyugdíj

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjra jogosult az özvegy, ha betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű, vagy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosító fogyatékos vagy legalább két egészséges gyermekről gondoskodik.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4.§ (1) bekezdés k) pontja szerint e törvény alkalmazásában megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb ötven százalékos.

A hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások) szempontjából fenti rendelkezés szerint tehát megváltozott munkaképességű az a személy, akinek egészségi állapota legfeljebb ötven százalékos mértékű.

Eltérés található tehát a megváltozott munkaképesség meghatározásánál a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: a rehabilitációs ellátás, és a rokkantsági ellátás esetében, ahol megváltozott munkaképességű az, akinek egészségi állapota hatvan százalék vagy kisebb, és a hozzátartozói nyugellátások esetében, ahol fenti mértéket kell alkalmazni.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike – például a megváltozott munkaképesség

• a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,

• a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.

Előfordul az az eset is, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, majd a jogosító feltételek valamelyike később ismét bekövetkezik, például az özvegy ismét megváltozott munkaképességűvé válik.

Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

• a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

• a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan, az özvegyi nyugdíj harminc százaléka annak a nyugellátásnak, amely az elhunytat megillette, vagy megillette volna.

Továbbra is hatvan százalékos mértékű az özvegyi nyugdíj annak az özvegynek, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű, de nem részesül az ezekhez az élethelyzetekhez kapcsolódó ellátásban.

Forrás: ado.hu