kmdsz@mfa.gov.hu
+36 1 458-1274
Budapest, 1062 Bajza utca 44.
Idén akkorát változott a béren kívüli juttatási rendszer, hogy több ponton is tulajdonképpen rá sem ismerni a korábbira. A kormány pénz híján nyilvánvalóan a magánszemélyek forrásait megcélozva igyekszik pörgetni a gazdaságot. Arról, hogy ez mennyire sikeres, némi fogalmunk már rövidesen lehet – értékelnek az Azénpénzem.hu portálon.
Számos cég már a napokban lezárja a palettáján levő béren kívüli juttatások közötti választás lehetőségét, de a tapasztalat szerint a többség ezt csak legfeljebb a hónap végén, esetenként még később teszi. Sok dolgozó csak ekkor szembesülhet azzal, mekkorát változtatott a kormány. Persze, ha egyáltalán szembesül. Az ugyanis a cégektől függ, hogy mit ajánlanak fel béren kívüli juttatásként. Annyi azonban biztos, hogy tavalyhoz képest jókorák a változások. (A szabályváltozásokat itt összegezték.)
Mi állhat a kormányzati döntések hátterében? A legutóbbi választás előtt óriási osztogatásba kezdtek, ami aztán rendesen meg is fektette a gazdaságot. Most azonban nincs pénz, így a zsebekben turkálva próbálnak a költéseknek fedezetet teremteni, egyebek közt az áfabevételek növelésével – értékelnek a portálon.
Szőnyeg, bútor, edény vagy épp evőeszköz is vásárolható
Az eddig is igen kitüntetett SZÉP-kártya igazi jolly jokerré vált. A kormány a „magyar munkavállalók egészségének megőrzése és aktív életvitelük támogatása érdekében” Aktív Magyarok néven új zsebet nyitott. Erre összesen évi 120 ezer forintot adhatnak a munkáltatók. Fontos kikötés, hogy a munkáltató ilyen címen félévente juttathat 60 ezer forintot. Az újabb feltöltés feltétele pedig, hogy a dolgozó nyilatkozzon: az előző összeg 80 százalékát már elköltötte.
Annak érdekében, hogy különösen a kisebb vidéki lehetséges elfogadói helyek bekapcsolódjanak a SZÉP-kártya elfogadásába, a szolgáltató kérésére a bankoknak az idén már három munkanapon belül biztosítaniuk kell az elfogadói szerződés megkötését. Szeptember 1-jétől pedig a pihenőplasztiknak fel kell tudnia költözni a mobilra.
A pihenőplasztikról lehetővé tett „lakhatási” célú költés esetében csak a kormányzati propagandában emlegetik a lakhatást, a rendeletben erről szó sem esik. Ott pusztán felsorolják, hogy például szőnyeg, bútor, edény vagy éppen evőeszköz is vásárolható SZÉP-kártyával. A SZÉP-kártyán levő összeg és a 2025-ben ide érkező juttatások 50 százaléka használható ilyen kiadásokra. Több bútor-, illetve szőnyegáruház (például az RS, a Kanapékirály, a Comfort Line, a Diego, a Jysk, a mömax, a Möbelix és XXXLutz szintén szépkártya-elfogadóhely) már jelezte is, hogy elfogad SZÉP-kártyát. A barkácsáruházak közül egyelőre az Obi tett így, de már a Praktiker is jelezte: hamarosan…
Nagyon sok függ a cégektől és a magánszemélyektől
A 35 év alattiaknak juttatható, az erről szóló rendeletben igen szűkszavúan szabályozott summa elsőre meghökkentően magas. Jókora kérdés azonban, hogy a munkáltatók ebből mennyit biztosítanak majd fiatal dolgozójuknak. A felhasználási feltétel nemes egyszerűséggel csak annyi, hogy be kell mutatni a lakásbérleti szerződést vagy a lakáscélú hitelszerződést. Ha a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett összegét, a plusz felét az éves adóbevallásban különbözeti bírságként szükséges feltünteti és szja-t kell fizetni utána.
A legelképesztőbb rendelkezés kétségtelenül az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások gyors eltapsolhatósága.
Ezen a téren a döntés egyértelműen a tagok kezében van.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötelezte, hogy január 31-ig becsüljék meg, mennyi pénz távozhat lakáscélra, majd havonta készítsenek jelentést a ténylegesen távozó összegről.
Forrás: 24.hu