Hol lehet Európában a legtöbbet keresni? – az EU-s rangsorból kiderül

Hol lehet Európában a legtöbbet keresni? – az EU-s rangsorból kiderül

A jövedelmek az Unióban jellemzően azokban az országokban magasak, ahol erősek a szakszervezetek.

A növekedés.hu-nál azt számoltuk, hogy ha csak nem történik valami rendkívüli esemény, amely felborítja a jelenlegi folyamatokat akkor nagyjából 15-25 év lehet még mire a magyar eléri a német és az osztrák bérszintet.

De hol tartunk mostanság? Az Eurostat legfrissebb adatai ezen a téren 2022-esek. Mint kiderült: azoknál a cégeknél, ahol 10 főnél több embert dolgoztatnak,

az átlag uniós alkalmazott úgy 30 eurós, vagyis mintegy 11 ezer forintos órabérért dolgozik.

Kevés olyan EU-s rangsor van, amelyiknek a legvégén nem Bulgária áll. A keresetek összefoglaló lista sem tartozik a kivételek sorába: a délkeleti országban alig háromezer forintos, vagyis 8,2 eurós órabérről árulkodnak a statisztikák.

Őket nem sokkal követi Románia 9,5 euróval. A sereghajtók között találjuk sajnos Magyarországot is egy 10,7 eurós adattal.

Az élvonalban kevés mozgás történt az utóbbi években: Luxemburg jó ideje a dobogó tetején áll. Ebben az alig több mint félmilliós országban

az órabérek majdnem hat és félszer akkorák, mint Bulgáriában.

Korábbi elemzések szerint főleg az erős pénzügyi szektor húzza fel a számokat. De nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az egész EU-ban épp Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér. Átváltva kis híján eléri a havi bruttó egymillió forintot.

Jellemző, hogy a tavalyi adatok alapján még a németek is alaposan lemaradnak tőlük: náluk az éllovashoz viszonyítva a minimálbér 500 euróval, vagyis majdnem havi 200 ezer forinttal kisebb.

A luxemburgi rendszer egyik sajátossága, hogy az inflációhoz van kötve a minimálbér, ezért folyamatosan korrigálják a jövedelmek alsó határát.

Legmagasabb órabérek az EU-ban 2022-ben (euró)

Luxemburg 50,7
Dánia 46,8
Belgium 43,5
Franciaország 40,8
Hollandia 40,5
Svédország 40,1
Németország 39,5

Forrás: Eurostat

Az élbolyban jellemzően olyan országok szerepelnek, ahol erősek a szakszervezetek. Dániában nem csak a magas minimálbért harcolták ki. Például azt is elérték, hogy az elbocsátott alkalmazottaknak akár két évig is járhat a munkanélküli segély.

Csalókák a számok?

Csak azért, mert valahol a bérek nagyon magasak még nem jelenti azt, hogy az életszínvonal terén is ők állnak az élen. Hisz mit érnek a kiugró jövedelmek, ha mondjuk a lakhatási kiadások is az egekben vannak?

Az Unióban nagyok az árkülönbségek. A németeknél vagy a bolgároknál nyilván nem ugyanannyiba kerül egy McDonald's menü vagy egy fékcsere. Vagyis egy adott jövedelemnek teljesen más a valódi értéke nyugaton, mint az unió keleti felén.

Az Eurostat a vásárlóerő-paritáson mért, egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) összehasonlításával méri fel az életszínvonalbeli különbségeket.

Elsőre úgy tűnhet, hogy ez a megközelítés nagy újdonságot nem hoz, hisz a leggazdagabb régiónak az EU-ban Luxemburg fővárosa van kinevezve. Csakhogy itt a rangsorban ezután Dublin és Brüsszel után Prága következik.

Bár a magyar régiók le vannak maradva az uniós átlagtól, Budapest kivételt képez.

Ahogy korábban is írtuk: a magyar főváros az Eurostat adatok alapján nagy meglepetésre Bécset és Berlint is előzi az életszínvonal terén.

Forrás: novekedes.hu

Üzenjen nekünk

Close