A járvány jelentős többletkiadást jelentett az egészségügyi kasszának.
Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) pénzbeli ellátásaira 2021-ben 780 milliárd forint volt az előirányzat, de 835 milliárd forint volt a valós kifizetés, amit hét százalékos emelkedésnek felel meg – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból.
Egy évvel korábban 2020-ban pedig 728,4 milliárd forint az előirányzat az E-Alap ezen során, végül 748 milliárd forinttal zárták, akkor pedig 2,8 százalékkal költöttek többet. Az E-alap pénzbeli ellátásai közé tartoznak a csecsemőgondozási díj, a táppénz, a GYED, az örökbefogadói díj és a rokkantsági ellátások is. A legnagyobb tételeket a táppénz, a GYED és a rokkantsági ellátás teszi ki.
Egy év alatt 2020-2021 között 14,5 milliárd forinttal nőtt a táppénzkiadás
– derül ki a MÁK adataiból.
Tavalyi év januárja és decembere között a táppénzköltések 11 milliárd forinttal haladták meg a költségvetési előirányzatot és 171,2 milliárd forinton zártak, derül ki az államkincstár adataiból. Egy évvel korábban 149,2 milliárd forint volt ugyanezen a költségvetési soron, de 2020. januárja és decembere között 156,7 milliárd forint fizetett ki a MÁK a betegállományban lévőknek. Egy pandémia mentes évben – 2019-ben – lényegesen kevesebbet költöttek a büdzséből a betegállományban tartott munkavállalókra, akkor 133 milliárd forintot fizettek ki számukra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év első 11 hónapjában – a decemberi adat még nem nyilvános – összesen 757,2 ezeren nem tudtak valamilyen betegség miatt dolgozni, 2020 januárja és decembere között összesen 855 ezer táppénzes beteg volt, a legtöbben decemberben dőltek ki a munkából, akkor több mint 105 ezren nem tudtak dolgozni. Akkor tombolt a koronavírus-járvány harmadik hulláma. 2020-ban havonta 59-93 ezer alkalmazott volt jogosult társadalombiztosítási ellátásra,
a KSH adatai szerint 2020-ban egy táppénzes napra jutó kiadás 5300 forint körül alakult.
2021-ben az alkalmazásban állók között havonta a betegek száma 59-91 ezren közé esett, az egyéni és társasvállalkozásoknál dolgozók esetében pedig jellemzően 4,5-8,5 ezer munkavállaló nem dolgozott egészségügyi problémái miatt havonta.
Az E-alapból, a kisgyermekek után járó GYED-re 2021-ben az előirányzat 233,3 milliárd forint volt, de végül 248,5 milliárd forintot fizettek ki a kicsik után, ami 6,5 százalékos emelkedést jelent. 2020-ban ugyanezen a soron 215,8 milliárd forintot terveztek, majd 228 milliárd forint teljesült, ami 5,7 százalékos többletet jelentett. A statisztikai hivatal adatai szerint Magyarországon 2021-ben 93 ezer, 2020-ban pedig 92,3 ezer baba született.
Emelkedtek a járulékösszegek
Ha valakinek a biztosítási jogviszonya vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnik, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, ha a tb-által finanszírozott betegellátást szeretné igénybe venni. 2022. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 8400 forintra emelkedett a napi mértéke 280 forint. 2021-ben még 8000 forint volt havonta, napi 270 forinttal kalkuláltak. 2020-ban pedig 7 710 forint volt a járulék összege.
Forrás: Világgazdaság
Üzenjen nekünk