Vélemények és elemzések Lizz Truss új brit miniszterelnökről

Ezúttal a Nagy-Britannia új miniszterelnökéről készített összeállításunkat ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Vélemények és elemzések Lizz Truss új brit miniszterelnökről

BBC

A brit közszolgálati műsorszóró összeállította a brit Konzervatív Párt élére hétfőn megválasztott, és ezzel Nagy-Britannia miniszterelnökévé előlépő Liz Truss-szal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Truss nem választáson győzött, hanem a pártelnökségért vívott harcban. A Konzervatív párt élén Boris Johnsont követi. Parlamenti választás legközelebb - hacsak nem hozzák előre - 2025 januárjában esedékes. Ő lesz Nagy-Britanniában a harmadik nő a miniszterelnöki tisztségben, és mindhárom konzervatív volt. Szüleit baloldaliként írta le. Truss Oxfordban született, majd a család négyéves korában a skóciai Paisleybe költözött, ahol állami általános iskoláéba járt, és szülei gyakran vitték magukkal a nukleáris fegyverek elleni tüntetésekre. Truss eredetileg liberális demokrataként indult, Oxfordban töltött egyetemi évei alatt kampányolt a liberális demokratáknak, és 1994-ben egy pártkonferencián a monarchia eltörlése mellett emelt szót, ám még az egyetemen a konzervatívokhoz csatlakozott. Férjezett, 47 éves, két lánya van. Az egyetem után a Shellnél és a Cable & Wireless cégnél dolgozott könyvelőként, 2000-ben ment férjhez Hugh O’Learyhez, egy könyvelő kollégájához. A család Norfolkban, Thetfordban él. Már három miniszterelnök mellett dolgozott. David Cameron nevezte ki környezetvédelmi miniszterré, Theresa May kormányában igazságügyi miniszter volt, külügyminiszterré Boris Johnson nevezte ki 2021-ben. Nem kedveli, ha Margaret Thatcherhez hasonlítják. Kérdésre elmondta: nem ért ezzel egyet, önálló személyiség. Megígérte, hogy az első naptól kezdve csökkenteni fogja az adókat, így fel fogja függeszteni az energiaszámlákban felszámolt, úgynevezett „zöld adót”, hogy ennyivel is megkönnyítse az embereknek a küzdelmet az emelkedő árakkal. A Nagy-Britannia EU-ból való kiválásáról tartott népszavazáson a kilépés ellen szavazott. Később azonban változtatott a nézetén, és azt mondta, a brexit „lehetőség” az Egyesült Királyság számára. A mostani pártválasztáson erősen támogatták a brexit-párti konzervatívok. Mielőtt ezen a pártelnök-választáson elindult, sokan csak egy beszédéről ismerték, amelyben a toryk pártkonferenciáján 2014-ben lelkesen reklámozta a brit sajtokat és a brit disznóhúst - írta a BBC.

https://www.bbc.com/news/uk-62750866

Der Standard

Az új brit kabinet etnikailag színes, ideológiailag egységes lesz - írta a bécsi liberális lap londoni tudósítója. Liz Truss miniszterelnökként a legfontosabb tárcák élére belső embereit és a párt kemény jobbszárnyának képviselőit szándékozik kinevezni. A szemleírók, volt vezető személyiségek, és a liberális konzervatívok napok óta azt mondják az új miniszterelnöknek, hogy a pártban a hatalomért folytatott brutális harc után a párt egyesítése a feladat, és ezért egyben az, hogy elődjétől eltérően ne a maga embereit és kemény jobboldaliakat nevezzen ki. A szóba kerülő nevek azt jelzik, hogy Truss nem szándékozik hallgatni ezekre a figyelmeztetésekre. A pénzügyminisztérium élére Kwasi Kwarteng eddigi gazdasági minisztert szánja. Ő két ázsiai származású után az első fekete bőrű ember lenne a legfontosabb miniszteri tisztségben. Kwarteng annyi idős, mint Truss, és ideológiai harcostársa, év eleje óta egy utcában is lakik a Truss családdal. Gazdaságtörténetből szerzett doktori címet, és a hét elején a Financial Times-nak adott interjúban igyekezett megnyugtatni a nyugtalan pénzügyi piacokat: Truss teljesen tarthatatlan ígéreteivel ellentétben „az új kormány fiskális felelőssége tudatában jár majd el”. Az igazságügyi minisztérium élére várhatóan Suella Braverman kerül. A jogásznő indiai-afrikai származású, mostanáig legfőbb ügyész volt, de mindenekelőtt a brexit-ultrákhoz tartozik. Két évig járt egyetemre Párizsban, és nem kedvelte meg az európai egyesülési projektet. Várhatóan elődénél, Priti Patelnél is keményebb magatartásán is túltesz a menedékkérőkkel és a gazdasági migránsokkal szembeni keménységben, már ha ez egyáltalán lehetséges. Jogi szakvéleményei nem csupán Patel Ruandába való kitoloncolásokkal kapcsolatos, hevesen vitatott politikáját fedezte, hanem rendjén valónak tekinti azt is, amit Truss tervez: az EU-ból való kiválást rögzítő szerződés megtörését. James Clevwery, aki az oktatási tárca után most a külügyminiszteri tisztség várományosa előzőleg több tisztséget töltött be a külügyminisztériumban. Boris Johnson miniszterelnöksége idején „médiaminiszternek” tekintették, és többnyire őt küldték előre, hogy magyarázza, helyesbítse Johnson tévelygő kormányzati lépéseit. Új külügyminisztereként Trusshoz hasonlóan lelkesen fogja hirdetni a „globális Nagy-Britannia” kissé homályos eszméjét. Édesanyja Sierra Leonében született, apja fehér bőrű angol. Ő lesz a harmadik, aki etnikai kisebbséghez tartozik és a kulcsminisztériumok egyikének élére kerül. Ez újabb mérföldkő az integrációban, és ezt a tényt a toryk minden bizonnyal minden lehetséges alkalommal az ellenzékben lévő, viszonylag homogén munkáspártiak fejére olvassák majd. A gazdasági minisztérium élére Kwarteng után várhatóan Jacob Rees-Mogg kerül, akit a szélesebb közönség főleg arról ismer, hogy milyen unottan terül el a parlamenti üléseken. Édesapja a "Times" egyik volt főszerkesztője. Rees-Mogg már fiatal korában sikeresen spekulált a tőzsdén. Pénzügyi cégének székhelyét a brexit-népszavazás után azonnal Dublinba helyezte át, hogy tovább élvezhesse az egységes piac jótéteményeit, amelyeket egyébként a politikai vitákban mindig hevesen tagadott. Katolikus, 53 éves, hat gyermeke van. Azzal gúnyolják, hogy úgy viselkedik, mint egy XVIII. századi képviselő, de a látszat mögött egy politikailag okos, kőkemény ideológiai gondolkodás rejlik - írta a lap.

https://www.derstandard.de/story/2000138808765/neues-britisches-kabinett-wird-ethnisch-bunt-ideologisch-einheitlich

Reuters

Európa az irritáció és aggodalom keverékével szemléli, hogy Liz Truss lesz az új brit miniszterelnök - írták a hírügynökség tudósítói a nagy európai fővárosokból. Diplomaták azt hangsúlyozták: az ukrajnai háború és a száguldó infláció közepette egy újabb brexit-csatára van a legkevésbé szükségük. Trussnak az EU-ban eleve kevés a csodálója. Külügyminiszterként olyan politikát sürgetett, amely legalábbis részben egyoldalúan széttépné az EU és Nagy-Britannia válási megállapodását, és azt ígérte, hogy ha miniszterelnök lesz, ezt meg is valósítja. Ez pedig azt jelenti majd, hogy összecsap Brüsszellel. Pártelnöki választási kampányretorikáját pártja azon követőinek címezte, akik szívesen szidják Franciaországot és általában az EU-t, de ez nem tesz jót. Múlt hónapban egy Emmanuel Macronnal kapcsolatos kérdésre, hogy a francia elnök barát-e, vagy ellenség, azt válaszolta: „Majd eldől”. Egy brüsszeli diplomata elképesztőnek nevezte, hogy a jelen helyzetben Truss azt hiszi, megengedhet magának ilyen megjegyzéseket. „200 százalékban az ukrajnai háborúra és az inflációra összpontosítunk, erre nem tudunk időt pazarolni” - mondta az illető. A kampány munkatársai azt mondták, Truss csak tréfálkozott, és hogy a megjegyzés nem lesz jelentős hatással a kétoldalú kapcsolatokra. A francia kormány egy tisztségviselője azonban azt mondta: a megjegyzés azt mutatja, hogy két főváros közötti bizalom-hiány van. London korábban azzal vádolta Macront, hogy úgymond nem tette eleget annak érdekében, hogy megállítsa a csónakokkal az angol partokra tartó menekültek áradatát.

Németországban a kormányzó koalíció pártjaira Truss nem gyakorolt mély benyomást, és rossz szemmel nézik azt, amit az EU elleni támadásoknak tekintenek, amelyek célja, hogy elterelje a figyelmet a brit belpolitika problémáiról. „Meg kell adni az esélyt is a miniszterelnök asszonynak. De tévedett, aki azt hitte, hogy a dolgok Johnson után már nem fordulhatnak rosszabbra. Truss asszony sok kijelentése szerencsétlen, vagy téves” - mondta Nils Schmid, a szociáldemokrata párt külpolitikai szóvivője. Uniós diplomaták arra is rámutattak: Truss ugyan a 2016-os népszavazás idején ellenezte a brexitet, de a Johnson-kabinet tagjaként már lelkesen támogatta azt, ezért nem valószínű, hogy békülékeny vonalat követne a brexit utáni tövises témákban. Nagy-Britannia 2020. január 1-én lépett ki az unióból, de azóta is viták vannak a szerződéssel London által is elfogadott részletekről az Észak-Írországgal kapcsolatos kereskedelmi szabályozásról. Az EU már jogi eljárást indított a jogilag kötelező érvényű szerzőség megsértése miatt. Trussnak azonban a jelek szerint eltökélt szándéka, hogy keresztülviszi a szerinte szükséges szabályozást, és megindíthatja az úgynevezett „16. cikkely” sürgősségi rendelkezés szerinti eljárást, és akár már napokkal hivatalba lépése után egyoldalú intézkedéseket hoz a kérdésben. Ez növelné a feszültséget az EU Bizottságával, és végül kereskedelmi háborúhoz is vezethet. Egy brüsszeli diplomata leszögezte: a bizottság harcolni fog, és nagyon határozott választ ad majd. „Az európaiak mind a szigorú vonalat támogatják” - mondta. Truss egyik kampánymunkatársa azt mondta: reméli, hogy a kormányváltás újraindítást hoz az EU-val, és ú maga az észak-írországi patthelyzet tárgyalásos rendezését szeretné, a „16. cikkely” valóban lehetséges opció. „Nem fogunk visszariadni a nehéz döntésektől” - mondta az illető. Egy veterán brüsszeli nagykövet leszögezte: Európa kemény harcra készül.

https://www.reuters.com/world/no-time-waste-brexit-eu-uneasy-about-truss-uk-leader-2022-09-02/

Szerkesztette: Dérer Miklós