Nemzetközi apró-cseprő innen-onnan

(Valamint nagyobbacska témák is)

A gyilkosságok aránya meredeken emelkedett az Egyesült Államok nagyobb városaiban 2020-ban. Az alábbi grafikon féléves bontásokban mutatja az elmúlt négy év arányait néhány fontosabb, 100 ezer lakos feletti lélekszámú városban.

Pandémia okozta félelem és pszichiátriai zavarok, gazdasági nehézségek, családi veszekedés és rasszista viszálykodás, valamint a fegyvertartás alig korlátozott jelenléte van a hátérben.

Rokontéma Európából: Törökország büszkélkedhet a börtönökben fogvatartottak legmagasabb arányával: százezer lakosra 357 bebörtönzött jut. Oroszország (356) és Grúzia (254) követik a második és harmadik helyen. Ami az Európai Uniót illeti, az Európa Tanács éves bűnügyi statisztikája szerint Litvánia vezet 220 fogvatartottal (százezer lakosra számítva itt is), majd a további sorrend Csehország (197), majd Lengyelország. Legkevesebb Finnországban (50), valamint rokonunk után Hollandiában és Norvégiában (mindkét országban 59) a börtönlakók aránya.

A hazai adat 2016-ban 183 volt.

# # #

Hat éven belül újra lehetséges lesz Párizsból Washingtonba utazni 4 óra alatt - a jelenlegi nyolcórás út fele ez! –, vagy San Franciscoból Tokióba 6 óra alatt: új, a hangsebességet túllépő utasszállítók megjelenésére számíthatunk a légiközlekedésben.

Emlékszünk még a gyönyörű, csodált Concorde zavaros és tragikusan végződött pályafutására 1976 és 2003 között. Ugyan három óra alatt tette meg a London-New York útvonalat, ám átlagban 12 ezer dollárba került egy oda-vissza út, nem beszélve az elképesztő környezetszennyezésről, ami egyre inkább zavarta a mindinkább öko-tudatossá váló világot. Most viszont friss megközelítéssel – szuperkönnyű anyagok, hatékony hajtómű technológia és tisztább üzemanyag megoldásokkal –, gazdaságosabb üzemeltetést és olcsóbb jegyeket eredményező, kevésbé környezetszennyező módon utazhatunk a közeli jövőben. A Boeing támogatásával a floridai Aerion cég 2023-tól indítja be a gyártást, és a tervek szerint 2027-ben már szállíthatja is a gépeket a megrendelőknek. A NetJets, Warren Buffet repülőtársasága, már rendelt is 20 darabot az egyenként 120 millió dollárt kóstáló gépekből.

# # #

Maradjunk áttételesen a repülőgépeknél. Az idén szeptemberben lesz az amerikai történelem legsokkolóbb terrorista merényletének, a New-York-i ikertornyok repülőgépes lerombolásának, és ezrek halálának, valamint a világ kezdődő megváltozására való ráeszmélésnek a huszadik évfordulója. Erre az eseményre időzítette James Reston Jr. The 19th Hijacker: A Novel of 9/11 (A 19. repülőgépeltérítő: 9/11 regénye) című, sokunkat érdeklő és sokakat foglalkoztató kérdéseket felvető könyvét, a merénylet hátterének regényes feltárását.

A valódi merényletsztori igazi hátterét csak félig ismerjük. A 18 elkövető elpusztult a merényletekben, Oszama bin Laden pedig magával vitte a sírba valódi szerepét az eseményekben. A kérdések ettől függetlenül velünk vannak azóta is. A háttér másik, a valóságban ismeretlen fele arról szól a regényben, hogy miként történhetett a merénylet ötletének megszületése, megszervezése, és kivitelezése. Mi okozhatja, hogy egy jómódú, felső középosztálybeli, a Közel-Keleten normális életet élő fiatal férfi, egy gyönyörű és rajongásig szeretett barátnővel hirtelen feladja ezt az életet és hűséget fogadjon a terroristavezérnek?! Elgondolkozhatunk azon az alapkérdésen is, hogy milyen összetevők eredményezik azt a tragikus helyzetet, hogy az emberiség két nagy civilizációja ennyire nem érti meg egymást, ennyire elbeszél egymás mellett. Mi okozhatja az Oszama típusú kicsavart tudatú világmegváltó szörnyetegek hallatlan hatását, még a velük foglalkozó elemzőkre és újságírókra is?

Megannyi igazából megválaszolatlan kérdés. Csak remélni lehet a könyv hazai kiadását.

# # #

A történelem a politika kezében emlékezetpolitikává változik (silányul?). Ezáltal esetenként bizonyos események és tények törlődnek, mások – hogy-hogy nem – megszületnek. Az emlékezet politikájába archív anyagok megsemmisítése és történelmi emlékek-emlékművek, „ellenséges” szakrális helyek megsemmisítése vagy lerombolása is beleférhet. Ugyanakkor a történelem átírása egyúttal újfajta államépítés szolgálatába is állítható, új identitás megteremtését szolgálhatja, ahogyan ezt nap mint nap tapasztalhatjuk a világban, például szobrok elbontásában, új hősök kreálásában, új célok kitűzésében.

A 18 gépeltérítő többségében szaúdi illetőségű volt. Mindez bélyegként ráégett a sivatagi királyságra. Az 1991-es Öböl-háború után, megerősítve a 2001 szeptember 11-i események tapasztalataival, a modernizáló új politikai elit Szaúd-Arábiában éppen az előző bekezdésben vázolt kettős célból igyekszik lassan, sok konfliktussal terhelten és nagy ellenállásokba is ütközve egyfajta szekularizáltabb országot teremteni. A királyságban hagyományosan erős és befolyásos iszlamista mozgalmakat az államhatalom legfőbb ellenségének tekintve próbálják az oktatáspolitikát, a kultúrát, az ország egész képét valláscentrikusságától megfosztani. Ennek érdekében állítják össze a nemzeti archívumot, az emlékezetpolitikát, és alakítják át az olyan nagyvárosok, mint Rijad és Mekka arculatát.

# # #

Az egykori vietnami háborús hős és szenátor, az emblematikus republikánus és valóban konzervatív John McCain 2018-as halála előtt röviddel interjút adott egy Ernest Hemingway életéről szóló film készítőjének, Ken Burnsnek, és, többek között, az ikonikus amerikai író Akiért a harang szól című regényéről beszélgettek. A művet McCain a „változatlanul a nagy amerikai regény”-nek (still the great American novel) minősítette, amelyet fiatal korában egyszerűen nem tudott letenni, egyvégtében olvasta el.

(Az 1937-ben, a spanyol polgárháború még eldöntetlen időszakában, Franco győzelme előtt játszódó regény főhőse egy idealista fiatal amerikai egyetemi oktató, Robert Jordan történet középpontjában, aki értett valamelyest a robbanóanyagokhoz, a politikához viszont csak annyiban, hogy gyűlölte a fasizmust, és ezért a köztársaságiak oldalán küzdő partizáncsoporthoz csatlakozott, hogy segítse egy híd - egyébként sikertelennek bizonyuló - felrobbantását.)

McCain-t idézzük: „Az én hősöm Robert Jordan. Olyan valódi ő számomra, mint ön itt most előttem. A Montanai Egyetemen tanított…De hallott erről a harcról. Ismerte a fasizmust. Tudta, hogy Hitler és Mussolini mit követett el. És úgy határozott, hogy elmegy és harcol olyan emberek oldalán, akiket nem is ismert. Miközben tudta, hogy az ügyük már elveszett ügy volt…De hajlandó volt tovább harcolni és megtenni bármit, amiről úgy gondolta, hogy az igazság és a szabadság ügyéért képes megtenni. Mindig is Robert Jordan szerettem volna lenni.”

# # #

Úgy látszik, felforrósodtak az események a mexikói-amerikai határon, és olyan mérföldkőhöz érkeztek, amit Joe Biden elnök bizonyára nem óhajtott ... Márciusban több mint 18 800 kísérő nélküli fiatalkorú és gyermek lépte át a határt az Egyesült Államokba. (Az eddig mért legmagasabb szám 11 ezer volt!). A szám százszázalékos emelkedést mutat az előző hónappal összevetve. Ám ez csupán az érem egyik oldala. Összességében ugyanis a hónap folyamán több, mint 172 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel a hatóságok a határon, a többségüket azon nyomban kiutasítva. A majdnem kizárólag a közép-amerikai és a karibi térségből érkezők 28 százaléka nem először próbálja átlépni az álmok határát.

# # #

Az emberi jogok egyes országokban szándékoltan és átgondoltan a koronavírus elleni harc járulékos veszteségévé válnak – írja a Der Standard osztrák napilap. Igen sok kormány a népe fokozódó elnyomására és a jogok további korlátozására használja fel a pandémiát. Nemzetközi jogvédő szervezetek az elmúlt év lecsúszásait sorolják, így a nők elleni fokozódó erőszakot, az egészségügyi ellátásban mutatkozó diszkriminációt, valamint a véleménynyilvánítási szabadság korlátozását. Nem feltétlenül csak a klasszikus diktatúrákat kell nézni, vélik. Az újságban példaként hozták fel, hogy számos államban a biztonsági erők durván lépnek fel az emberek ellen, és egyes kutatások szerint Brazíliában például a tavalyi év első felében 3181 embert öltek meg rendőrök, ami több mint hét százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és az áldozatok többsége fekete bőrű volt. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy noha világszerte egyre több példa látható az emberi jogok megsértésére, ám egyre több ember vesz részt e jogok védelmében is. Ugyanis az emberek most saját bőrükön érzik, hogy milyen az, amikor megnyirbálják a jogaikat.

# # #

Az Európai Gyógyszerügyi Ügynökség (EMA) április közepén lát hozzá a Szputnyik V orosz vakcináról benyújtott tudományos tanulmányok minőségének vizsgálatához. A gyártási feltételek helyszíni vizsgálatát az orosz fél egyelőre elhalasztotta, vagyis még nincs kilátás arra, hogy mikor engedélyezheti az európai hatóság az orosz vakcinát, de néhány hónap bizonyosan szükséges még, írta az osztrák közszolgálati műsorszóró a honlapján. A cikk idézte a Financial Times cikkét, amely szerint az EMA-nál jelenleg nem a tanulmányok minőségének vizsgálata van napirenden, hanem annak feltárása, hogy az orosz tanulmányok megfelelnek-e a jó klinikai gyakorlat (GCP) nemzetközi etikai és tudományos előírásainak. Oroszország cáfolja, hogy nyomás nehezedne a fejlesztőkre, amint azt egyebek között a Reuters állította a napokban. Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezetője a Financial Times-nak nyilatkozva leszögezte: a fejlesztőkre nem gyakorolnak nyomást, és a Szputnyik V megfelel minden követelménynek. „Nem tudunk a GCP-vel kapcsolatos aggályokról, és az ilyen aggodalmakról szóló hírek jó példa arra, hogy alá akarják ásni az EMA engedélyezési eljárását, amelynek pedig mentesnek kellene lennie az előítéletektől és a diszkriminációtól” -mondta. Az EMA eredetileg áprilisra tervezett helyszíni vizsgálatának elhalasztását Dmitrijev azzal indokolta, hogy más országokat részesítenek előnyben, nevezetesen azokat, amelyek már engedélyezték és vásárolják a vakcinát. A Financial Times szerint az EMA nem kívánt nyilatkozni. Oroszország eddig több mint 20 országba szállított a vakcinából, és azt mondja, hogy azt már közel 60 államban engedélyezték. Ausztria már tárgyal a vakcina beszerzéséről. Sebastian Kurz kancellár fontosnak tartaná az európai engedélyezést, de nem zárta ki azt sem, hogy Ausztria önállóan engedélyezi a Szputnyik V-t vészhelyzetre hivatkozva. Az osztrák szakértők a tárgyalásokat helyeslik, de ellenzik, hogy Ausztria ne várja ki az EMA engedélyét, egyebek mellett azért is, mert ez a kormányra és az illetékes miniszterre terhelné a felelősséget - erről több neves szakértő nyilatkozott az osztrák hírügynökségnek. Senki nem tudja pontosan, milyen információk hiányoznak az EMA engedélyéhez - mutatott rá az egyik nyilatkozó szakértő, és felhozta, hogy a The Lancet című tekintélyes tudományos folyóirat egy 20 ezer alannyal készült kutatást közölt, és eszerint az oltóanyag „alapvetően biztonságos, és 90 százalék körüli hatásosságot mutat”. Szlovákiában azonban éppen a The Lancet cikkének állításait kérdőjelezik meg. A szlovák hírügynökség által idézett Dennik N szlovák lap szerint a Szlovákiába szállított Szputnyik vakcina nem azonos azzal, amellyel más országokban oltanak, és amelyről a The Lancet-ben közölt tanulmány szól.  A Közvetlen Orosz Befektetési Alap - amely a Szputnyik V-t értékesíti -, igen éles hangon reagált a Financial Times cikkére, illetve a szlovákiai hírekre, és „fake news”-nak minősítette azokat.

# # #

És végül egy előrejelzés az elkövetkező 20 évről. Érzékeny idegzetűek itt hagyják abba az olvasást!

Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács (National Intelligence Council) négyévenként kiadott legújabb jelentése egyre növekvő globális megosztottságot és nyughatatlanságot prognosztizál húszéves távlatban. Az események fordulata az előrejelzés szerint attól függ, hogy az új technológiák a továbbiakban   egyesíteni vagy megosztani fognak bennünket. A washingtoni jelentés leginkább negatív trendeket állapít meg: minden régióban és országban a globális problémák – a klímaváltozás, a betegségek és járványok, a pénzügyi válságok és a technológiai zavarok – gyakrabban és nagyobb intenzitással   jelentkeznek. A globális vezető szerepért folytatott amerikai-kínai versengés folytatódik, miközben az egyes országokban – demokráciákban és autokráciákban egyaránt – a vezetőkkel szembeni elégedetlenség fokozódik.  A legvilágosabban és legegyértelműbben megjelenő trendvonal demográfiai: a globálisan csökkenő lélekszám mellett a népességnövekedés súlypontja Egyenlítői Afrikára és Dél-Ázsiára összpontosul, ami hatalmasan megterheli az ottani infrastrukturális, oktatásügyi és egészségügyi hálózatokat.  Miközben a levegőben lóg egy Tajvan elleni kínai invázió – minden esetleges következményével -, egy Covidnál is súlyosabb járvány, meg egy ismeretlenbe vezető hatalmas ugrás lehetősége a mesterséges intelligencia kutatásában.

Amiben igazán korlátosak leszünk a jövőben, az nem az elérhető források, az olaj és a ritka földfémek, hanem a társadalmi bizalom.

A jelentés szerint.