Sok készpénzes párnaciha, kevés öngondoskodási megtakarítás

Bár egyes érvelések szerint a magas megtakarítás a ludas abban, hogy a magyarok nem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem érte el tavaly, ami a harmadik legrosszabb adat egész Európában az Eurostat friss adatai szerint. Kiderül még pár érdekesség: például az, hogy a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, viszont túl sok pénz hever lekötetlenül, és cudarul állunk a hosszú távú öngondoskodásban. A Portfolio elemzése.

Az Eurostat friss adatai szerint tavaly mintegy 25,5 ezermilliárd eurót tett ki az európai háztartások pénzügyi megtakarítása.
A pénzügyi megtakarítások alatt mostani cikkünkben a készpénzt, folyószámlabetétet, egyéb betétet, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, tőzsdei részvényt, befektetési jegyet, valamint a nyugdíjcélú megtakarításokat és életbiztosításokat értjük.

Az alábbi ábra szerint a magyar lakosságnak 134 milliárd eurónyi pénzügyi megtakarítása volt, ami az ötödik legrosszabb adat.
Önmagában persze ez a 134 milliárd euró nem sokat mond, így megnéztük azt is, hogyan alakul a GDP-arányos pénzügyi megtakarítások sorrendje Európában. E szerint
a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem éri el, ami a harmadik legrosszabb adat EU-s szinten.

Hozzánk képest tavaly csak a románok és a lengyelek teljesítettek rosszabbul.

Kíváncsiak voltunk arra, hol azonosíthatóak a főbb különbségek az egyes országok háztartásainak pénzügyi megtakarítási szerkezetén belül. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb ország esetében nagy szerepet tölt be a készpénz és betét jellegű megtakarítás a háztartásoknál, a görög, lengyel, portugál és szlovén lakosság a pénzügyi megtakarításai több mint 70%-át tartja ilyen eszközökben.

Úgy látszik, a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, ami a lakosság pénzügyi megtakarításainak mintegy 27%-át tette ki itthon. Ez egyértelműen összefügg a lakossági állampapírok iránti kereslettel, az ábrán szereplő többi európai országban a lakossági állampapírpiac még gyerekcipőben jár. Igaz, az olaszok kezdenek felzárkózni és a többi ország is kezdi felismerni a lakosság szerepét az államadósság-finanszírozásban, így könnyen lehet, hogy idén már jelentősebb változások lesznek ezekben a számokban.

Az is megállapítható, hogy a tőzsdei részvények részaránya egyik tagállamban sem számottevő a lakosságnál, Németország, Franciaország, Belgium, Svédország és Dánia esetében látható nagyobb aktivitás ezen a téren.

Érdekes adat, hogy a befektetési jegyek terén is jól áll a magyar lakosság: nálunk nagyobb részaránnyal csak a belga és a spanyol háztartások tartanak ezekből az eszközökből.
Az öngondoskodási termékek közül az életbiztosításokban egyértelműen a francia és dán lakosság jár az élen, míg a nyugdíjpénztári megtakarítások aránya tavaly az északi országokban, vagyis Hollandiában, Svédországban és Norvégiában emelkedett ki.

Külön megnézve a készpénz- és betétadatokat láthatjuk, hogy összegében a németek, a franciák és az olaszok tartanak a legtöbb megtakarítást ezekben az eszközökben, Németországban különösen kiemelkedik a magas készpénzállomány.

Érdekes viszont, hogy ha a készpénz és bankbetéten belüli arányokat nézzük, akkor Magyarország vezet a legmagasabb készpénz-aránnyal.
Azt eddig is tudtuk, hogy a magyar lakosság nem áll valami fényesen az öngondoskodási és nyugdíjcélú megtakarítások felhalmozásában, az alábbi ábra azonban még jobban rávilágít a szomorú valóságra: miközben Hollandiában, Dániában és Svédországban a háztartások pénzügyi megtakarításainak több mint fele van életbiztosítási és nyugdíjpénztári termékekben, addig nálunk ez az arány még a 10%-ot sem éri el, ami a második legrosszabb adat (Görögország van egyedül mögöttünk).

Mibe ment tavaly a legtöbb pénz?

Az állományi adatok mellett azt is megnéztük, hogy tranzakciós alapon melyek voltak tavaly a legkeresettebb megtakarítási termékek a lakosság körében.
Összességében a legtöbb friss pénzt a németek, a britek és a franciák tették pénzügyi termékekbe tavaly, a tranzakciós számok alapján Magyarországon mintegy 12 milliárd eurónyi friss pénzügy megtakarítás keletkezett.

Az állományi adatok után nem annyira meglepő, hogy
• a készpénzfelhalmozás is Németországban volt a legjelentősebb tavaly,
• kötvényekből az olaszok,
• befektetési jegyekből a németek és a spanyolok vettek a legtöbbet, míg
• a nyugdíjpénztárakba a briteknél érkezett a legtöbb friss megtakarítás.
Ha a tranzakciókon belüli arányokat nézzük, láthatjuk, hogy az egyes nemzeteknél melyek voltak a kedvenc megtakarítási termékek.
• A készpénz és betét például a portugáloknál és a lengyeleknél bírt a legmagasabb aránnyal a tranzakciók arányában,
• a kötvényekért az olaszok és a belgák voltak leginkább oda (a magyar arány „csupán” 62%),
• a részvényeket arányaiban leginkább a belgák és az olaszok keresték,
• a befektetési alapokért a szlovákok, a spanyolok és a görögök voltak nagyon oda,
• az életbiztosításokba a dánoknál érkezett arányaiban a legtöbb friss pénz,
• míg a nyugdíjpénztáraknál a szlovákok tűntek ki.
Magyarországon a legnagyobb kereslet a kötvényeket, majd a befektetési jegyeket jellemezte, a készpénz és betét jellegű eszközöknél, valamint a részvényeknél tőkekiáramlást lehetett látni.

Ha pedig megnézzük az öngondoskodási és egyéb megtakarítási termékek tranzakcióinak arányát, azt kapjuk, hogy az Egyesült Királyságban, Svédországban, Norvégiában és Hollandiában a friss lakossági pénzek több mint fele a hosszabb távú öngondoskodási termékeket kereste, míg Görögországban, Belgiumban, Olaszországban és Portugáliában áramlott ki a pénz az életbiztosításokból és nyugdíjcélú megtakarításokból.

A magyar lakosság a friss pénzek csak elenyésző, 5%-ot sem elérő részét allokálta öngondoskodásra tavaly, mellyel így mi állunk az ötödik legrosszabb helyen.
Teljes cikk és beszédes ábrák, ITT.

Forrás: Portfolio