
A dolgozók részére adható juttatások köre a 2025. évet érintő jogszabályváltozásoknak köszönhetően tovább bővült, még ha nem éledtek újra a 2019 előtti belső szabályzat alapján adható juttatások, tehát azok továbbra is munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak. Számos juttatási elem közül választhatnak viszont a dolgozók, ha a munkáltatójuk cafeteria juttatási rendszert alakít ki. Egy minden igényt kielégítő cafeteria rendszer kidolgozása nem megy egyik napról a másikra. Amennyiben már rendelkeznek juttatási szabályzattal, azt célszerű már a féléves tapasztalatok alapján felülvizsgálni. Érdemes a dolgozói elégedettség felmérése mellett a vezetőség véleményét is kérni, mielőtt döntenek a jövő évi keretösszegről.
A „Cafeteria” angol szó önkiszolgáló étterem, vendéglő, illetve kávéház jelentéssel bír. Ez a szóhasználat nagyon kifejező, mivel egy olyan rendszerre kell gondolni, ahol a munkavállaló az élethelyzetének, igényeinek megfelelő juttatásokból válogathat attól függően, hogy a munkáltató által meghatározott cafeteria rendszer milyen széles kínálatot tesz elérhetővé.
Míg a fiatal munkatársak általában a szórakozást, utazást, tanulást helyezik előtérbe, addig az idősebb korosztály a rekreációra, pihenésre, az egészségre és a nyugdíjas évekre fókuszál, és különböző biztosítási lehetőségeket és önkéntespénztári hozzájárulásokat tart megfelelőnek.
A rendelkezésre álló lehetőségek köre egyrészt a munkáltató által, másrészt a jogszabályi környezet hatására változik. A dolgozók többnyire olyan juttatási elemeket választanak, amellyel kedvezőbb közteher mellett nagyobb vagyoni értékben részesülhetnek. Vitathatatlan, hogy az adómentes juttatások mellett a SZÉP kártya a legnépszerűbb juttatási forma.
A munkáltató juttatási rendszerét alapvetően kétféle módon határozhatja meg. Ez történhet
- nettó módon, amikor a dolgozók azonos mértékű nettó juttatásban részesülnek, mely után a kifizetőnek adófizetési kötelezettsége keletkezhet. Ez a módszer egyes meghatározott juttatásoknál és béren kívüli juttatásoknál azt jelenti, hogy a munkáltató által adott juttatás piaci értéke a munkavállaló nettó juttatása, mely után a munkáltató megfizeti a kifizetőt terhelő adókat. Ez egyes meghatározott juttatásoknál azt jelenti, hogy a juttatás értékéből az adó alapját 1,18-as szorzóval határozzuk meg, amely után a kifizetőnek kell a 15% szja mellett a 13% szocho-t megfizetnie.
Béren kívüli juttatásnál, például SZÉP kártyára – korlátokon belül utalt összeget alapul véve – az átutalt összeg után kell a kifizetőnek a 15% szja-t és a 13% szocho-t megfizetni. Ebben az esetben tehát nincs adóalap-korrekció.
Abban az esetben, amikor a juttatás munkaviszonyra tekintettel adott juttatásnak minősül, a munkáltató az általa felbruttósított jövedelemből levonja a munkavállalót terhelő szja és járulék összegét és a bruttó jövedelem után fizeti meg a szocho-t.
- bruttó módon, amikor a munkáltató cégköltség szinten határozza meg a munkavállaló rendelkezésére álló keretösszeget, és a munkáltató által felajánlott juttatásokból szabadon válogathat.
Ezzel a módszerrel a munkáltató olyan juttatási rendszert alakít ki, amelynél minden munkavállaló részére azonos –, vagy pozíciótól, fizetés mértékétől függő, egyes dolgozói csoportokra egységes elvek mentén meghatározott keretösszeget rögzít. Ez a keretösszeg a munkáltató teljes költségét tartalmazza, azaz magában foglalja az egyes juttatási elemek után fizetendő közterheket is; azt pedig a munkavállalók döntésére bízza, hogy mely juttatási elemeket választják a bruttó keretösszegük erejéig (arra is figyelemmel, hogy vannak adómentes juttatások, míg mások béren kívüli juttatásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak, avagy munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülnek, s ezzel adóterhelésük eltérő).
A 2025-ben hatályos Szja törvény előírásai alapján az egyes juttatások a következő kategóriákba sorolhatók. A táblázat a legjellemzőbb dolgozói juttatásokat tartalmazza, mely túlmutat a cafeteria határán – azaz számos olyan elemet is tartalmaz, mely cafeteria keret terhére nem juttatható.
| Juttatás | Kategória | Korlát |
| Borászati termékek | Adómentes | 29080 Ft; évi 3-szor |
| Bölcsődei, óvodai szolgáltatás | Adómentes | Korlátlan, számla alapján |
| Cégautó | Adómentes | Korlátlan |
| Diákhitelhez adott támogatás feltételek mellett | Adómentes | A tandíj összege |
| Felelősségbiztosítás | Adómentes | Korlátlan |
| Munka alkalmassági vizsgálat | Adómentes | Korlátlan |
| Kerékpár, elektromos kerékpár használata | Adómentes | Korlátlan |
| Munkába járás, munkásszállítás | Adómentes | Jegy 100%-a, vagy 30 Ft/km |
| Munkásszállás | Adómentes | Korlátlan |
| Nem iskolarendszerű képzés | Adómentes | Korlátlan |
| Oltások, szűrések | Adómentes | Korlátlan |
| Sport és kultúra, állatkerti jegy, bérlet | Adómentes | Minimálbér |
| Saját sportlétesítmény, sporteszköz biztosítása | Adómentes | Korlátlan |
| Szemüveg képernyő előtti munkánál | Adómentes | Minimum ellátás |
| Temetési segély, kegyeleti ellátás | Adómentes | Korlátlan |
| Védőeszközök | Adómentes | Korlátlan |
| SZÉP kártya | Béren kívüli | 450000 Ft/év |
| Aktív Magyarok Alszámla | Béren kívüli | 120000 Ft/év |
| Lakhatás támogatása 35 év alatti munkavállalónál | Béren kívüli | 1800000 Ft/év |
| Csekély értékű ajándék | Egyes meghatározott | 29080 Ft; évi 3-szor |
| Csoportos (állomány) biztosítás | Egyes meghatározott | Korlátlan |
| Rendezvényen adott ajándék | Egyes meghatározott | Minimálbér 25%-a/alkalom |
| Önkéntes pénztári hozzájárulás | Munkaviszonyos | Korlátlan |
| Biztosítás (egyéni) | Munkaviszonyos | Korlátlan |
| Iskolarendszerű képzés | Munkaviszonyos | Korlátlan |
Forrás: ado.hu