Innen-onnan

Innen-onnan

Dérer Miklós ismét glóbuszunk érdekes és fontos eseményeiről ad áttekintést. Lemondásra kényszerül-e a szomszédos Ausztria kancellárja? Merre tart az EU-Kína kapcsolatrendszer? Hol van Európa közepe? Véget ér a ketreckorszak?

Innen-onnan (avagy Globális Mozaik)

Otthonunk, Európa. Gideon Rachman, a Financial Times neves külpolitikai elemzője szerint az Európai Uniót évtizedek óta temetik, különösen, amikor beüt egy olyan válság, mint a mostani. Azonban a szervezet továbbra is stabil, és ez megzavarja bírálóit. A szerző a lapban kiemeli: az Unió jobb állapotban van, mint akár Nagy-Britannia, akár az Egyesült Államok. Azzal érvel, hogy az európai integráció az eltelt csaknem 70 évben sok mindent át- és túlélt, miközben több mint négyszeresére bővült. Szóval akár el is lehetne ismerni, hogy igencsak ellenáll a nehézségeknek, miközben az amerikai törvényhozást januárban megrohamozta a dühös csőcselék, és az egyik nagy párt pedig ráunt a demokráciára. London ugyanakkor azzal küszködik, hogy Észak-Írországban ismét fellángolt az erőszak, de arra is jó esélye van, hogy elveszítse területének egyharmadát, ha kiválnak a skótok. Brüsszel gondjai részben abból erednek, hogy nemzetközi szervezet, ám sok mindenben egy államra hasonlít: van közös pénze, törvényhozása, legfelső bírósága és központi bankja. Ezzel pedig megnehezedik, és egyre csökken annak az esélye, hogy felbomlik. Már az olyan nacionalisták sem forszírozzák a kiválást, mint Le Pen és Salvini. Egyik sem lett hirtelenjében meggyőződéses Európa-párti, csak látják a közvélemény- kutatásokat. Orbán Viktor, aki előszeretettel kritizálja az EU-t, illetve ostorozza a liberalizmust, szintén így áll a dologgal. Tudja, hogy országa nagyon is rá van utalva az uniós támogatásra, illetve az egységes piacra. Ezért bármilyen rossz is a viszonya az EU intézményeivel, nem fog kiosonni a szervezetből. Brüsszel ugyan a kezét tördeli a magyar és lengyel fejlemények láttán, de nem valószínű, hogy bármelyik országot is kihajítja a klubból. Ha jövőre Le Pen nyeri a francia választásokat, az minden bizonnyal meg fogja rázni az Unió vezetését, ám amennyiben nem kell Franciaország kilépésétől tartani, akkor az integráció alighanem megemészti a csapást. Idővel pedig egyre biztosabb lábakra állhat az európai terv. A fiatalok pártolják, és az is összefogásra ösztönöz a kontinensen, hogy Kína és Oroszország egyre fenyegetőbben lép fel, az USA viszont mind kevésbé megbízható. Szóval nagy tévedés azt hinni, hogy a különleges politikai szerkezet összeomlásra predesztinálja az EU-t: a nemzeti és nemzetek fölötti hatáskörök óvatos, ám egyre magasabb szinten érvényesülő egyensúlya a stabilitás és az erő forrása, nem pedig a gyengeség, vagy a törékenység jele - írta Gideon Rachman.

# # #

Más, hozzánk közelebb. A lengyel törvényhozás alsóháza megszavazta az uniós segélycsomag tervét, de az erőpróba megmutatta, milyen törésvonalak vannak mind a kormánykoalíción, mind az ellenzéken belül. A csomagot, - amely engedélyezi, hogy az EU most először hitelt vegyen fel -, a kormányfőt adó PiS-szel szövetséges Egyesült Lengyelország, a keményen jobbos igazságügyi miniszter pártja arra hivatkozva utasította el, hogy a kölcsönért adott esetben Lengyelországnak kell jót állnia, ha netán valamelyik kormány nem fizeti vissza a maga részét. Azon felül hallani sem akar a jogállami mechanizmusról. Ezért a javaslat csak úgy ment át, hogy az ellenzék második. legnagyobb ereje állt mellé, amit viszont a Civil Koalíció nehezményezett az ellenzéki oldalon, miután nem sikerült lényegi engedményeket kiharcolnia. Többek között azt sem, hogy biztosítsák a Brüsszeltől érkező óriási összegű ingyen pénz, valamint a hitel átlátható, tisztességes felhasználását, továbbá, hogy a helyi önkormányzatok is kapjanak a forrásokból. Összesen 36 milliárd euróról van szó, nem véletlen, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök úgy foglalt állást: a döntés nagymértékben meghatározza az ország sorsát a következő 10-20 évben. A Baloldal pedig, amely most a PiS oldalára állt (!), azzal érvelt, hogy nem követik el ugyanazt a hibát, mint annak idején a Marshall-segéllyel, mert annak az árát még most is fizeti az ország.

# # #

Zavarok a szomszédban. A Die Presse, a vezető osztrák konzervatív lap immár elképzelhetőnek tartja, hogy új választásokat kell kiírni, miután Kurz kancellár ellen hamis vallomás gyanújával eljárás indult, de az ügy miatt az egész állam válságba került. Ausztria történetében szomorú újdonság lenne, ha kiderülne, Kurz valóban hazudott a parlamenti vizsgáló bizottságban az állami vagyonkezelő vezetőjének kinevezése kapcsán. Egyben komoly próba elé állítaná a bírót, akinek milligrammra mérlegelnie kellene a politikus kijelentéseit. A döntéstől függ az egész további osztrák belpolitika. Ha elítélik a végrehajtó hatalom fejét, akkor nem maradhat tisztségében. A koalíciós partner zöldek egyelőre kivárnak. Az ellenzék viszont veri a harci dobokat, pedig Kurz már sok slamasztikából kimászott. Ám ez most komolyabb. Ő maga is azzal számol, hogy perbe fogják, de persze azzal, hogy a végén felmentik. Arra lehet számítani, hogy pártja azt fogja hangoztatni: nem lehet fogást találni a politikuson. Ezzel szemben az ellenzék várhatóan azt mantrázza: „Hazug a kancellár!” Tévedett, aki azt remélte, hogy a járvány csillapodtával, illetve a korlátozások eltörlésével könnyebb lesz. A hang egyre durvább és agresszívabb a politikában. Folyamatosan tűnik el az eltérő vélemények, sőt az ellenfelek iránt tanúsított tisztelet. Még a Néppárt is igen sprőd hangot üt meg, így rohamosan csökken a politikai intézményekbe, de még az igazságszolgáltatásba vetett bizalom is. A légkör egyre mérgezettebb. De lehet, hogy tényleg az lesz a jó, ha új választást írnak ki. Az ugyanis tiszta viszonyokat teremthet, illetve véget vethet az elviselhetetlen állapotnak. Lassan lecseng a járvány, ugyanakkor nagy a munkanélküliség és óriási az adósságprobléma, a politika mégis csak magával törődik. A nyugdíj, az adó és az oktatás reformját kár is említeni. Ám a helyzet sokáig nem maradhat így - írta a lap.

# # #

A Kína-kérdés Európában – vagyis hát Németországban. A Kínával fennálló feszültség egyre fokozódik, ahogyan a kérdésben Európa közeledik a Biden-kormányzathoz. A hétéves kemény tárgyalások nyomán decemberben elért befektetési megállapodás (CAI) Kína és az EU között a csúcs volt addig, azóta a kapcsolatok gyorsan romlanak. Ennek számos jele mutatkozik, de a legnagyobb fordulat akkor következhet be, ha a mostani felméréseknek megfelelően a zöldek jelentős kormányzati szerepbe kerülnek az őszi németországi választásokon, és ez újabb lehűlést hozhat majd Kína iránt a legnagyobb európai gazdaságban. Angela Merkel múlt héten tárgyalt a kínai miniszterelnökkel, és egyebek között a kínai vakcináról és a klímaváltozás elleni harcban való szorosabb együttműködésről beszéltek. Berlinben úgy látják, hogy a javuló viszonnyal kapcsolatos derűlátás eltűnt, és egy neve mellőzését kérő kínai tisztségviselő is úgy nyilatkozott, hogy a zöldek kormányba kerülésétől függetlenül leszállóágon vannak az Európához fűződő kapcsolatok. Minden jel arra utal, hogy Európa közelebb húzódik Joe Biden amerikai elnök álláspontjához. A gazdasági kapcsolatok maradnak, hiszen Kína Európa legnagyobb kereskedelmi partnere. Az idézett kínai tisztségviselő szerint Amerika kényszerítette Európát a színvallásra. A befektetési megállapodás megkötése óta a hangulat jelentősen megváltozott: az EU márciusban csatlakozott az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Nagy-Britanniához a Kína elleni szankciókkal, amelyeket az ujgurok üldözése miatt hirdettek meg. Az uniós tagállamok kormányai készek arra, hogy bírálják Pekinget a hongkongi elégedetlenség elleni fellépése miatt - ez derül ki a külügyminiszterek jövő heti találkozójára előkészített dokumentumból, amely a hírügynökség birtokába jutott. Kína azt remélte, hogy a gazdasági kérdéseket külön lehet választani a politikaiaktól, és hogy hatalmas piacával magához tudja kötni Európát, de ez egyre inkább lehetetlennek tűnik - mondta egy a kormányhoz köthető kínai intézet kutatója, akinek egyébként nem szabadna a külföldi sajtónak nyilatkoznia. Washingtonban is látják a Kínával kapcsolatos európai változásokat, és egy amerikai kormányzati tisztségviselő is úgy látja: „Németországban is igazi evolúció zajlik e téren”. A változás felgyorsulhat, ha a zöldek jelentős kormányzati szerephez jutnak, vagy pláne, ha győznek a szeptemberi németországi választáson. Ők ugyanis a jelenlegi kormánynál keményebb állásponton vannak Kína kérdésében, és még a konzervatívokkal való esetleges koalícióban is változnának a hangsúlyok - mondta a Bloombergnek az Európai Külügyi Tanács elnevezésű intézet egyik kutatója.

# # #

Békésebb vizekre evezve, de azért kemény küzdelmeket jelezvén. Az észtországi Saaremaa szigetén hamarosan lelepleznek egy emlékművet, amely Európa földrajzi középpontját kívánja ellentmondást nem tűrően jelezni. Probléma viszont, hogy ezen kívül legalább öt közép- és kelet-európai ország (Litvánia, Ukrajna, Szlovákia, Belarusz és Lengyelország) lép fel hasonló igénnyel. A kérdésnek a vonatkozó országokban egyrész fontos szimbolikus jelentése van, nevezetesen az országok szoros Európához kötődését jelzi a kommunizmus és a szovjet uralom évtizedei után, másrészt a gyakorlati turisztikai haszon sem jelentéktelen a feltételezések szerint.

# # #

Még mindig Európa, ahol a polgárok véleménye számít. Lehetséges, hogy az európai uniós állattenyésztő gazdaságok egy gigantikus „börtönlázadás és kitörés” előtt állnak?

Egy európai polgári kezdeményezés – „Fejezzük Be A Ketreckorszakot” címmel – az állattenyésztő farmokon tartott mintegy 300 millió haszonállat ketrecekben tartásának teljes betiltását követelő beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz. A másfél millió aláírással is megtámogatott indítvány mintegy 180 millió tojó, 112 millió nyúl, 40 millió kacsa és liba, 12 millió növendékborjú, és tízmillió koca szabadságáért száll síkra arra hivatkozva, hogy tartásuk „embertelen, kegyetlen és szükségtelen”.

Az Európai Polgári Kezdeményezés szabályzata értelmében a Bizottságnak válaszolnia kell minden olyan kezdeményezésre, amelyet több mint egymillióan támogatnak, és javaslatokat kell tennie a szükséges intézkedésekről. „Korai még ezekről beszélni, mivel még folynak a tárgyalások arról, hogy meddig menjünk el” – nyilatkozta egy uniós illetékes. „A polgárok hangja vagyunk, és a polgároknak érezniük kell, hogy hallatszik a hangjuk az Európai Unióban” – mondta álláspontjuk megerősítéséül a kezdeményezők képviselője. „Természetesen szándékunkban áll megmutatni, hogy megteszünk minden lehetségest” – reagált az EU képviselője.

A britek még tovább mennek: Nagy-Britannia pedig törvényt hoz arról, hogy a gerincesek, vagyis „mindazok az állatok, amelyeknek gerincvelőjük van” képesek érzelmekre, jelentette be a környezetvédelmi miniszter, George Eustice. A törvényben hangsúlyozzák, hogy állatok is tudatában vannak érzéseiknek és érzelmeiknek, képesek örömöt és vidámságot, szenvedést és fájdalmat érezni. A miniszter szerint Nagy-Britannia a világ éllovasa akar lenni az állatjogok területén, ezért hoznak most törvényt a gerincesekről.

# # #

Hogy nem minden fenékig tejföl: komolyság, vidámság és állati jogvédelem az öreg kontinensen, ennek alátámasztására most csupán egyetlen probléma.  Az  Europol, az Unió közös bűnüldöző hatósága arra figyelmeztet, hogy a járvány lecsengése utána minden valószínűség szerint bekövetkező gazdasági visszaesés megnöveli a legális gazdasági vállalkozásokba befurakodó szervezett bűnözés lehetőségeit. Az uniós szervezet jelentése kiemeli, hogy különösen azokban a szektorokban növekedhet az illegális tevékenység és a bűnözői körök beszivárgása, amelyek leginkább érintettek a pandémia hatásaitól – a hotelszakma, a vendéglátás és a turizmus. Mindez azt eredményezheti, hogy ezek a fejlemények korlátozhatják az európai gazdaság kilábalásának esélyeit. A SOCTA 2021 nevet viselő jelentés (Serious Organized Crime Threat Assessment 2021), amelyet a tagországok bűnüldöző szerveinek információi alapján állítottak össze, felhívja a figyelmet arra, hogy már jelenleg is a bűnözői szervezetek 40gates válásának híre százaléka az illegális kábítószer kereskedelemben is részes, 60 százalékuk működése során erőszakos eszközöket is igénybe vesz. A korrupció és a legális üzleti struktúrák érintettsége jelentős, a szervezett bűnözői szervezetek 60, illetve 80 százaléka használja ezeket céljai elérésére.

# # #

Kínából az újkeletű globális érdeklődésnek nemcsak geopolitikai jelei érkeznek: a Microsoft-alapító Bill és Melinda Gates válásának híre valóságos földcsuszamlás okozott az újsütetű globális hatalom közvéleményében. A „Bill Gates’ divorce” hashtag a bejelentést követő napokban 810 millió látogatót számlált, és Kína twitter-rokon platformján, a Weibo-n 65 ezren posztolták véleményüket. A kattintások egyébként „eltörpítették” egy 2019-es hasonló esemény jelentőségét a kínai közvéleményben: az Amazon -alapító Jeff Bezos válása mindössze 91 millió látogatót indukált.

A felfokozott érdeklődés részben a Microsoft Kína stratégiájának is köszönhető. Ugyan már nem Bill Gates működteti a céget, de a tech óriás már évtizedek óta jelen van Kínában, és tudatosan építette az imázsát ott is, jó kapcsolatokat ápolva a pekingi hatalmasokkal. Termékei továbbra is jelen vannak Kínában, miközben a többi nyugati óriás az ismert és eszkalálódó kínai -nyugati viták követkeményeként ki van zárva onnan. Bill Gates személye viszont továbbra is figyelem tárgya: 4,1 millió követőjével mesze felülmúlja a Tesla-vezér Elon Musk 1,7, és az Apple-főnök TimCook 1,4 millió rajongóját.

# # #

A Gates-házaspár ügyének kínai reflexiója már átvezet bennünket Amerikába, amelynek – úgy tűnik nem a házaspár ügyei, meg az egyéb ismert problémák az egyedüli gondjai… Az Egyesült Államokban 2020-ban már a hatodik egymást követő évben csökken a születési ráta, megerősítő bizonyságául annak a ténynek, hogy csökken az amerikai nők szülési hajlandósága. Bár a járvány kezdeti szakaszában optimista vélemények hangzottak el az otthonába zárkózó lakossággyermekvállalási kedvének várható növekedéséről, a valóságban pontosan az ellenkezője történt. Tavaly decemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva nyolc százalékkal csökkent a születések száma. Az egész évre számítva négy százaléknyi a csökkenés. 1979 óta a legkevesebb, 3 605 201 gyermek született 2020-ban. A 2007-es csúcshoz viszonyítva ez 19 százalékos csökkenést jelent.

Ám a születésszám csökkenése csupán az egyik összetevője az Államok demográfiai problémáinak. Egybeesik ugyanis a bevándorlási boom végével, az addig emelkedő görbe ellaposodásával, valamint az elöregedéssel, a nyugdíjba vonulók és a halálozások számának növekedésével (!). Mindez pedig azt eredményezte, hogy az egykor a bevándorlók legfőbb úticéljának tekintett ország a legutóbbi évtizedben a 18. század, a népszámlálások megindulása óta a második legalacsonyabb népességszám növekedést produkálta. A kevesebb ember pedig egyre kevesebb munkába lépőt eredményez az egyébként is elöregedő társadalomban, annak minden gazdasági, politikai és kulturális hatásaival. Elemzők – a nemzetközi viszonyokban bekövetkező gyorsuló változásokkal egyetemben – a demográfiai helyzet alakulását is említik akkor, amikor az Egyesült Államok megváltozó megváltozóban lévő globális helyzetéről, esetenként relatív vagy abszolút hanyatlásának esélyeiről publikálnak dolgozatokat.

# # #

És végül egy igazán jó és bátorító hír – legalábbis unokáink és dédunokáink számára: Míg az ENSZ hivatalos becslése szerint 1990-ben 95 ezer embertársunk volt százéves, vagy annál magasabb korú, 2015-re a számuk már 450 ezerre növekedett. Humánbiológusok szerint a növekedésnek genetikai és az életmód váltásával is összefüggő okai vannak. ezek együttesen eredményezték, hogy az el múlt száz év során, 1920 és 2020 között az emberi átlagos élettartam megduplázódott.

 

Dérer Miklós egész életpályája a külpolitikai szervezetekhez és kutatáshoz kapcsolódik.
A Magyar Atlanti Tanács főtitkáraként tevékenykedett 1997-2001 között, majd a Manfred Wörner Alapítványt vezette 2006-2013 között. Volt Fulbright-ösztöndíjas kutató az Egyesült Államok, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának ügyvezető igazgatója, és az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa. Mindeközben hosszú évekig a Külügyminisztérium külső szakértője.
Számos külpolitikai tárgyú publikáció szerzője, szerkesztője, többek között, Hungary: A Country to Take and Integrate into the Euro-Atlantic Structures, Le Monde Atlantique (Brussels) No. 62, September, 1996; Hungary's Security at the Turn of the Century, European Review (Budapest) Vol. 7, No.1, 1996 Spring; NATO's Birth. Rubicon, 1997/5-6; From Soviet to Europe Policy, in: Miklós Dérer (ed), East Central Europe at the Turn of the Century Budapest, 1999 MAT pp. 71-89.

Üzenjen nekünk

Close