Nem elég a szívbetegség az adókedvezményhez, rosszul is kell lenni hozzá

Sokkal többen igénylik az adókedvezményt, mint azt gondolnák. Csak, sajnos, úgy van ez kitalálva, hogy ne kaphassák meg.

Így reagált olvasónk egy szemlénkre, amelyet a Világgazdaság cikke alapján írtunk arról, hogy akár 100 ezer forintnyi adókedvezmény is járhat egyes betegségek után, ám kevesen igénylik.

Elég betegnek kell lenni

Olvasónk férje veleszületett szívbetegségben szenved, amit 2012-ben diagnosztizáltak, de mellette képes dolgozni. Tavaly tudták meg, hogy személyi adókedvezményt vehetne igénybe – meg is nézték a rendelet mellékletében a listát, és mivel ott a betegség neve (egyéb hypertrophiás cardiomyopathia) és BNO-kódja (I422) is szerepelt, úgy gondolták, nyert ügyük van. Különösen örültek annak, hogy öt évre visszamenőleg kérhetik az adókedvezményt, ami több mint 400 ezer forint adó-visszatérítést jelenthet.

Idén tavasszal belevágtak, hogy elintézzék. Az adókedvezmény érvényesítéséhez orvosi igazolás kell, így ezzel kezdtek. Mivel a férfi állapota végleges, elvileg a háziorvos is kiadhatná az igazolást (hogy ne kelljen minden évben kérni), ám a doktor azt mondta nekik, szívbetegség esetén csak a kardiológus illetékes. Több úton is próbálkoztak, és bár a Covid-időszakban nem volt könnyű felvenniük a kapcsolatot a férfi kezelőorvosával, végül sikerült. A doktornő azonban azt mondta olvasónk emlékei szerint, hogy az igazolást nem adja ki, mert azt csak olyanok kaphatják meg, akik a széken ülve is fulladnak, és nem tudnak dolgozni.

Olvasónk nem értette ezt az indoklást, hiszen adókedvezményt csak akkor tud igénybe venni bárki, ha van jövedelme és adója. Amihez dolgozni kell.

A stádiumot is nézni kell

Felhívták a NAV ügyfélszolgálatát, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogyha a listán szerepel a betegség és a hozzátartozó BNO-kód, akkor az orvosnak ki kell adnia az igazolást, és a kedvezmény nincs a betegség fokozathoz kötve. Ekkor már vészesen közeledett május 20-a, az adóbevallás határideje, de hiába próbálták többször is elérni a kezelőorvost, nem sikerült. Végül 19-én a kórházban a férfi kezébe adtak egy kinyomtatott betegséglistát, külön kiemelve, hogy a 16-os betegségcsoportba (ahova a BNO I422-es betegség is tartozik) sorolt veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedők közül csak a III-IV NYHA funkcionális stádiumban járóknak jár a személyi adókedvezmény.

A NYHA az ő figyelmüket elkerülte, amikor a rendelet mellékletét megnézték, mert a kitétel nem a betegség sorában szerepel, hanem feljebb, ám a férfi betegségére is vonatkozik.

Nem volt mit tenni, tudomásul vették, hogy a 411 ezer forintra keresztet vethetnek. Pedig 2019 szeptemberétől 2020 decemberéig ötször ütötték ki a férj szívét, sokat volt betegállományban, tavaly decemberben átesett egy életmentő műtéten is. Öt hónapig volt betegállományban, nem régen kezdett el újra dolgozni. Ám úgy tűnik, ettől még nem felel meg az adókedvezmény feltételének.

A kardiológus tudja eldönteni, kiadható-e az igazolás

A férfit a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben kezelik. Az intézet megkeresésünkre általánosságban azt írta, a szakorvos a beteg aktuális állapotának – a betegség stádiumának – függvényében tudja kiállítani a megfelelő igazolást. Hozzátették, az I422 betegség önmagában nem jogosít adókedvezményre. De amennyiben van mellette más betegség is, például NYHA III-IV  stádiumú (BNO: I5093) cardyomiopathia, akkor jogosult a beteg az adókedvezményre.

Megnéztük, a rendelet mellékletében a BNO I5093 betegségkód nem szerepel. Azonban valóban ez feleltethető meg a NYHA III stádiumú szívelégtelenségnek, a BNO I5094 pedig a NYHA IV-nek. Már csak az a kérdés, honnan kellene ezt tudnia egy betegnek.

NAV: orvosszakmai kérdés

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal megkeresésünkre leszögezte, az igazolás nem jár automatikusan a betegség megállapításával, azt a páciensnek kell kérnie a szakambulanciától, kórházi osztály szakorvosától vagy adott esetben a háziorvosától. Rokkantsági járadék vagy fogyatékossági támogatás esetén azonban nincs szükség külön igazolásra.

Annak a kérdésnek a megítélése, hogy egy adott betegség a személyi kedvezmény szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősül-e, arra vonatkozóan kiállítható-e az orvosi igazolás, orvosszakmai kérdés, ezért az ezzel összefüggő tájékoztatás nem a NAV hatáskörébe tartozik – tették hozzá.

Őrizzük meg az igazolásokat

A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra feljogosító határozat alapján lehet igénybe venni.

A NAV-tól megtudtuk még, hogy az igazolást nem kell az szja-bevalláshoz csatolni, sem a NAV-hoz elküldeni, viszont meg kell őrizni. Ha valakinek van igazolása, és a kedvezményt nem érvényesítette, elévülési időn (öt éven) belül van lehetősége utólag önellenőriznie az szja-bevallását, és visszamenőleg igényelni a betegség után járó összeget. Emiatt is célszerű a végleges és az ideiglenes hatályú igazolásokat is megőrizni, az elévülési idő végéig. A kedvezmény minden olyan hónapra érvényesíthető, amelyre a súlyos fogyatékos állapot akár csak egy napig is fennállt.

Az orvosnak adatot is kell szolgáltatnia a NAV felé

Megtudtuk még, hogy a kiállító orvosnak adatszolgáltatási kötelezettsége is van a NAV felé az igazolásokról, azonban ebben nem kell feltüntetni a betegség nevét vagy kódját, hiszen ezek szenzitív adatok, csak az orvosra és a betegre tartoznak. Az adatszolgáltatásban a betegségre vonatkozóan kizárólag az szerepel, hogy az mikortól áll fenn, ideiglenes vagy végleges hatályú igazolásról (betegségről) van-e szó, illetve ha a fogyatékos állapot nem végleges, akkor meddig áll fenn, és mikor állították ki a dokumentumot, amely alapján az orvosi igazolás készült.

Fontos, hogyha az orvos elmulasztja az adatszolgáltatás benyújtását, a beteget akkor sem érheti hátrány. Ha van igazolása vagy határozata, akkor mindenképpen megilleti a személyi kedvezmény.

Mi az a NYHA?

A New York-i Szívbetegséggel Foglalkozó Társaság (NYHA) négy stádiumba osztja a szívbetegeket.

I.: A fizikai aktivitás nem korlátozott. A szokásos fizikai terhelés nem okoz indokolatlan fáradtságot, nehézlégzést vagy anginás fájdalmat.

II.: A fizikai aktivitás enyhén korlátozott. A szokásos fizikai tevékenység tüneteket vált ki.

III.: A fizikai aktivitás jelentősen korlátozott. Nyugalomban a beteg panaszmentes, de már a szokásosnál kevesebb mozgás is tüneteket okoz.

IV.: Mindennemű fizikai aktivitás rontja a beteg közérzetét. A tünetek nyugalomban is fönnállnak. (Forrás: Wikipédia.)

Forrás: 24.hu