Nyugdíj és gyermeknevelés: több szolgálati időt ismernek el

Idén szeptembertől tovább bővült azon szolgálati idők köre, amelyek gyermekneveléshez kötődnek.

Már 2019-ben is új időszakkal gyarapodott a gyermekekre tekintettel elismerhető szolgálati idők területe a gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével. 2020. januárjában újabb bővülés következett be az örökbefogadói díj, illetve a nagyszülői gyed igénybevételének lehetőségével.

A sorban a következő bővülés a munkaviszonyon belüli időtartamként a Munka törvénykönyve 2020. szeptember 1-jétől hatályba lépett módosulásához kapcsolódik.

Tekintsük át az idei új lehetőségeket.

Örökbefogadói díjra jogosult 2020. január 1-jétől az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában. Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár (l: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H§ (1)-(2) bekezdését).

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) tartalmaz a gyermekneveléshez kötődő szolgálati időket is.

Gyermeknevelési időként a Tny. 38.§ (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati időnek kell figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, és a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

2019. január 1-jétől bővült a szolgálati időnek elismerhető gyermeknevelési idők köre a gyermekek otthongondozási díjának időtartamával, mely ellátásból nyugdíj járulék fizetése történik.

A Tny.38.§ (1) bekezdés e) pontja szerint szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama. Szolgálati idő a gyermekgondozási díj 2000. január 1. előtti időtartama, és 2000. január 1. utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

2020-ban bővül ez a szolgálati időre vonatkozó rendelkezés a 2020. január 1-jétől bevezetésre került örökbefogadói díj folyósításának időtartamával, mely szintén nyugdíj járulék fizetésével érintett. (l: Tny. 38.§ (1) bekezdés e) pontját)

2020. szeptember 1-jétől új lehetőség segíti az örökbefogadást. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55.§. (1) bekezdés j) pontja bevezette az örökbefogadás előkészítésének időszakában a munkavállaló munkavégzés alóli mentesülését. A rendelkezés szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel való személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra.

Erre az időtartamra távolléti díj illeti meg a munkavállalót fenti jogszabály 146.§ (3) bekezdés b) pontja alapján.

Ez az időszak is szolgálati időnek minősül a keresőtevékenységen belül a távolléti díjból történő társadalombiztosítási járulék fizetésre tekintettel.

A gyermeknevelési ellátások jelentős része nemcsak az anya, hanem az apa által is igénybe vehetők, így számukra is nyugdíjhoz figyelembe vehető szolgálati időt jelentenek.

Meghatározott ellátások a nagyszülők által is igénybe vehetők a szülők helyett, így amennyiben a nagyszülő még nem nyugdíjas (mert ha igen, további szolgálati időt már nem szerezhet), a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) időtartama, és új lehetőségként a nagyszülő által igénybe vehető gyermekgondozási díj (gyed) időtartama is növeli a nagyszülő szolgálati idejét.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.évi LXXXIII. törvény 2020. január 1-jétől hatályos 42/G §-a szerint nagyszülői gyermekgondozási díjat vehet igénybe a gyermekgondozási díj jogosultsági feltételeivel rendelkező szülő helyett a biztosított nagyszülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, és a szülő a nagyszülő részére történő gyermekgondozási díj folyósítása alatt biztosítottként keresőtevékenységet végez, a gyermeket a szülő saját háztartásában neveli, onnan csak átmeneti jelleggel, napközben kerül ki a gyermek a nagyszülőhöz, a szülők írásban hozzájárulnak a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénybevételéhez,és a gyermek után gyermekgondozást segítő ellátást (gyest) nem folyósítanak.

A gyakorlatban valószínűleg inkább a nagymamák segítenek ily módon a családi munkamegosztásban a szülő mielőbbi visszatéréséhez a munkába, de a nagypapák előtt is nyitva áll ez a lehetőség.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez a gyermekneveléssel szerzett időszaknak nagy jelentősége van.

A negyven év jogosultsági időn belül, ha a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő kevesebb negyven évnél, de az a harminckét évet eléri, a hiányzó időszak a Tny-ben tételesen megnevezett gyermeknevelési idővel teljesíthető.

Ezeknél a gyermeknevelési időknél 2019-től természetesen a gyermekek otthongondozási díjának időtartama, 2020-tól pedig az örökbefogadói díj időtartama is figyelembe vételre kerül, mint a kedvezményes nyugellátáshoz beszámítható jogosultsági idő. (l. Tny. 18.§ (2b) bekezdése)

Olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, harminc év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő és legfeljebb tíz év gyermeknevelési idő esetén már megállapítható a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági idő megléte.

Forrás: ado.hu