MNB: a járvány miatt leépítések jönnek

A korábbi várakozásoknál lassabban lábal ki a világ és a magyar gazdaság a koronavírus-járvány okozta válságból – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön nyilvánosságra hozott inflációs jelentéséből.

 A jegybank Magyarországon 6,8-5,1 százalékos csökkenéssel számol. Jövőre viszont 4,4-6,8 százalékos növekedés jöhet. A második hullám megjelenésével a magyar cégek várakozásai romlottak, ami fontos változásokat hoz a munkaerőpiacon. A romló helyzetet érzékelik a háztartások is, ezért növelik megtakarításaikat: kevesebbet fogyasztanak, ami visszahat a növekedésre. Az MNB jósai szerint a háztartások fogyasztási kiadásai a tavalyi szinthez mérten idén 2,2-4 százalékkal csökkennek. Ugyanakkor jövőre már 4,1-5,5 százalékos növekedést várnak. A fogyasztás mérséklődése egyfelől természetes folyamat, hisz a háztartások tartalékolnak a rosszabb időkre. Másrészt létezik a visszaesésnek és ezzel párhuzamosan a megtakarítások növekedésének egy kikényszerített oldala is.

A tehetősebbek egy része ugyanis, bár megtehetné, a járványveszély miatt csökkentette éttermi, kulturális fogyasztását, vagyis kevesebbet járnak vendéglőbe, színházba, moziba.

A magyar vállalatok az első hullám idején igyekeztek megtartani a munkaerőt – hívta fel a figyelmet Balatoni András, az MNB elemzési igazgatóságának vezetője a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A cégek az első félévben még csak a részmunkaidős foglalkoztatás növelésével, a ledolgozott munkaórák csökkentésével, illetve fizetés nélküli szabadsággal kezelték a leállást. Ennek előnye, hogy a foglalkoztatójukhoz közel maradó munkavállalókat a felfutáskor könnyebb lesz mozgósítani. A vírus második hulláma miatt gyengébb hazai fogyasztásra számítanak. Ehhez viszont már kénytelenek lesznek elbocsátásokkal alkalmazkodni a cégek – véli az MNB igazgatója. A harmadik negyedév még viszonylag jól sikerült, eddig még emelkedett is foglalkoztatás. A második hullám miatt azonban az ősszel és jövő év elején a foglalkozás csökkenése várható.

Az év végén összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd a versenyszférában, mint 2020 elején

– vázolta Balatoni András.

A jegybank háttéranyagából kiderül, hogy a harmadik negyedévben mintegy 3,4 millió ember dolgozott a versenyszférában. Ez a létszám 2021 első hónapjaira akár 100 ezer fővel is csökkenhet. Hasonló folyamat rajzolódik ki a munkanélküliségi rátában is, ami a borús előrejelzések szerint felkúszhat egészen 6,5 százalékra is, de rövid távon meghaladja az öt százalékot. Ezt követően, ahogy a gazdaság élénkül, a munkaerőpiac is rendeződni kezd és 2022 második felére érjük el a négy százalékos munkanélküliséget, vagyis a teljes foglalkoztatást

– fogalmazott Balatoni András. Hasonló folyamatok várhatók a bérekben is: az elmúlt időszak magas emeléseit 2021-re felváltja a 6-7 százalékos bruttó bővítés. Ez továbbra is jelentős, mintegy három százalékos reálnövekedést jelent azoknak, akik a munkaerőpiacon maradnak. Az MNB elemzői azzal számolnak, hogy az eurózóna főbb gazdaságai a vártnál lassabban másznak ki a Covid-válságból. Ezért a térség 2022-re sem éri el 2019-es gazdasági teljesítményét. A magyar gazdaság ennél egy fokkal szerencsésebb: a lassabb felzárkózás ellenére a magyar bruttó hazai termék, a GDP szintje 2022-re elérheti a válság előtti, 2019-es szintet. Az MNB elemzői szerint az áremelkedés a következő két évben is itt megmarad: 2020 3,5-3,6, a jövő év pedig 3,4-3,6 százalékos drágulást hozhat. A jegybank szerint a 3 százalékos célt 2022-re éri el a magyar gazdaság.

Tulajdonképpen kamatot emelt a jegybank

A jegybank a 0,6 százalékos alapkamat felett, 0,75 százalékos kamatra fogadott el banki betéteket. A lépést a piac gyakorlatilag kamatemelésként értékeli. A MNB keddi, kamatdöntő ülésén a magas - augusztusban 3,9 százalékos - infláció ellenére változatlanul 0,6 százalékon hagyta az alapkamatot. Igaz, már akkor jelezték, hogy a bankok számára meghirdetett betéti akciókban ennél magasabb kamaton is elfogadhatnak betéteket. Ez a csütörtöki, egyhetes betéti tenderen meg is történt. A lépés a pénzpiac szempontjából kamatelmést jelent annak ellenére, hogy a kirakatban lévő alapkamat továbbra is 0,6 százalék. Ez forinterősítő hatású, amire rá is szorul az augusztus eleje óta folyamatosan gyengülő hazai deviza. Az euró a napokban 360 forint fölé, több hónapos csúcs- - a forint pedig mély- - pontra került. A voltaképpeni kamatemelés ellenére a forint csak kis mértékben erősödött: csütörtökön az euró ára 363,4 forintig esett, ami jelentős elmozdulás napon belül. Korábban kiderült, hogy a jegybank számára a 360 forint feletti eurófolyam már "nem komfortos". De e szinttől még messze állunk.

Matolcsy: brutálisan kezdődött az évtized

Komoly kihívások előtt áll a gazdaságpolitika a világ minden országában, de idehaza is

– mondta Matolcsy György jegybankelnök az Közgazdász Vándorgyűlésen. Az egész évtized nagyon durván indult: előbb a pandémiával, majd erős gazdasági visszaeséssel - mondta. A válságkezelés és a kilábalás mellett el kell indítani a fenntartható gazdasághoz vezető folyamatokat, emellett pedig a növekvő eladósodásra is választ kell találni – tette hozzá. A  háborús időkön kívül nem láttunk még ilyen magas államadósság-szintet - fogalmazott. Márpedig az eladósodás csak rövid ideig nem okoz gondot. Ezért Matolcsy úgy látja: 2022-re Magyarországnak vissza kell térnie az egyensúlyi növekedési pályára.

Forrás: Népszava