Amerika a választások előtt

Az amerikaiak véleménye majdnem tökéletesen egyenlően megoszlik, amikor arról kell nyilatkozniuk, hogy hová sorolnák magukat a társadalmi kérdésekről vallott véleményük alapján a konzervatív-mérsékelt-liberális (ez utóbbi az Egyesült Államokban baloldalinak számít) skálán. (32, 32 és 33 százalék ebben a sorrendben).

Az egyes oldalakkal azonosulás megoszlása az ideológiai-politikai skálán

Az aktuális helyzetnek és a viszonyoknak megfelelően van egyfajta fluktuáció a megoszlásban, de megfigyelhető az a trend, hogy a konzervatív és mérsékelt vélemények enyhén csökkennek, míg a magukat liberálisnak valló aránya kissé növekszik. A gazdasági kérdésekben viszont éppen ellenkező a helyzet: a konzervatív megközelítések vezetnek már hosszabb időszakon. Bár a felméréa az általános trendnek megfelelően a liberális nézetek enynyhe erősödését mutatja ezen a területen is, a 16 százalékpontos különbség jelentős (23 százalék liberális szemben 39 százalék konzervatívval).

Az alábbi táblázat az ideológiai-politikai-szociális kérdésekben a vélemények változását mutatja az elmúlt húsz évben, tízévenként és pártszimpátia szerint. Látható, hogy a liberális és a nagyon liberális megközelítéseknek az előzőekben említett emelkedése kizárólag a demokratákkal rokonszenvezőknek volt köszönhető (az esetükben 310 százalékkal!), míg a republikánusok között erősen csökkent az amúgy is alacsony arány, miközben a függetlenek esetében stagnálásról beszélhetünk. Más vonatkozásban is a tapasztalatokat igazolja, hogy a demokratáknak a progresszív, míg a republikánus párt híveinek a konzervatív felfogása erősödött, igazolva a két párt hívei közötti szellemi árok régóta tapasztalt szélesedését.

Ugyanez az azonosulási megoszlás a republikánus és a demokrata szavazókon belül

Az eredmény prognosztizálható volt: a republikánus táborban nagy többségben vannak a konzervatív érzelműek, míg a demokraták erősen – és legújabban kiugróan – rokonszenveznek a liberális nézetekkel.

A pártszimpátiák és a terhesség-megszakításhoz való viszony

A terhesség-megszakítás lehetőségének kérdése a nagyrész mélyen vallásos amerikai társadalomban az egyik politikai és ideológiai vízválasztó, és jelentősen befolyásolja az idei választás kimenetelét. Az adatok azt mutatják, hogy a demokraták majd kilencven százaléka támogatja az abortusz lehetőségét (pro-choice), míg a republikánusoknak csupán egynegyede megengedő, és a függetlenek fele sem rajong a születésszabályozás radikális megoldásáért.

Egyébként amíg a pro-choice demokraták aránya az utóbbi öt évben 18 százalékponttal növekedett, addig az ellenoldalon a republikánus és független vélemények keveset változtak a kérdésben.

A feketék és fehérek közötti házasságkötés elfogadottsága[1]

Az emberi rasszok közötti interakciók, a megkülönböztetés és az egyenjogúság kérdései hagyományosan az Egyesült Államok közéletének homlokterében vannak, még azután is, hogy a polgárháború utáni bizonyos fokú, főleg déli visszarendeződést, a faji megkülönböztetés kérdéseit jogilag a huszadik század folyamán rendezték. Az elmúlt évtizedekben a kérdés társadalmon belüli nyugtató rendeződése is hatalmas léptekkel haladt előre. Ennek bizonyítéka, hogy a fajok közötti házasság elfogadottsága az 1958 utáni megalázó értékről (4 százalék) mostanra majdnem teljes körűvé vált. A kérdés jelentősége tehát a választásokkal összefüggésben is csökkent, bár a felmérések a mai napig figyelik a hivatalos nómenklatúrában afrikai amerikaiaknak nevezett feketék választási hajlandóságát, lehetőségeit és rokonszenveit.

Fiatal nők véleménye fontos gazdasági, környezeti és társadalmi kérdésekről

Az Egyesült Államokban a 18 és 29 év közötti korú nők 41 százaléka liberális identitásúnak tartja magát, ami felülmúlja a hasonló korú fiatal férfiak arányát ebben a kategóriában. (Egyébként ez a helyzet az idősebb nők és férfiak korcsoportjaival történő összevetéskor is.) A fiatal nők liberáliskénti önazonosítása 2001 és 2014 között összességében enyhén növekedett. Természetesen az aktuális fejlemények évről évre befolyásolták az önidentifikációjukat, de a trend egyértelmű: 2015-ben 34, 2020-21-ben 44, és a legutóbbi, 2024-es felméréskor 40 százalékra ugrott a magukat liberálisnak tartó fiatal amerikai nők aránya. (Ez a legutóbbi érték enyhe visszaesést mutat.) A liberális értékek vallása különösen megmutatkozik a környezeti kérdésekben, valamint a terhességmegszakításhoz és a lőfegyverek korlátozása kérdéséhez történő hozzáállásukban.

Az amerikaiak véleményének alakulása a gazdaság helyzetéről 2020-2024

A gazdaság helyzete és az infláció alakulása az amerikai közvéleményt leginkább foglalkoztató és választásokkor a szavazatok megoszlását leginkább befolyásoló téma. A trend különösen 2021 májusától megfigyelhetően egyértelműen azt mutatja, hogy a megítélések szerint az Egyesült Államok gazdasága lejtmenetben van, amit egyébként a független adatok nem teljesen igazolnak: az ország teljesítménye inkább hullámzó. Ami azt mutatja, hogy az emberek szubjektív érzése nem minden esetben fedi száz százalékban az aktuális helyzetet. Viszont a politikában mindig a választónak van igaza…(?!)

Érdekesen alakul az amerikaiak nézete abban a kérdésben, hogy az egyes társadalmi csoportok számára melyik párt politikáját tartják kedvezőnek

Az amerikaiak többsége úgy ítéli meg, hogy a Demokrata Párt jobban szolgálja az érdekeit az utóbbi években illegálisan bevándorlóknak, az LMBTQ+ embereknek, a szakszervezeti tagoknak, a nőknek, a latin-amerikai származásúaknak (Hispanic), a szegényeknek, a feketéknek és kisgyermekes szülőknek. A Republikánus Párt viszont szószólója a gazdagok, gazdasági vezetők és a katonai veteránok érdekeinek.

Az Egyesült Államok világban elfoglalt helyének és a külpolitikának megítélése

Az amerikai közvélemény általánosságban egyre elégedetlenebb az amerikai külpolitika eredményeivel, hazája szerepével és elfoglalt helyével a világban. Míg George W.Bush kezdeti elnöksége idején a megkérdezettek kétharmada elégedett volt, ma már csupán egyharmaduk vallotta ezt a véleményt. Az iraki beavatkozás és a demokráciaterjesztés közel-keleti és afganisztáni kudarca nagymértékben csökkentette a küpolitikba vetett bizalmat. Trump idején volt egy bizonyos fellendülés, de napjainkban állandósulni látszik az egyharmados, nem túl biztató elfogadottság.

Ami az egyes pártszimpatizáns csoportok közötti megoszlást illeti, a demokraták sokkal nagyobb arányban támogatják az Egyesült Államok világpolitikai szerepét, mint a republikánusok. Ez a fejlemény tulajdonképpen történelmileg meglepetés is lehetne, hiszen a republikánus érzelműek nem is olyan régen még a globális amerikai szerep elkötelezettebb támogatói voltak. Ugyanakkor csak látszólagos ellentmondás ellentmondás, hogy miközben a republikánusok elégedett voltak a külpolitika eredményeivel Trump elnöksége idején, az izolacionista érzelmek és vélemények éppen abban az időszakban nyertek nagyobb teret körükben. Miközben a demokraták közötti elszigetelődési vélemények visszaestek. (A Good Authority felmérése.)

A Pew Research Center felméréséből az is kiderül, hogy Kamala Harris támogatóinak 80 százaléka egyetért a szövetségesekkel egyeztetett, érdekeiket figyelembe vevő politika fontosságával, míg a republikánusok között ez az arány 40 százalék, vagyis fele. Ugyanakkor viszont a republikánusok háromnegyede gondolja, hogy Washingtonnak fenn kell tartania az egyetlen katonai szuperhatalom státusát, szemben a demokraták alig több, mint felével.

A Biden-Harris elnökválasztási verseny állása az elnökjelölti vita után

A felmérések szinte mindegyike megerősítette a CNN-nek közvetlenül a Trump-Kamala elnökjelölti vita után végzett villámfelmérését, miszerint az alelnök tisztán megnyerte a vitát: az amerikaiak nagy többsége szerint Kamala Harris jobb volt Donald Trumpnál, aki folyamatosan beleesett az ügyesen felállított csapdákba, és dühöngött és összefüggéstelenül csapongott. A YouGov felmérése 55:25-ös arányt hozott ki Harris javára, míg az ABC televíziós társaság 58:36-os Harris győzelmet mért a megkérdezettek körében. (Azt persze ellentmondásosan ítélik meg, hogy Taylor Swift aznap éjszakai kiállása Harris mellett mennyit ér a latban.)

Kamala Harris számára nyilvánvalóan jó hír a felmérések eredménye. Azonban a továbbiakat, az elnökválasztás kimenetelét nem a vita választói megítélése, nem a populáris szavazatok száma és aránya befolyásolja. Az államokat képviselő elektori kollégium dönt, amelyben az alig féltucat ingadozó állam ma még bizonytalan állásfoglalása lesz a meghatározó. Azt is figyelembe kell venni, hogy ugyan a november eleji választás itt van a nyakunkon, de akár addig is sok minden történhet, ami megváltoztathatja az esélyeket. (Említhetjük a Donald Trump elleni immár második merénylet-kísérletet is szeptember 15-én Floridában, amelynek a hatása most még felmérhetetlen.) Június óta – ahogyan a The Economist írta – jó csomó nagy meglepetés történt, és korántsem biztos, hogy nem lesz újabb.

Dérer Miklós

[1] A „faj” (race) az amerikai hivatalos és közbeszédben elfogadott terminus, és semm inpejoratív konnotációja nincs. A sokfajú és soketnikumú amerikai társadalom elemzésének és a politikának is fontos hivatkozási alapja.