kmdsz@mfa.gov.hu
+36 1 458-1274
Budapest, 1062 Bajza utca 44.
A nemzetközi sajtóban élénk figyelmet keltett a kínai elnök európai útja, amelynek során Franciaországot, Szerbiát és Magyarországot érintette. A három ország Kína-politikája különböző mértékben, de eltér az európai fősodortól, és vagy politikai vagy főleg gazdasági megfontolásokból jó kapcsolatokat ápol a kommunista birodalommal. Alábbi összeállításomban főleg Magyarországra koncentrálva ismertetem a látogatás sajtóvisszhangját.
Financial Times
Hszi európai útja az EU és a NATO megosztását célozza.
A budapesti megálló előtt a kínai elnök méltatta, hogy a magyar kormány „független” külpolitikát folytat, szembeszáll a nagyhatalmak törekvéseivel. A megjegyzés alighanem arra vonatkozik, hogy Orbán már jó ideje ellenáll a brüsszeli, illetve washingtoni nyomásnak és baráti kapcsolatokat tart fenn Moszkvával, valamint bővíti a gazdasági együttműködést Kínával – idézett a lap elemzőket. Peking az egyik legszorosabb európai partnerének tekinti magyar felet, és nem fogja vissza magát, amikor beruházásokat kell ígérni. Hivatalos becslések szerint a kínai céges befektetések összesített értéke az év végére elérheti a 30 milliárd eurót.
A dicséret feltehetőleg muzsika a magyar vezetés füleinek, ám aligha oszlatják el az Unió aggályait a kínai szándékok ügyében. Hiszen Kína nyakló nélkül exportál, viszont csak keveset vásárol, és fenyegetheti az európai cégeket a dömpingáron kínált termékekkel. További probléma, hogy Hszi jó viszonyt ápol Putyinnal, illetve egyre növekvő kereskedelmi forgalmat bonyolít le Oroszországgal.
A belgrádi és budapesti tárgyalások ezeket a fenntartásokat sem enyhítik, mivel mindkét ország a Kreml legfőbb hívei közé tartozik a kontinensen.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.ft.com/content/ae84ebee-f51c-4d58-b488-e77a0313b5a2
SFR
Magyarország viharos sebességgel építi ki a Kínával való együttműködését, de kezd ellenállás mutatkozni a „keleti nyitással” szemben – hívta fel a figyelmet honlapján a svájci közszolgálati rádió és televízió.
A szerző részletesen beszámolt a magyar vidéken épülő hatalmas gyárakról, valamint a kínai tulajdonban lévő Pireusz kikötőbe vezető vasútvonalról – amelynek pikáns részlete, hogy a vonatkozó szerződések titkosak -, valamint a Budapest, valamint Kína nagyvárosai közötti légi járatok egyre gyakoribb voltáról.
Ám nem csak a gazdaságról van szó. Nemsokára kínai rendőrök fognak járőrözni a magyar utcákon, a hivatalos indoklás szerint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni harcban való együttműködés jegyében.
A probléma: az EU arra ösztönzi a tagállamokat, hogy építsék le a Kínától való függőségeiket, de Magyarország demonstratívan ennek éppen az ellenkezőjét teszi. Orbán Viktor újra és újra hangsúlyozza, hogy „a Nyugat hanyatlóban van”, ezért számára logikus, hogy Kína, a felemelkedő szuperhatalom közelségét keresi.
Magyarországon azonban ellenállás van kibontakozóban: alig telik el hét a környezeti problémákat okozó új, gigantikus gyárak elleni tiltakozás nélkül. Dobrev Klára, a DK elnevezésű volt kormányzó párt képviselője az Európai Parlamentben úgy látja, a kormány nevetséges áron elkótyavetyéli Magyarországot Kínának. Ranschburg Zoltán politikai elemző (Republikon) szerint a kínai befektetések nem hoznak jólétet Magyarországon, mert a nagy haszonra a kínai nagyvállalatok tesznek szert, és Magyarországon legjobb esetben is csak az alvállalkozókat keresnek, „azok pedig szinte kivétel nélkül szorosan kötődnek a kormányzó Fidesz párthoz, vagy közvetlenül a kormánnyal”.
Orbán Viktort azonban aligha zavarja ez a bírálat. Kényelmes kétharmados parlamenti többséggel kormányoz, és Kínában most olyan partnerre talált, amelyet bármikor kijátszhat az EU ellen.
https://www.srf.ch/news/international/xi-jinping-auf-europatour-ungarn-setzt-voll-auf-partner-china
Die Welt
Hszi Csin-ping mostani útjának összeállításakor a fő szempont az volt, mennyire tudja ily módon még inkább megosztani a földrészt. Peking szemében ugyanis Európa nem erős, hanem az Egyesült Államok függvénye, és ezért Kína igyekszik éket verni a kettő közé – ezt fejtette ki egy tajvani elemző a jobboldali konzervatív német lapban.
Az illető a Prospect Foundation elnevezésű agytröszt elnöke, és szerinte a kínai elnök európai útjának párizsi állomását az indokolta, hogy az uniós államok közül Franciaország a leginkább hajlamos leválni Washingtonról. Szerbiában és Magyarországon viszont elsősorban gazdasági megfontolások vezérlik. Új életet kell lehelni a Selyemút-kezdeményezésbe, mert gyengélkedik a kínai gazdaság. És mivel mind Belgrádban, mind Budapesten nagy pompával, illetve tisztelettel várták, odahaza fel tudja mutatni, hogy mekkora sikerrel járt.
Ugyanakkor Ursula von der Leyen alighanem hiába kérte, nem fog közbenjárni Putyinnál a háború beszüntetésére. Viszont nem árt, ha az EU óvatos, mert Kína a technológia jóvoltából hozzáfér a nyugati digitális infrastruktúrához. Legyen szó a Huawei-ről, a TikTok-ról vagy az elektromos autókról. Minden forráson keresztül képes bizalmas adatokat szerezni, megfigyelni. Ugyanakkor próbálja szétlapítani Tajvant. Egyre veszélyesebbek a kínai katonai provokációk, könnyen bekövetkezhet valami véletlen eset, ami azután háborút von maga után.
Ezért legfőbb ideje, hogy a Nyugat jobb belátásra bírja Hszit, de ő csak az erő nyelvén ért.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
További linkek
The New York Times
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön Kína egyik legnagyobb csodálójával és európai védelmezőjével találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyében, vagyis újra számára biztos övezetbe lépett egy olyan kontinensen, amely egyre óvatosabban viszonyul Kínához – írta Andrew Higgins, a lap közép- és kelet-európai irodájának vezetője szokatlanul hosszú cikkében.
A szerző ismertette Hszi fogadtatását azzal, hogy az útvonalat megvédték a tüntetőktől, és szólt a tibeti zászló körüli incidensről is. Mint írta, a megbeszélés után Hszi és Orbán „tartott valamit, amit sajtóértekezletnek neveztek", de a két politikus csupán egy-egy előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel, és nem fogadott kérdéseket. Mindketten azt ígérték, hogy a máris kiváló kapcsolatokból „időt álló, átfogó stratégiai partnerséget” kovácsolnak, ez a megközelítés azonban erősen eltér az EU Kínával kapcsolatos álláspontjától.
Orbán Viktor, aki Európában a bírálatok össztüzében áll azért, amit ő „békepolitikának” nevez, és amivel valójában Ukrajna kapitulációját követeli, külön köszönetet mondott a kínai vendégnek „Kína ukrajnai békéért tett lépéseiért”. Kína nem ítélte el Moszkvát az agresszióért, és számos vonatkozásban segíti az orosz hadviselést. Mivel Ukrajnáról a béke követelésén kívül nem volt mit mondaniuk, a felek a gazdasági együttműködésre koncentráltak. A szerző részletesen ismertette az erről elhangzottakat, és kiemelte, hogy nukleáris projektekről is megállapodtak.
Andrew Higgins ismertette Hszi Magyar Nemzetben megjelent írását, majd rámutatott: a kínai politikus budapesti látogatása megpecsételte Orbán Viktor hosszú, kitartó átváltozását a Soros György által támogatott kommunistaellenes, liberális bajkeverőből a Kínai Kommunista Párt legeltökéltebb európai csodálójává és védelmezőjévé. Orbán egyébként első kormányzása idején Budapesten még a Dalai Lámával találkozott, de ma az EU-ban kitartóan ellenzi Kína Tibettel, Hongkonggal, és az üldözött ujgurok otthonával, Hszincsianggal kapcsolatos politikájának minden bírálatát, és azon van, hogy felhígítsa Kína emberi jogi helyzetének kritizálását – írta a szerző, és számos példát sorolt fel.
Magyarország már ma is a német autógyártók fontos központja, és most kínai befektetéseket keres, hogy Európa fő központjává váljon az elektromos autók gyártásában. A szerző erre is számos példát hozott fel.
Higgins rámutatott: Orbán Kína felé fordulása 2011-ben kezdődött nem sokkal azután, hogy visszatért a hatalomba, amelyet ma már 14 éve birtokol: ekkor jelentették be az új külpolitikai irányvonalat, az úgynevezett „keleti nyitást”. A Kínát illető hazai bírálatokat sikerült elhallgattatnia a miniszterelnöknek, aki erősen a kezében tartja a magyar médiát, de kötéltáncot jár például a Kínával kapcsolatos amerikai hozzáállással, ezen belül nagy csodálója, Donald Trump álláspontjával kapcsolatban.
A Trump-hoz köthető Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) éves budapesti találkozóján például lábujjhegyen kellett kerülgetni a Kína-témát.
https://www.nytimes.com/2024/05/09/world/europe/xi-jinping-china-hungary-orban.html
The Times
Hszi igen meleg fogadtatásban részesült Orbán részéről, utóbbi tárt karokkal várta, összhangban azzal, hogy Magyarország Kína felé tart.
A magyar kormány, amelynek nacionalista politikája éles bírálat tárgya a Nyugat részéről, előnyben részesíti a kínai beruházásokat, miközben romlik viszonya Brüsszellel. A miniszterelnök készséges partnernek tartja a vendéget, annál is inkább, mivel az EU egyre ellenségesebb a Fidesszel szemben és ez Peking felé tereli.
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az Unió Magyarország támogatásának milliárdjait fagyasztott be, ehhez képest a kínai beruházások több mint megháromszorozódtak. Viszont a most kötött megállapodások kapcsán nem tudni, mit tartalmaznak azok a pontok, amelyek alapján kínai rendőrök dolgozhatnak magyar földön. Mellesleg titokzatos kínai „önkéntesek” tegnap megállítottak olyan tiltakozókat, akik tibeti, illetve tajvani zászlókat lengettek.
Jonathan Holslag professzor, a Belga Védelmi Intézettől úgy véli: Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban. Összeállt Pekinggel, hogy csökkentse Brüsszel befolyását és hogy megmutassa: a világban van más is, mint a nyugati liberalizmus. Hozzátette ugyanakkor, hogy Németország és Franciaország éppen annyira hajlandó engedni a kínai nyomásnak, mint a magyar vezetés.
Eközben a magyar gazdaság szenved. Orbán Balázs úgy nyilatkozott, hogy Kína tisztelettel kezeli a magyar felet, nem úgy, mint az EU és az USA.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Die Welt
Kína új kapukat talált Európa felé: Magyarország és Szerbia azonban különleges eset, mert a földrész nagy része velük ellentétben kritikusabban viszonyulnak Pekinghez. Ám ez még változhat.
Mindenesetre mind Budapesten, mind Belgrádban hatalmas lelkesedéssel fogadták Hszit. A politikus a térségben építhet óriási hatalmára. Úti célpontnak éppen azt két államot választotta, amely egyedül tart ki a kínaiak megingathatatlan híveként. Az kínai elnök olyan világrendet képzel el, amelyben nem az USA játssza a vezető szerepet, viszont Kína a jelenleginél erősebb.
Az odavezető úton szövetségeseket keres és érdekszövetségekkel kísérletezik. Nyugaton Franciaországba helyezi reményeit, a kontinens keleti felén viszont úgyszólván hazai pályán játszik. Az eredetileg 17+1-es, de mostanra kiválások nyomán 14+1-es kínai-közép- és kelet-európai együttműködési formátum részvevői közül már sokan tisztában vannak a kínai szerepvállalás hátulütőivel, főleg a háború óta, de a gazdasági előnyök sem annyira egyértelműek.
A régióban a három balti állam és Csehország bírálja Kínát, Szerbia és Magyarország ezzel szemben tántoríthatatlan az ellenkező póluson. A többiek jó része kétélű fegyvernek tartja a kínai kapcsolatot.
Mégsem kívánnak lemondani a Pekingből érkező beruházásokról, valamint a gazdasági együttműködésről.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
További linkek:
https://www.euronews.com/my-europe/2024/05/09/is-china-using-hungary-as-bridgehead-in-europe
Financial Times
Hszi Csi-Ping dicsérte Magyarország „független” külpolitikáját az Orbán Viktorral való találkozást megelőzően – írta elemző publicisztikája címében a vezető angolszász gazdasági-politikai napilap.
A kínai elnök Magyarországot Kína „egyik legfontosabb stratégiai partnerének” minősítette, amivel – más hasonló felmagasztalásokkal együtt – nyilvánvalóan az volt a célja elemzők szerint, mint egyébként egész európai útjával, nevezetesen, hogy növelje a megosztottságot az Európai Unió és a NATO köreiben.
Másutt a kínai-magyar kapcsolatokat „minden körülmények között működő és az új korszaknak megfelelő átfogó stratégiai partnerségnek” nevezte. Az „új éra” kitétel egyébként Hszi kedvenc formulája saját politikai céljait illetően.
Mindez együtt azt jelenti, hogy Hszi felértékelte a kapcsolatot Magyarországgal. Meghirdette, hogy az együttműködés mindent kiáll. Elemzők szerint ennél előkelőbb helyet csak Oroszország foglal el a kínai értékrendben. Budapest mostantól kezdve különleges helyet foglal el a pekingi diplomáciai panteonban. Különösen figyelemre méltó, hogy Hszi a látogatást korszakhatárként jelölte meg az együttműködésben.
Egyébként mind a ketten igencsak dagályosak voltak, amikor kiálltak a média elé.
Yu Jie, a Chatham House, a Brit Külügyi Intézet szakértője úgy véli, hogy az elhangzottak azt jelentik: új szintre emelkedett a kínai-magyar viszony. Azt mutatja, hogy Peking hídfőállásnak kívánja megtenni Magyarországot az EU-ban. Orbán feladatai közé tartozik, hogy eljárjon Brüsszelben Peking érdekében.
A kínai elnök azt is mondta, hogy a két ország „kormányai, parlamentjei és pártjai” szorosabbra fűzik kapcsolataikat, és „rendíthetetlen támogatást nyújtanak egymásnak érdekeik érvényesítésében”.
Orbán úgy nyilatkozott, hogy „mi mindig barátként tekintettünk Kínára”, és dicsérte Kína gazdasági technológiai teljesítményét.
A cikk megemlítette, hogy magyar hivatalosságok bejelentették, hogy tizennyolc gazdasági megállapodást írtak alá Pekinggel, amelyek között egy repülőtérre vezető gyorsvasút és egy Szerbia-Magyarország olajvezeték építését emelte ki. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az az Orbán kijelentés, miszerint Magyarország támogatja a kínaiak ukrajnai béketervét ellenkezik a NATO szövetségesek álláspontjával, akik annak elfogadását kapitulációnak tekintenék.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.ft.com/content/563be6d0-ab62-47cc-9076-5dd20cac8cbd
Szerkesztette Dérer Miklós
Üzenjen nekünk