Különleges tudnivalók az özvegyi nyugdíjról

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szabályai közül néhányat különlegessel foglalkozunk most annak érdekében, hogy segítsünk eligazodni a kevésbé ismert szabályok útvesztőjében.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjat kaphat az özvegy.

Hogyan történik ez a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásában részesülő özvegy esetében?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjra jogosult az, aki házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte.

Ez a feltétel nem az jelenti, hogy nyugdíjas legyen az özvegy (persze ez is lehetséges), hanem azt, hogy az életkora érje el az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve nem áll fenn a jogosultság, ha öregségi nyugdíjas ugyan a személy, de még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt.

Ez utóbbi eset veti fel a „nők 40” kedvezményes nyugellátásban részesülő özvegy helyzetére vonatkozó kérdést.

A hozzátartozói nyugellátásokhoz, így az özvegyi nyugdíjhoz is jogosultsági előfeltétel, hogy az elhunyt jogszerző nyugdíjasként haljon meg, vagy a jogszabályban meghatározott mértékű szolgálati idővel rendelkezzen.

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával annak haláláig

• egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy
• megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

Elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. (Ez a tartásdíj házastársi tartásdíjat jelent, nem gyermektartásdíjat.)

A halált közvetlenül követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíj, ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíj jár a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj tizennyolc hónaposnál fiatalabb árva esetén folyósítható egy éven túl is, az árva tizennyolc hónapos koráig, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek három éves koráig.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az az özvegy jogosult, aki házastársa (élettársa) halálakor

• a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
• megváltozott munkaképességű, vagy
• házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj jogosultsághoz az özvegy akkor tekintendő megváltozott munkaképességűnek, ha egészségi állapota ötven százalék, vagy kisebb.

Fenti szabály tehát nem öregségi nyugdíjban részesülő feltételt szab meg (a „nők 40” öregségi teljes nyugdíjnak minősül), hanem életkori követelményt állít, a születési évhez meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár elérését.

Ez a feltétel azért fontos, mert a „nők 40” kedvezményes nyugellátása életkorra tekintet nélkül járó öregségi teljes nyugdíjat jelent a nyugellátáshoz meghatározott 40 év jogosultsági idővel rendelkező hölgy számára.

Ebben a nyugellátásban részesülő hölgyek azonban nyugdíjkorhatáruk eléréséig nem tudják teljesíteni az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz megkívánt feltételt, mert hiába öregségi nyugdíjasok, a korhatár betöltését megelőzően nem minősülnek korhatár feletti személynek.

Előfordul, hogy a házastárs halálakor az özvegy még nem rendelkezik az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek egyikével sem, de meghatározott időn belül a feltételek valamelyike teljesül.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike

• a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
• a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.

(A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (3) bekezdés.)

Kevesen ismerik azt a jogszabályi rendelkezést is, mely szerint az az özvegy, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a házasságból illetve a korábbi együttélésből gyermek született, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

Ez a rendelkezés viszont nem alkalmazható abban az esetben, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották, és a házasfelek bármelyikük irányadó nyugdíj korhatárának betöltése után ismét házasságot kötöttek.

Forrás: ado.hu