Koronavírus: mikor kaphatunk táppénzt?

A koronavírus járvány kapcsán gyakran felmerül, hogy megbetegedés miatt vagy karanténhelyzet kapcsán jogosult-e a munkavállaló munkabérre és milyen ellátásra jogosult? Miként az is jó kérdés, hogy ilyen helyzetben hogyan tud a munkavállaló és a munkáltató megállapodni a munkavégzés feltételeiről? A Deloitte szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat.

Ha a dolgozó igazoltan fertőzött

Ha a munkavállaló igazoltan koronavírus fertőzött, hatósági házi karanténba kerül. Ebben az esetben elviekben keresőképtelennek minősül a munkavállaló. Főszabály szerint mentesül a rendelkezésre állási kötelezettség alól, azaz nem végezhet munkát. Mivel a munkáltatónak kötelessége biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, ezért amennyiben tudomása van róla, hogy az egyik munkavállaló igazoltan fertőzött, nem rendelheti be őt dolgozni. Az igazolt fertőzöttség miatt elrendelt járványügyi elkülönítés időszakára táppénz illeti meg a dolgozót. A keresőképtelenség orvosi besorolásától függően pedig a munkavállaló elmehet betegszabadságra. Ilyenkor a távolléti díj 70 százalékra jogosult. Amennyiben táppénz illeti meg, a táppénz összege a táppénzalap 60 százaléka vagy 50 százaléka.

A gyakorlatban azonban az olyan munkakörök esetében, ahol az otthoni munkavégzés feltételei fennállnak, számos esetben előfordulhat, hogy az érintett munkavállaló enyhe tünetekkel otthon folytathatja a munkáját.

Ha valaki fertőzöttel érintkezett

Amennyiben valaki konktaktszemélyként kerül járványügyi zárlat alá, van lehetőség arra, hogy a munkavállaló otthonról dolgozzon és azért munkabért kapjon továbbra is. Ha erre nincs lehetőség, akkor a járványügyi zárlat ideje alatt keresőképtelennek minősül a munkavállaló. A keresőképtelenség ideje alatt viszont táppénzt kaphat.

Ha valaki külföldről tér haza

Habár a koronavírusjárvány miatt utazási korlátozások léptek életbe, sokan lehetnek, akik külföldön jártak, majd hazatérésük után házi karanténba kerülnek. Ilyen esetben amennyiben a munkaköre megengedi, a munkavállaló dolgozhat otthonról és így persze munkabérre is jogosult. Amennyiben viszont a munkaköre ezt nem engedi meg és átmenetileg sem foglalkoztatható olyan munkakörben, amelyet otthonról is el tudna látni, nem jogosult munkabérre. Továbbá, mivel egy speciális jogszabályi rendelkezés alapján a külföldről hazatérők a kötelező karantén ellenére nem minősül keresőképtelennek, táppénzt sem kaphat.

Ha otthonról dolgozunk

Az otthoni munka kapcsán javasolt a munkavállalóval megállapodni az otthoni munkavégzés feltételeiről. Ha a home office nem lehetséges, a munkáltató fizetett szabadságot adhat ki. Amennyiben fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg a felek, fontos tudni, hogy ezen időszakban (a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve) a dolgozó nem tekinthető biztosítottnak. Az egészségügyi ellátás fenntartása érdekében ezért javasolt a az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét bejelenteni és a havi 8.000 forint összegű járulékot (vagy annak időarányos részét, azaz napi 270 forintot) megfizetni ezen időszakra. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető.

Ha bezár az iskola

Sok szülőt érint, hogy az oktatási intézmények átálltak a digitális oktatásra. Mivel ilyenkor a gyermek nem beteg, ám mégis otthon tartózkodik, a kisgyermekes szülő kénytelen otthon maradni. A munkavállaló ilyenkor elháríthatatlan okból nem tudja ellátni munkáját. Itt is érdemes törekedni arra, hogy a dolgozók a munkáltatójukkal meg tudjanak állapodni az otthoni munkavégzés feltételeiben. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a munkáltató fizetett szabadságot adhat ki. Ha ez sem működik és csak fizetés nélküli szabadságban tudnak megállapodni, akkor fontos a már említett, napi 270 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

„A koronavírus járvány gyors reagálást és nagyfokú rugalmasságot követel meg a jogalkotó részéről is, ezért a vonatkozó rendelkezések, eljárások gyorsan változhatnak.  Fontos hangsúlyozni, hogy egy adott helyzetben a munkajogi és társadalombiztosítási szabályokat együttesen kell figyelembe venni és a gyorsan változó jogszabályi környezetben alapos vizsgálat után megítélni az adott helyzet következményeit” – mondta Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Forrás: Piac és Profit