Új szövetkezeti formában dolgozhatnak a kisgyermekkel otthon maradó szülők

A már létező szövetkezeti formák mellett egy újabbal bővült a lista júliustól – a GYES-en, GYED-en lévő szülőknek jelenthet segítséget a “kisgyermekes” szövetkezeti tagság.

A jogalkotó július 1-től vezette be a szövetkezet egy új, speciális formáját, ez a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete. A 2021. évi LXXXV. törvény – mely több adózási és szociális jellegű törvény módosítását is tartalmazza – célja, hogy azok, akik kisgyerekükkel otthon maradnak (jellemzően az édesanyák), a gyermekük gondozásával összhangban rugalmasabb feltételekkel, szabad döntésük szerint dolgozhassanak.

A szövetkezeti forma egy kötetlenebb foglalkoztatást lesz tehetővé, mivel nincsen munkavállalási kényszer, a tagsági jogviszony rugalmas, a tagok a közreműködésük arányában részesülnek jövedelemben és vehetik igénybe a szövetkezet szolgáltatásait, a szövetkezetnek pedig nincsen foglalkoztatási kötelezettsége.

A Szövetkezeti tv. főbb új szabályai

Az új forma definíciója: „A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak.”

Célkitűzése az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.

A kisgyermekes szövetkezet minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amit jogszabály nem tilt és egybeesik ezekkel a törvényben meghatározott célokkal.

Értelemszerűen csak természetes személy tagjai lehetnek a szövetkezetnek, és további megkötés, hogy a tagok legalább 90%-a ebből olyan személy, aki nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.

A szövetkezet alapításakor, és a későbbi belépéskor a tagsági jogviszony létrehozatalának feltétele az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulás teljesítése, ami lehet pénzbeli, vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, melynek a Szövetkezeti tv.-ben nem szabályozott kérdéseire a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

Különleges kikötés, hogy a szövetkezet célhoz kötött ismeretfejlesztési és edukációs alapot képez, melynek lényege, hogy fedezetet nyújtson a szövetkezet tagjai számára a kisgyermekek gondozására, nevelésére irányuló ismeret-, tudásanyag, tapasztalat bővítésére és megszerzésére, és a tagok oktatására. Az alap nem osztható fel a tagok között, azt átalakulás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén más kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének vagy szövetkezeti érdekképviseleti szervezetnek kell átadni.

A szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni, viszont az éves nettó árbevételnek legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában fel kell osztania.

A tagsági jogok úgy alakulnak, hogy a szövetkezet közgyűlésén a vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül minden tagnak egy szavazata van, a döntéshozatalra pedig szintén a Ptk. szabályait kell alkalmazni a törvényben nem szabályozott kérdésekben. A szövetkezet a belépő taggal tagsági megállapodást köt a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére vonatkozóan, melyet úgy kell meghatározni, hogy annak arányosnak kell lennie a tag közreműködésének mértékével. Ezt a fajta közreműködést a tag a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás, ún. külső szolgáltatás keretében is teljesítheti.

A külső szolgáltatás definíciója szerint ez „olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvének e törvényben meghatározott szabályait és a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

A tagsági jogviszony akkor szűnik meg, amikor a tag sem GYED-ben, sem GYES-ben nem részesül.

A szövetkezet lehet közhasznú jogállású, és érdekképviselete több szinten szerveződhet, továbbá az állam a tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

Ezeken felül az alábbi módosításokat iktatta be a törvény:

• a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének bejegyzésére irányuló eljárása is illetékmentes
• az -ben kivételt képez, és nem tartozik a munkaviszony fogalma alá a szövetkezeti tagok munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya
• nem minősül keresőtevékenységnek, sem jövedelemnek a értelmében a szövetkezeti tagi tevékenység ellenértékeként megszerzett, az Szja tv. alapján adómentes bevétel
• a Munkavédelmi tv.-ben ez a fajta munkavégzés szervezett munkavégzésnek minősül annak érdekében, hogy a tevékenységük kifejtése körülményeinek egészséget nem veszélyeztető és biztonságos volta kontrollálható legyen
• Bérgarancia Alap törvény úgy kerül módosításra, hogy bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a kisgyermekes szövetkezet részére meg nem

fizetett szolgáltatási díjból a törvény által meghatározott összeg megelőlegezhető legyen

• az Szja tv. alapján nem kell személyi jövedelemadót fizetni a (nem nagyszülőként) gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag által végzett személyes közreműködés ellenértékeként pl. élelmiszer vásárlására felhasználható utalvány formájában megszerzett bevétel esetében
• ugyanígy a szövetkezet részére nem keletkeztet szociális hozzájárulási adókötelezettséget az ilyen jellegű jogviszony a -ben, valamint a Tbj.-ben főszabály szerint nem is minősül biztosítottnak, kivéve az a tag, aki nem rendelkezik munkaviszonnyal, vagy más, biztosítással járó jogviszonnyal
• a Tao tv. adóalap-számításánál egy tekintet alá esik szociális, közérdekű nyugdíjas szövetkezettel és az iskolaszövetkezettel
• a Számviteli törvény szerint vállalkozónak minősül ez a szövetkezeti forma is
• az -ben szükséges annak feltüntetése a bevallásban, hogy a tag nem nagyszülőként

részesül-e gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban annak érdekében, hogy a személyi jövedelemadó alól mentesüljön

Forrás: ado.hu