Óraátállítás: egy órával korábban lesz sötét

Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, mutatjuk, merre kell tekerni a mutatókat - írja a 24.hu.

Mindenki utálja, mindenki megszüntetné, mégis velünk marad a téli és a nyári időszámítás, azaz tavasszal előre, ősszel pedig hátra kell tekerni az órák mutatóit. Az Európai Unió ugyan elhatározta az eltörlését, csakhogy a tagállamok évekig nem tudtak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időt tegyék-e véglegessé. A vége pedig az lett, hogy az Európai Bizottság idén márciusban visszavonta a javaslatot, így aztán beláthatatlan ideig marad még az állítgatás.

Október 26-án tekerünk

Jelen fogalmaink alapján a téli a „normális”, az „eredeti” idő, ehhez képest tekerjük eggyel előre az órák mutatóit március utolsó vasárnapján, hogy átálljunk a nyári időszámításra: ilyenkor reggel egy órával előbbre csúszik az ébresztő, és hirtelen egy órával tovább tart a világos periódus.

Október utolsó vasárnapján pedig, idén 26-án, hátra kell tekernünk, hajnali 3 óráról 2 órára.

Egy órával tovább alhatunk, cserébe viszont ugyanennyivel előbb jön este a sötétség is: október 25-én a napkelte és napnyugta időpontja 07:16, illetve 17:39, míg 26-án ugyanez 06:16 és 16:37. Az emberek többsége nyilván azt szeretné, hogy tartson minél tovább a világosság, ám szakemberek szerint ha választani kell, akkor a téli időszámítás a jobb – itt fejtettük ki, hogy miért.

Megterhelő az átállás

Visszatérve a mutatók tekergetéséhez, a kényszerített váltás megzavarja testünk biológiai ritmusát, megterheli a szervezetet, és napokba, hetekbe telhet a hozzászokás. Egyénfüggő, hogy kit milyen mértékben és mennyi időre érint, a teljesség igénye nélkül ilyenkor álmosság, fáradékonyság jelentkezik, fejfájás, szorongás, szívritmuszavarok, akár emésztési zavarok léphetnek fel, de még a fertőző betegségek iránti fogékonyság is megnő ebben az időszakban.

Van persze jó oldala is, hiszen az óraátállításokkal napi tevékenységünket a Nap állandóan változó járásához igazítjuk.

Mielőtt az óra átvette volna a hatalmat életünk felett, az emberek a sötét és világos periódushoz alakították napi ritmusukat, még az 1800-as években is csaknem minden településen mást mutatott a toronyóra. Akkor volt dél, amikor az adott faluból, városból nézve a Nap delelt, vagyis aktuálisan az égbolt legmagasabb pontján tartózkodott. Az egységes időszámítást a vasúti menetrendek összehangolása tette szükségessé, a nyári időszámítás bevezetését pedig az energiamegtakarítás indokolta, először a világháborús években alkalmazták – itt pedig arról írtunk, hogy Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan talán azzal járnánk a legjobban, ha fél órát elcsípnénk a nyárból, felet pedig hozzáadnánk a télhez.

Forrás: 24.hu